Moszkva Ukrajnára vonatkozó tervét nemrég mutattak be az Egyesült Államoknak.
A legfrissebb jelentések szerint Oroszország átadta Washingtonnak legújabb keretjavaslatát, hogy véget vessen Ukrajna elleni teljes körű háborújának.
A terv megismétli Oroszország maximalista követeléseinek nagy részét, amelyeket Moszkva teljes körű inváziójának első napjai óta terjeszt elő, és gyakran ismétli ezeket, mint a háború elindításának alapvető okait.
Az amerikai média szerint a terv felszólítja Kijevet, hogy adja fel a Donbasz kelet-ukrajnai területeit, amelyeket még mindig ellenőriz, és jelentősen csökkentse fegyveres erőinek méretét, sőt adja fel számos fegyverét.
Ki áll a terv mögött?
A feltárt keret tükrözi Moszkva régóta fennálló követeléseit Ukrajnával szemben, amelyek csak Kijev engedményeit foglalják magukban, de Moszkva részéről semmit. A vélekedések szerint a tervet Oroszország különleges küldötte, Kirill Dmitriev dolgozta ki, aki ezt követően átadta Donald Trump amerikai elnök különleges megbízottának, Steve Witkoffnak.
Dmitrijev októberben látogatott az Egyesült Államokba, hogy tárgyalásokat folytasson washingtoni tisztviselőkkel, miután Trump és Putyin Budapestre elgondolt következő találkozóját törölték, és a Fehér Ház szigorú szankciókat jelentett be Oroszország ellen. A hírek szerint Dimitriev október végén találkozott Witkoffal Miamiban egy háromnapos tárgyalásokra.
Hivatalosan Dmitriev az orosz szuverén vagyonalap RDIF vezetője és az orosz elnök beruházásokért és gazdasági együttműködésért felelős különleges küldötte.
A kijevi születésű és amerikai képzettségű politikus kulcsszereplő volt a Kreml tájékoztatásában a Trump-adminisztráció felé. Részt vett augusztusban Alaszkában megrendezett Trump-Putyin csúcstalálkozón is.
Oroszország teljes körű inváziója után Dmitrijevet szankcionálta az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma, mivel Putyin és családja „közeli munkatársának” nevezte meg.
Az amerikai kormány ideiglenesen feloldotta Dmitriev elleni szankciókat az év elején, hogy lehetővé tegye a Külügyminisztérium számára, hogy vízumot adjon ki neki az Egyesült Államokba való belépéshez.
Mit mond az Egyesült Államok?
Trump a Putyinnal való alaszkai találkozása óta elveszíti türelmét a Kremllel szemben. Októberben, a Fehér Házba való visszatérése óta először Trump szigorú szankciókat jelentett be Oroszország ellen, köztük két legnagyobb olajvállalata, a Rosznyeft és a Lukoil ellen. Az amerikai törvényhozók most olyan törvényjavaslatot dolgoznak ki, amely szankcionálná az orosz olajat és gázt vásárló országokat, aminek célja, hogy megfosszák Moszkvát elsődleges bevételi forrásától, mivel a béketárgyalások továbbra is megakadtak.
Az amerikai szenátus törvényjavaslata 500%-os vámot szabna ki a Moszkvával kereskedő országokra, köztük olyan nagy vásárlókra, mint India és Kína. Az amerikai elnök vasárnap kijelentette, hogy „minden olyan országot, amely Oroszországgal üzletet folytat, nagyon szigorúan szankcionálnak”.
Moszkva azonban hajlandó befagyasztani Ukrajna elleni háborúját a jelenlegi frontvonalon és további béketárgyalásokat kezdeni, hogy megállítsa a javasolt új szankciókat. Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washington „folytatja a konfliktus mindkét oldalának hozzájárulása alapján a háború megszüntetésére vonatkozó lehetséges ötletek listájának kidolgozását”.
„A tartós béke eléréséhez mindkét fél megköveteli, hogy nehéz, de szükséges engedményekben állapodjon meg” - jelentette ki Rubio csütörtökön az X-ben írt bejegyzésében.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy ahhoz, hogy bármilyen terv működjön, ukránoknak és európaiaknak is ott kell lenniük a fedélzeten, míg Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter azt mondta, hogy „az ukránok nem akarnak kapitulációt semmiféle formában”.
Reakció Kijevben
A vázlatos terv nem váltott ki semmilyen optimizmust vagy támogatást Kijevtől. Ukrajna számára az Oroszországnak nyújtott területi engedmények tarthatatlanok, mivel Kijev többször is kijelentette, hogy soha nem fog beleegyezni abba, hogy átmenetileg megszállt területeit Moszkvának adja át. A Kreml maximalista követeléseit Ukrajnában úgy látják, mint Kijev esetleges kapitulációját, aminek semmi köze a kompromisszumhoz.
Eközben a Pentagon magas rangú tisztviselői csütörtökön Ukrajnába mentek, hogy „megvitassák a háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket” - közölte az amerikai hadsereg.
A csapatot, amely Trump januári hivatalba lépetése óta a legmagasabb rangú katonai csoport Kijevben - Dan Driscoll amerikai hadsereg minisztere vezeti. A katonai küldöttség várhatóan csütörtökön találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A tárgyalások a helyszíni katonai helyzetre és az esetleges tűzszünetre vonatkozó tervekre összpontosítanak. Nem világos, hogy megvitatják-e Moszkva új javaslatát.
Az amerikai hadsereg miniszterével szerdai tárgyalások után Denys Shmyhal ukrán védelmi miniszter azt mondta, hogy „a Zelenszkij elnök és Trump elnök által elért történelmi védelmi megállapodások végrehajtásának következő lépéseire összpontosítottunk.”
Az ukrán elnök szerdán ellátogatott Törökországba, mielőtt találkozott a Pentagon küldöttségével. Zelenszkij elképzelése az volt, hogy újraindítsa az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, amelyek négy hónapra megálltak az isztambulban folytatott alacsony szintű tárgyalások sorozata után.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök kifejtette, hogy „beszélgetési formátumokat javasolt”, és hozzátette, hogy Ankara „kész biztosítani a szükséges platformot”.
Zelenszkij szerint Ukrajna továbbra is támogatni fogja az amerikai vezetést a háború megszüntetésére irányuló erőfeszítéseiben, valószínűleg az első lépésként a jelenlegi kapcsolattartó vonalon folytatott harcok befagyasztásának gondolatára hivatkozva.
„Csak Trump elnöknek és az Egyesült Államoknak van elegendő ereje ahhoz, hogy ez a háború véget érjen" - szögezte le az ukrán elnök.