Izrael elsődleges célja a létét 25 éve folyamatosan fenyegető terrorszervezet felszámolása egyszer és mindenkorra. Ehhez bőven elegendőek a rendelkezésére álló hagyományos (nem nukleáris) katonai kapacitásai. Nem célja sem Gáza, sem az ott élő lakosság megsemmisítése.
Felfüggesztették kormánytagságából az izraeli kabinet egyik miniszterét, aki egy interjúban arról beszélt, hogy Izrael számára esetleg „opció” lehet, hogy atomfegyvert vessen be a Gázai övezetben
HIRDETÉSA zsidó állam sosem ismerte el hivatalosan, hogy rendelkezik atomfegyverrel. Nem részese az atomsorompó egyezménynek, viszont bejelentette, hogy nem ő lenne az első ország a Közel-Keleten, amely nukleáris fegyvert vet be. Noha az elrettentés céjából Simon Peresz korábbi miniszterelnök szeretett volna egy nyilvános kísérleti robbantást végrehajtani a Negev-sivatagban, erről az amerikai kormány lebeszélte, hogy a fegyver birtoklása továbbra is letagadható legyen.
Végső eszköz lehet, de csakis a legeslegvégső
Ugyanakkor tény az is, hogy Izrael kidolgozta az úgy nevezett Sámson-opciót, amelynek értelmében nukleáris fegyvereket alkalmaznak „végső eszközként”, ha egy idegen haderő megszállja vagy elpusztítja Izrael nagy részét. A koncepció eleve azt feltételezi, hogy az ország rendelkezik ilyen eszközökkel.
A francia segítséggel már 1949-ben elindított fejlesztési programról (Dimona mellett) 1986-ban számolt be részletesen egy Mordechai Vanunu nevű disszidens technikus. Leírásából az is kiderült, hogy Izrael már az 1967-es „hatnapos háborúban” képes lett volna bevetni két atombombát, ha Egyiptom végzetes túlerőbe kerülne, de végül erre nem volt szükség, és Izrael konvencionális fegyverekkel is győzött.
A fejlesztés (katonai szintű dúsítás) első éveiben Izrael egy katangai (Belga-Kongó) bányavállalattól vásárolt be alapanyagot, ahol akkoriban a világ legnagyobb uránbányái működtek. A beszerzés jelenlegi forrásai nem ismertek. A 70-es években a CIA azt gyanította, hogy az amerikai haderőtől loptak nyersanyagot, amit bonyolult szerződéses utakon lepleztek, de ez nem nyert bizonyítást.
A hazaáruló kicsempészett adatait a brit Sunday Times hozta nyilvánosságra. Nem sokkal később a Moszad - állítólag szexuális csábítással - Rómába csalta a férfit, ahol elrabolták, és az olasz kormány tudta nélkül Izraelbe csempészték. Ott hazaárulás és kémkedés miatt 18 év börtönre ítélték, amit többször meghosszabbítottak.
Milyen nukleáris ütőereje van Izraelnek?
Erről csak találgatások léteznek, éppen a program teljes titkossága miatt, így a becslések szerint Izrael nukleáris készletei 80 és 400 taktikai robbanófej között mozognak. Nincs adat az egyes töltetek robbanóerejéről sem (a hirosimai 15 kilotonna volt). Az IDF több módon is képes bevetni ezeket, beleértve a bombázó és vadászgépeket, a tengeralattjárókról indítható cirkáló rakétákat és a Jericho sorozatú közepes és interkontinentális ballisztikus rakétákat.
Jelenleg öt német gyártmányú Dolphin-I/I osztályú tengeralattjáróról is képesek nukleáris eszközöket felbocsátani.
Izrael nukleáris kapacitása többszörösen is elegendő volna Gáza elpusztítására, de természetesen halálos kockázatot jelentene a régió zsidó lakosságára is egyben.
A kormányban a szélsőjobboldali Zsidó Nemzeti Frontot képviselő örökségvédelmi miniszter beszélt a minap egy rádióműsorban az atomfegyver bevetésének, mint opciónak a lehetőségről Gáza ellen, noha később azzal védekezett, hogy kijelentését csak „metaforikusnak” szánta.
Mégsem volt annak egészen annak tekinthető, mert a miniszter azt is kifejtette, hogy szerinte „nincs nem-harcoló Gázában", és hozzátette, hogy az övezetnek nyújtandó humanitárius segítségnyújtás "kudarc" lenne. Azaz ellenségnek bélyegzett mindenkit, aki Gáza területén él.
