Az ukrajnai háború kezdete óta az Európai Unió rendre szankciókkal sújtja Oroszországot. Az elmúlt hetekben Donald Trump amerikai elnök is büntetőintézkedésekkel fenyegette meg Moszkvát. Ebben a kontextusban zajlott energiabiztonsági kerekasztal-beszélgetés Tusványoson.
HIRDETÉS
„A gázellátástól nem kell félni a téli szezonban, inkább az uniós politika az, ami aggodalmat okozhat” – ütötte fel az energiabiztonságról szóló panelbeszélgetést Tusványoson az energetikáért felelős államtitkár. Steiner Attila elmondta, hogy az infrastruktúra szempontjából „jól állunk”, a földgáztárolók ugyanis majdnem ugyanannyi földgáz raktározására képesek, mint amennyi az ország egész éves fogyasztása. Az infrastruktúra alkalmasságát a beszélgetés többi résztvevője is alátámasztotta, ahogyan jelentős összhang mutatkozott orosz gáz teljes kivezetésének megítélésében is.
- vélekedett az államtitkár azt fejtegetve, hogy az orosz gázról történő lecsatlakozást komolyan kell venni. Igaz, „ennek semmi értelme, ha a háború megszűnik és újból béke lesz” – tette hozzá, a kormánypárt békepárti narratívájára rezonálva. A Századvég Kutatóintézet igazgatója, Hortay Olivér pedig azt mondta, hogy az orosz gáz EU-ból való kipucolását illetően nem az a kérdés, hogy reális-e, hanem az, hogy vajon mennyire észszerű.
- jelentette ki a kutatóintézet igazgatója, aki elismerte, hogy a kitettség valóban nem jó, és a gázimport diverzifikációjában kell gondolkozni. A résztvevők ezzel egyetértettek és hasonlóan egyöntetűen vélekedtek a REPowerEU jogszabálytervezetet illetően is.
A REPowerEU jogszabálycsomag célja, hogy kivezesse a fosszilis energiahordozókat és ezzel tért nyerjenek a zöld, fenntartható energiaforrások. A csomag egyik fontos eleme, hogy az Unió minél hamarabb lecsatlakozzon az orosz gázról.
Steiner Attilához hasonlóan Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója is egy tető alá vonta a REPowerEU és a Fit for 55 intézkedéscsomagokat. Utóbbi célja, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázkibocsátás.
A politikusok azzal kritizálták a Fit for 55-öt, hogy az „átgondolatlan, nem lett kiszámítva”, sőt még a tervezet neve is „egy jószándékú elképzeléssel kitalált szám”, ami szerintük alkudozások, nem pedig hatástanulmányok szüleménye. A tervezetet összhangba kell hozni minden tagállam energiapolitikájával, a jogszabálycsomag pedig az országok által elkészített nemzeti energia- és klímatervekre épül. „Itt harap a kígyó a saját farkába” – magyarázta a vezérigazgató.
A fenntartható energiaforrásokra való átállás a szakértők szerint nem csak bonyodalmas, de roppant költséges is.
- vélekedett az energetikáért felelős államtitkár. „A kivezetett orosz energiát máshonnan kell majd beszerezni, amit költhetnénk rezsivédelemre is. Ez 800 milliárd forint, ami családonként félmillió forint megtakarítás lenne évente” – mondta Steiner Attila.
„Azzal, hogy Európa ráállt az LNG-re (cseppfolyósított földgázra), elvágtuk, hogy egyáltalán középtávon gondolkodhassunk arról, hogy a 6-7 évvel ezelőtti árszintek elérhetőek legyenek” – kontrázott rá Fritsch László, az MVM CEEnergy vezérigazgatója, aki elárulta azt is, hogy a REPowerEU tervezetet Magyarország nem tudja megvétózni, arról ugyanis kétharmados többségi szavazással döntenek, s ezzel megkerülhetőek Magyarország és Szlovákia érdekei is.
- zárta a beszélgetést Steiner Attila, noha hozzátette: nincsenek hiú ábrándjaik, de akkor is „ki kell állni az érdekeinkért”, mert „jelentősen szűkíti a mozgásteret, ha megszabják, hogy honnan lehet vagy nem lehet gázt importálni. Rögzített jog, hogy az alapszükségleteinket meghatározzuk” – hangsúlyozta, s emlékeztetett, hogy Magyarország korábban már nyert pert az Európai Unió bíróságán a rezsivédelemmel kapcsolatban.
Az államtitkár azt állította, hogy a magyarokon kívül ezt a vitát ráadásul senki nem vállalja föl nyilvánosan az unióban, de azért odamennek hozzájuk a folyósókon, hogy „hajrá, Magyarország, nyomjátok. El fogunk menni a falig ebben a kérdésben” – hangzott a zárszó.
A beszélgetést követően stábunk arról kérdezte Steiner Attilát, hogy a lengyel partok közelében a Balti-tenger alatt felfedezett, hatalmas méretű kőolaj- és földgázmezőhöz hasonló felfedezések hozzásegíthetik-e Európát az önálló energiaellátáshoz. Az államtitkár ugyan üdvözölte az ilyen felfedezéseket, de szkeptikusan vélekedett az azokban rejlő hosszútávú potenciálról.
Szerinte a mezőről kinyert energia ugyan segíti Lengyelország energiaellátását, de mire az onnan Magyarországra érne, addigra nagyon kevés maradna belőle. És különben is: „a kinyert energiát egyrészt amúgy is nagy eséllyel inkább irányítják majd Ukrajna felé, másrészt az ilyen, víz alatt rejlő energiamezők nagy részét pedig már felfedezték” – tette hozzá.