A hivatalos tájékoztatás ellenére a lengyel internetes térben, egyre gyakoribbak azok az összeesküvés-elméletek, amelyek szerint a lengyelországi szabotázsakciót a kijevi kormány nevében hajtották végre. Az álhírek politikusok közösségimédia-oldalain is terjednek
November 15-16-án éjjel Mika falu közelében robbanás történt, amely megrongálta a Varsó és Lublin közötti útvonal egy vágányszakaszát és a vonatot is. A robbanást a lengyel, de a külföldi szolgálatok is ellenséges szabotázscselekménynek tekintik.
A lengyel szolgálatok első megállapításai szerint, amelyeket Donald Tusk miniszterelnök hozott nyilvánosságra, "minden tény orosz nyomra utal". A fő gyanúsított két ukrán állampolgár, akik Oroszországnak dolgoznak, egyikük az Oroszország által 2014 óta megszállt Donbaszból származik. Már az első letartóztatások is megtörténtek a az üggyel kapcsolatban.
A Res Futura Data House európai kutató-elemző éintézet több mint 14 ezer olyan online nyilatkozatot és említést elemzett, amelyek a vasúti szabotázzsal kapcsolatosak. Az online hozzászólások túlnyomó többsége az ukránokat tette felelőssé az akcióért (nem kevesebb, mint 42 százalékuk).
"A legtöbb hozzászólás arra utal, hogy ukrán származású emberek állnak a megrongálódott pályaszerkezettel kapcsolatos incidens mögött. Ezek a jelzések gyakran korábbi eseményeken alapulnak, például lengyelországi létesítményekben történt tűzeseteken, vandalizmuson vagy ukránok jelenlétén a stratégiai infrastruktúra közelében. Gyakran felmerül az a feltételezés, hogy ezek az akciók megtorló vagy provokatív jellegűek voltak - állítólag azért, hogy Lengyelországot közvetlen konfliktusba vonják Oroszországgal" - írja a Res Futura az X-en.
A nyilatkozatok mindössze 24 százaléka tette az oroszokat felelőssé a sínek elleni támadásért, és alig 5 százalékponttal kevesebb, vagyis a nyilatkozatok 19 százaléka tette felelőssé a lengyel szolgálatokat a támadásért.
A Res Futura szerint ezeknek a hamis állításoknak és valótlan kommentároknak az elszaporodása összefüggésbe hozható a lengyel biztonsági szolgálat hatékonyságának csökkenésével.
Miközben Donald Tusk miniszterelnök a lengyelországi elterelő tevékenységről szóló legfrissebb információkat ismertette a szejmben, figyelmeztetett az ukránellenes érzelmek és a dezinformáció online terjedésére:
"Egyre könnyebb felkorbácsolni az ukránellenes érzéseket, hiszen egyre több lengyel állampolgár viseli annak terhét, hogy ilyen nagyszámú menekültet fogadunk be" - mondta a kormányfő." Az orosz érdekek szempontjából a radikálisan ukránellenes érzelmek szítása, az olyan típusú dezinformációk terjesztése, hogy ukrán drónok támadják Lengyelországot, vagy hogy ukránok vonatokat robbantgatnak, kettős értékkel bírnak az orosz szolgálatok számára".
A miniszterelnök hozzá tette, hogy Oroszország érdeke a Nyugat megosztása és figyelmének elterelése Ukrajnáról, amely nemzetközi támogatás nélkül sokkal gyengébb.
Radoslaw Sikorski miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter is közzétett egy blogbejegyzést az X-en, amelyben az Ukrajnával való szolidaritás mellett érvelt, és kiemelte, hogy milyen előnyökkel jár az oroszok számára a dezinformáció és az ukránellenes narratívák terjesztése Lengyelországban:
"Egyesek, különösen a jobboldalon, lelkileg soha nem léptek be az Unióba, és az Unió számukra még mindig valamiféle "ők"." (...) "Azok, akik Ukrajnát hibáztatják Oroszország lengyelországi akcióiért, politikai szabotőrök" - érvel Sikorski.
"Oroszország milliárdokat költ az ilyen érzelmek táplálására, dezinformációra és propagandára. A közvélemény egy részét a szomszédaink, az EU és az orosz bombák elől Lengyelországba menekült ukrajnai menekültek ellen akarja hangolni" - írta a a külügyminiszter.
A kormánypártok felhívásai ellenére a lengyelországi közszereplők nyilatkozataiban egyre gyakrabban jelennek meg ukránellenes tartalmak, amelyek az ukránokat hibáztatják az elterelő hadműveletekért, és azt sugallják, hogy azok a kijevi kormány érdekeit szolgálják.
Grzegorz Braun európai parlamenti képviselő, a szélsőjobboldali Lengyel Korona Szövetség vezetője az X-en található profilján "újabb lengyelellenes provokációnak" nevezte a vasúti robbantást, amelyet "a háborús uszítók a feszültség fokozására próbálnak felhasználni".
Roman Fritz, a Lengyel Korona Konföderáció alelnöke az X platformon kijelentette, hogy "a szabotőrökről kiderült, hogy hagyományosan ukrán állampolgárok", míg Leszek Miller volt miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében azt feltételezte, hogy a vasúti pályákon elkövetett szabotázsakciók mögött nagyon gyakran ukrán állampolgárok állnak, és hogy "senkinek sincs nagyobb gyakorlati tapasztalata a vasúti pályákon elkövetett robbantások felderítésében, elemzésében és megszervezésében, mint az ukránoknak". A volt miniszterelnök nem hozott példákat állításai alátámasztására.
Másfelől a szélsőjobboldali Konföderáció, Lengyelország jelenleg harmadik legerősebb pártjának vezetője, Slawomir Mentzen a közösségi médiában az orosz hírszerzés tevékenységének kérdéseit a Lengyelországba menekült ukránokkal hozta összefüggésbe:
"Beengedtek egy ukránt, akit ott szabotázsért elítéltek, és aki most Lengyelországban síneket robbantott. Nem engedhetünk be mindenkit. Lengyelországnak meg kell vizsgálnia azokat, akik hozzánk akarnak jönni!".
A digitalizációs minisztérium honlapján figyelmeztet a vasúti robbantással kapcsolatos dezinformációkra, és arra kéri az embereket, hogy legyenek különösen óvatosak az online térben megjelenő információkkal kapcsolatban, és ellenőrizzék azokat: "Vasárnap óta dezinformációs tevékenységet azonosítottak az orosz és a lengyel infoszférában. Ennek célja, hogy a lengyel vasútvonalak szabotázsának felelősségét az ukrán oldalra terelje, és lejárassa a biztonságért felelős lengyel szolgálatok intézkedéseit" figyelmeztet a közlemény.