Ilyen metafora nem létezik, és azonnal ki is váltotta a teljes izraeli politika elit haragját
Jair Lapid ellenzéki vezető, előző miniszterelnök „őrült kijelentésének” nevezte Elijahu szavait, és felszólította Benjamin Netanjahut, hogy haladéktalanul menessze kormányából a politikust. „A radikálisok jelenléte a kormányban veszélyeztet minket és a háború valós céljait - a Hamasz legyőzését és az összes túsz visszaszolgáltatását" - írta Lapid az X-en.
A menesztés formailag meg is történt, mert Elijahu a továbbiakban nem vehet részt a kabinet ülésein, és várhatóan távozására is sor kerül. Az izraeli kormányzatnak a rá nehezedő nemzetközi nyomás közepette a legkevésbé sem hiányzik még az is, hogy nukleáris agresszorként tüntessék fel.
Éppen elég, hogy a hamis politikai kifejezésekkel rendszeresen dobálózó Mahmúd Abbász PSZ vezető "népirtásnak" bélyegezte Blinken amerikai külügyminiszternek a Gázában zajló offenzíát, noha az semmilyen tekintetben sem felel meg a népirtás (genocídium) nemzetközileg rögzített fogalmának.
Ezzel szemben a Hamász október 7.-i terrortámadása fedi a népirtás fogalmát, mivel áldozataikat azért ölték meg, mert egy adott népcsoporthoz tartoztak, és annak pusztítása volt a kifejezett céljuk.
Maga a miniszterelnök is súlyos szavakkal illette koalíciós partnerének felelőtlen kijelentését
„Elijahu miniszter kijelentései nem fedik a valóságot. Izrael és az Izraeli Védelmi Erők a nemzetközi jog legszigorúbb normái szerint járnak el, hogy elkerülje, hogy ártatlanoknak essen baja. Így fogunk tenni, egészen a győzelemig” – közölte a miniszterelnök.
Elítélően nyilatkozott Yoav Gallant védelmi miniszter is, aki már a puszta felvetést is lmebajnak nevezte, hozzátéve, hogy „még jó, hogy nem ezek az emberek felelősek Izrael biztonságáért”. Haragosan szólt az esetről Benny Gantz előző védelmi miniszer is.
Meddig tarthat mindez?
A jelenlegi izraeli becslés szerint a háború költsége 50 milliárd dollár lesz, és mintegy 8-12 hónapig tart majd. A tartalékosok többségét hamarosan visszaengedik a munkába, de nem számolnak a háború teljes körű regionális konfliktussá való kifejlődésével.
A Hezbollah esetleges szélesebb beavatkozását meggátolja az Egyesült Államoknak a körzetbe vezérelt haditengerészeti harccsoportja, a többi szomszéd (Egyiptom, Jordánia és valószínűleg Szíria) közvetlen katonai beavatkozásától pedig jelenleg nem kell tartani.
HIRDETÉSLegutóbbi hosszadalmas videóüzenetében Hasszán Naszrallah Hezbollah-vezér sem erőltette egy teljes körű háború kialakulásának gondolatát Izraellel, ami nagy eséllyel a terrorszervezet katonai kapacitásainak teljes pusztulását eredményezné.
A jelen helyzetben a legvalószínűbb forgatókönyv ezért az izraeli véderő szívós előrenyomulása Gázában, jelentős (akár több ezres) vérveszteségekkel, és fő célja a Hamász teljes infrastruktúrájának megsemmisítése, a szervezet lefegyverzése, majd politikai felszámolása. Mindez konvencionális fegyverekkel is elvégezhető, mert jelenleg nem látszik olyan veszély, hogy a Hamász elfoglalhassa és elpuszíthassa Izraelt.
Az ezt követő új történelmi szakaszról még korai beszélni, de legvalószínűbbnek az övezet visszacsatolása tűnik a Palesztin Önkormányzat teljes fennhatósága alá ENSZ garanciákkal, amit Izrael is támogatna, de csak azzal a kikötéssel, hogy a terrorszervezet nem épülhet újjá.
Kapcsolódó hivatkozások
A Sámson-opció
A botrány kiváltó interjú
Izraeli nukleáris fegyverek tengeralattjárókon
Izrael rakéta-felszereltsége
HIRDETÉS