Reagált az Európai Unió külpolitikájának vezetője a magyar miniszterelnök hétfői ünnepi beszédére, melyben Orbán a Szovjetunióhoz hasonlította az EU-t.
HIRDETÉSNincs hasonlóság Budapest szovjet megszállása és az EU működése között, mondta az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfői ünnepi beszédére válaszul. Orbán október 23-án Veszprémben a Szovjetunióhoz hasonlította és élesen kritizálta az EU-t:
„Szerencsére ami először tragédia volt, másodjára legfeljebb komédia. Szerencsére Brüsszel nem Moszkva. Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. Úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült, ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy akarunk. Ha nem akarunk, nem táncolunk" - mondta a magyar kormányfő.
Josep Borrell a Europe and Peace konferencián reagált a beszédre, szavait az Ukrán Világkongresszus idézte:
„Őszintén szólva nem látok semmi hasonlóságot Budapest szovjet megszállása és a Berlaymontban történtek között. Egyetlen tankot sem látok ott. Senki nem kötelezi arra Magyarországot, hogy az Európai Unió tagja legyen" - jelentette ki Borrell. A Berlaymont az Európai Bizottság székhelye Brüsszelben.
Egyelőre nincs esély a magyar kilépésre
Bár szavait akár fenyegetésként is lehetne értelmezni, Borrell minden bizonnyal csak azt akarta egyértelművé tenni, hogy míg a szovjet blokkba tartozást ráerőltették Magyarországra, az EU-ba önként lépett be. A maradásra pedig senki sem kényszeríti, ha az emberek éppen úgy látnák jónak, akkor ki is léptethetnék az országot a szövetségből.
Erre azonban rendkívül alacsony az esély, legalábbis jelen állás szerint. A magyar népesség körében kifejezetten magas az EU támogatottsága, és a vezető politikai pártok közül csak a Mi Hazánk pedzegeti a kilépést. A többi politikai erő az EU-ban képzeli el Magyarország jövőjét, legalábbis a közeljövőjét biztosan. Orbán Viktor idén Tusványoson arról beszélt, hogy legkorábban 2030 után érdemes elgondolkodni az uniós tagság értelmén.
A Policy Solutions szeptemberben nyilvánosságra hozott tanulmányából és a hozzá készített felmérésből kiderül, hogy 2023-ban a lakosság 72 százaléka szavazna arra egy népszavazáson, hogy Magyarország maradjon az Európai Unió tagja. Egyelőre azonban még akkor sem lehetne kiírni ilyen népszavazást, ha valamelyik politikai erő ezt kezdeményezné.
Méghozzá jogi okokból: az Alaptörvény legelején, az Alapvetés fejezet E cikkében áttételesen szerepel, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, egy későbbi bekezdésben pedig azt is leszögezi a szöveg, hogy az Alaptörvény módosításáról nem lehet népszavazást tartani.
Az Alaptörvényt persze meg lehet változtatni, többször is volt már példa erre, de jelen állás szerint sem a politikai szándék, sem a társadalmi akarat, sem a jogi keretrendszer nem adott ahhoz, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból.