Az Ukrajnának nyújtott olasz katonai támogatás egy részét a fegyveres erők meglévő készletein keresztül, egy másik részét pedig nemzeti vállalatok eladásai révén biztosították. Ez utóbbiról azonban csak az információk hozzáférhetőek, a többi titkos.
Az olasz cégek által Ukrajnának eladott fegyverek összege valamivel több mint 643 millió euróra rúgott az orosz invázió, azaz 2022 februárja óta, ami egyrészt segítségnyújtás, másrészt több uniós ország által tett pénzjuttatási erőfeszítés.
Ez derül ki a fegyverek engedélyezett tranzitjáról, importjáról és exportjáról szóló éves jelentésből, amelyet tavaly tavasszal továbbítottak a Parlamentnek. Ezt a dokumentumot a 185/90-es törvény írja elő, amely elengedhetetlen az átláthatóság biztosításához egy különösen kényes gazdasági tevékenység esetében.
Fegyverexport-engedélyek mintegy 643 millió értékben Ukrajna javára
Részletezve, az Ukrajna javára szóló kiviteli engedélyek 2022 és 2023 között - ahogyan az várható volt - jelentősen megnőttek, mindössze 3,8 millióról (négy engedély esetében) több mint 417 millióra (15 engedély esetében). Ezután az érték 2024-re alig több mint 222 millióra csökkent (7 engedély).
A jelentés nem részletezi, hogy mely vállalatok kérelmezték az Ukrajnába irányuló fegyverexportot. Az sem ismert, hogy ezeket az ügyleteket ténylegesen végrehajtották-e, bár ésszerűen elképzelhető, hogy az eladások nagy részét ténylegesen végrehajtották.
Az azonban ismert, hogy az ágazat fő szereplői Olaszországban az RWM, a Rehinmetall Italia és a Leonardo.
Milyen kategóriájú fegyvereket adtak el olasz cégek?
Az Ukrajnába irányuló 417 millió eurós export 2023-ban hét különböző kategóriát érintett: 12,7 mm kaliber feletti fegyverrendszerek, lőszerek, tűzvezető berendezések, szárazföldi járművek, robbanóanyagok és katonai üzemanyagok és végül elektronikus berendezések.
Azonban nem ezek az egyetlen olasz fegyverek, amelyek ukrán területre jutottak. A Parlament számára készített jelentésben szereplő adatok valójában csak az olasz vállalatok által az ukrán államnak történő eladásokat tartalmazzák.
Ezek tehát nem tartalmazzák az ezzel párhuzamosan nyújtott katonai segélyeket, amelyek az Európai Unió által előkészített csomagok részét képezik (a következő, a tizenkettedik szállítmányt december elejére tervezik).
"Más nemzetekkel ellentétben Olaszország titokban tartotta a szállítmányok tartalmát"
"Ezen a részen, amelyre nem terjed ki a 185/90-es ex-törvény szerinti jelentés, Olaszország részéről kevés átláthatóság volt tapasztalható. Ellentétben azzal, ahogyan más európai nemzetek döntöttek, hazánk valójában inkább nem adott tájékoztatást arról, hogy valójában mit szállítottak a fegyveres erőink" - magyarázza Francesco Vignarca, az Olasz Béke és Leszerelési Hálózat szóvivője és aktivistája.
Az információk, amelyekkel rendelkezünk, valójában a harctérről származó információk, amelyek az orosz-ukrán fronton ténylegesen látottakon alapulnak.
"Nehéz megbecsülni a mennyiségeket és a számokat, mert sok ilyen eladás titkos" - erősíti meg Eleonora Tafuro Ambrosetti, az Ispi Nemzetközi Politikai Tanulmányok Intézetének munkatársa.
"2023 és 2024 között" - teszi hozzá - "Olaszország Samp-T légvédelmi ütegeket szállított volna Ukrajnának.
Védelmi minisztérium: "Titokban tartott információk, hogy Oroszország ne jusson előnyhöz".
Az olasz védelmi minisztérium sajtóirodája az Euronewsnak megerősítette, hogy a Kijev javára szóló csomagok részeként történő olasz szállítások tartalma titkos.
"Mind Crosetto miniszter, mind elődje ugyanazt az irányvonalat választotta, amelynek célja, hogy ne nyújtson technikai előnyt Oroszországnak azzal kapcsolatban, ami a harctéren van. Erről csak a Copasir (a köztársaság biztonságáért felelős parlamenti bizottság) tud, amely köteles a titoktartásra" - hangzott a minisztérium válasza.
Még nehezebb számszerűsíteni annak értékét, amit az olasz fegyveres erők arzenáljából adtak.
"Az Európai Unió által előirányzott mechanizmus a következőképpen működött: minden ország, amely fegyvereket adott, magától az EU-tól kapott vissza egy összeget az Európai Békefenntartási Alapon keresztül. Rövid idő elteltével azonban Brüsszel tisztázta, hogy ezek az alapok nem lesznek olyanok, amelyek lehetővé teszik a készletek feltöltését" - folytatta Vignarca, az Olasz Béke és Leszerelési Hálózat munkatársa.
Ez azt jelenti, hogy ha egy ország többé-kevésbé elavult felszereléseket és járműveket küldött Ukrajnába, majd újakat akart vásárolni, akkor az EU-tól kapott összeg és a beszerzési ár közötti különbséget ki kellett fizetnie.
Ezt maga Guido Crosetto védelmi miniszter jelentette ki a képviselőház és a szenátus közös védelmi és külügyi bizottsága előtti meghallgatáson. Erről azonban még hivatalos számadatokat nem közöltek.
Olaszország pénzt kapott, de hozzájárult az Európai Békefenntartási Eszközhöz is
A Milex Observatory on Italian Military Expenditure jelezte, hogy "az egyetlen "tiszta" eset a tüzérségi lőszereké".
Ez 14,5 millió euró, amelyet a 2023. évi munkaügyi rendelet 33. cikke az Agenzia Industrie Difesa számára különített el, hogy "megerősítse a (lőszer)gyártást, hogy továbbra is reagálni tudjon az ukrán fegyveres erők ellátására anélkül, hogy kimerítené a nemzeti tartalékokat".
Egyébként, amint azt a Szenátus Költségvetési Szolgálata és a Számvevőszék többször is megjegyezte, nem világos, hogy a Kijevnek történő elidegenítések hogyan befolyásolják a védelmi minisztérium fegyverzet és a kapcsolódó lőszerek beszerzésének tervezését ".
Aztán ott van az a tény, hogy Olaszország 1,4 milliárd eurót adott az Európai Békefenntartási Eszköznek az Ukrajnának eddig összegyűjtött 11,1 milliárdból.
Mivel nincsenek pontos adatok arról, hogy ugyanez az alap mennyit adott Olaszországnak az általa küldött fegyverrendszerekért, röviden szólva nehéz megérteni, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás valódi költségei mekkorák voltak.
A Milex által2023 márciusában közzétett, hozzáférhető forrásokon alapuló becslés csak a készletfeltöltésre fordított kiadásokat 1 milliárd euró körüli összegre tette .
A Külügyek Tanácsának következő ülése Brüsszelben csütörtökön
Eközben a Külügyek Tanácsának következő ülését november 20-án tartják Brüsszelben, Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő elnökletével. A napirenden Ukrajna is szerepel majd, az Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel folytatott informális eszmecserét követően.
Szó lesz továbbá a közel-keleti helyzetről, a Száhel-övezetben zajló fejleményekről, Szudánról, Fehéroroszország tagállamok elleni hibrid támadásairól és a szervezett bűnözés elleni küzdelemről.