Belgrád igyekszik nyomást gyakorolni a helyi szerbekre, ami miatt a montenegrói nacionalisták igencsak aggódnak.
Népszámlálás kezdődik vasárnap Montenegróban, a lakosság kinyilváníthatja, hogy melyik közösséghez tartozik. Az utolsó, 2011-ben tartott népszámláláson az adriai ország több mint 600 ezer lakosának 45 százaléka montenegróinak, 29 százaléka szerbnek vallotta magát, ez azonban most változhat az erős szerb propaganda következtében.
A kormánykoalíció egyik tagja, a Montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) képviselője, Nikola Rakočević kritikával illette, hogy – mint mondja – a szerb televízióban Aleksandar Vučić szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy a montenegrói népszámlálás kulcskérdés a szerbeknek.
Belgrád igyekszik nyomást gyakorolni a helyi szerbekre, ami miatt a montenegrói nacionalisták, valamint más közösségek, például az albánok és a horvátok igencsak aggódnak. A szerb Euronews riportere, Slaven Dimitrić arról számol be, hogy a tengerparti utak mentén a szerb identitást hirdető óriásplakátokat helyeztek el. A montenegrói hatóságok úgy vélik, hogy az állampolgárok több mint 50 százaléka nyilatkozik majd úgy, hogy beszéli a szerb nyelvet, így az visszakerülhet az iskolákba, és újra hivatalos lehet az országban.
Hivatalos adatok szerint még a montenegrói nacionalisták egy része is szerb anyanyelvű, azaz a nyelv önmagában nem határozza meg az identitást Montenegróban. A Podgoricai Egyetem filozófiai karának professzora, Miroslav Doderović úgy látja, hogy mivel korábban népszavazásellenes szerbbarát pártok is bekerültek a kormánykoalícióba, most erőltetik a népszámlálást, hogy alátámasszák érveiket, és megpróbálják elérni a szerb nyelv és állampolgárság helyzetének alkotmányos-jogi kategóriaváltozását.
Montenegró 2006-ban adta fel a Szerbiával kötött szövetséget. Az idei választások után – amelyet a centrista Európa Most! mozgalom nyert meg – egy új többség érvényesítheti akaratát a függetlenedés óta hatalmon lévő montenegrói nacionalistákkal szemben.