Egyre közeledik az amerikai szövetségi kormányt finanszírozó új költségvetés elfogadásának határideje: ha szeptember 30-a éjfélig nem sikerül megállapodásra jutni a Kongresszusban, a kormány leáll.
HIRDETÉSA költségvetést mindkét házban el kell fogadni, amit utána Joe Biden elnöknek is alá kell írnia. A helyzetet nehezíti, hogy a kongresszus megosztott, a szenátust a demokraták, a képviselőházat pedig a republikánusok irányítják, és a szélsőjobboldali republikánusok aduként akarják felhasználni a kormány leállását a költségvetési kiadáscsökkentésekhez.
Az USA-ban a szövetségi kormányzat leállása azt jelenti, hogy a költségvetés hiánya miatt a legtöbb kormányzati tevékenység leáll. Ebben az időszakban a nem létfontosságú közalkalmazottakat kötelező szabadságra szokták küldeni. A „létfontosságú” kategóriába tartozó közalkalmazottak általában addig nem kapnak fizetést ebben az időszakban, amíg a kongresszus el nem fogadja az új költségvetést.
A szenátus kedden nyilvánosságra hozta a valószínűleg utolsó esélyt jelentő megállapodás-tervezetet a leállás elkerülésére. A 79 oldalas törvényjavaslat november 17-ig tartaná nyitva a kormányzatot. A cél, hogy több időt biztosítsanak a tárgyalásokra egy szélesebb körű kiadási megállapodásról, amelyet a kongresszusnak még az év vége előtt el kéne fogadnia.
Miért tart az Egyesült Államok kormánya a szövetségi leállás felé?
Ahogyan az az elmúlt húsz alkalommal megtörtént – sok más esetben pedig majdnem bekövetkezett –, az amerikai törvényhozók sem a képviselőházban, sem a szenátusban nem tudtak olyan közös jogszabályt elfogadni, amely a szövetségi kormány és annak különböző testületei (honvédelem, belbiztonság) finanszírozásához szükséges. Ez többnyire pártos nézeteltérésekre volt visszavezethető: a republikánusok és a demokraták nem tudnak, vagy nem hajlandók kompromisszumot kötni. Márpedig a képviselőház republikánus, míg a szenátus demokrata többségű.
Ezúttal Kevin McCarthy házelnök olyan intézkedést próbál szorgalmazni, amelyet a keményvonalas republikánusok már egy ideje követelnek: a szövetségi kiadások meredek, körülbelül 8%-os csökkentését, amihez erősebb határbiztonsági intézkedések társulnak.
A demokraták viszont nem hajlandók megszavazni a csomagot, sőt egyes republikánus képviselők túl szélsőségesnek tartják azt. McCarthy most azért küzd, hogy a pártja keményvonalas jobboldal képviselőinek kedvében járjon. A szenátusban kétpárti csomag készül a kormány ideiglenes finanszírozására. A jelenlegi szinten tartaná a finanszírozást, és 6 milliárd dolláros nemzeti segélyfinanszírozást tartalmazna, illetve ugyanennyit szánna Ukrajna háborús erőfeszítéseinek megsegítésére.
Néhány hónappal ezelőtt McCarthy és Joe Biden elnök olyan kétpárti megállapodást kötött, amely kis híján elkerülte a küszöbön állóhoz hasonló költségvetési krízist. A keményvonalas republikánusok, akiknek nem tetszett a megállapodás, ezúttal nem hajlandók kompromisszumra. Donald Trump volt elnök arra buzdította őket, hogy álljanak ki magukért, vagy állítsák le a kormány működését.
És most mi lesz?
Az idő vészesen fogy, és valószínűleg péntek estére a törvényhozók figyelmeztetik az érintetteket, hogy készüljenek fel a kormány leállására.
Folyamatos megoldásra, átmeneti intézkedésre azért van remény - így november közepéig meg lehetne hosszabbítani a határidőt. Ezzel időt lehetne nyerni, de a főbb nézeteltérések megmaradnának. A republikánusoknak és a demokratáknak végül kompromisszumot kell kötniük, többek közt saját soraikban is arról, hogy a kormány finanszírozott és nyitott maradjon.
Minden költségvetési tárgyalás mögött az államadósság kérdése húzódik meg, amely hatalmas árnyékot vet a vitákra. A Nemzetközi Valutaalap szerint az Egyesült Államok bruttó adóssága az ország GDP-jének több mint 120%-át teszi ki. Összehasonlításképpen, az Európai Unióban az átlagos államadósság 84%.
Az Egyesült Államok adóssága több mint kétszeresére nőtt az elmúlt harminc évben, és várhatóan a következő három évtizedben is duplázódni fog. Minden egyes amerikai állampolgárra lebontva csaknem 100 ezer dollárt (95 ezer eurót) tesz ki. Az átlagfizetéseket nézve, az amerikaiaknak körülbelül másfél évig ingyen kell dolgozniuk, hogy visszafizessék a kormány adósságát – ami időközben valószínűleg tovább nő.
Kit érint majd a közelgő leállás?
Az esetlegesen bekövetkező leállás nem éri felkészületlenül az Egyesült Államokat, a szövetségi kormánynak megvannak a saját leállási tervei, amelyeket minden alkalommal leporolnak, amikor az ország a válság szélére kerül.
Bár a kongresszus feladata a kormány finanszírozása, a törvényhozók akkor is megkapják fizetésüket, ha nem teljesítenek. A "maradék" négymillió szövetségi alkalmazott viszont bizonytalansággal néz szembe, ideértve a katonaságot is. Az ő fizetésüket felfüggesztik, néhányukat pedig a leállás idejére el is bocsátják. Másoknak, akiket elengedhetetlennek tartanak, például a rendőröknek, továbbra is jelentkezniük kell a munkahelyükön.
Csak az elmúlt évtizedben háromszor állt le a szövetségi kormányzat, és a negyedik eset elkerülhetetlennek tűnik. Legutóbb 2018 végén történt leállás, amely 35 napon át tartott. Ezek a krízisek jelentős szakpolitikai változásokat ritkán hoznak, viszont sokszor konkrét gazdasági károkat hagynak maguk után. A 2018/19-es leállás is dollármilliárdokba került az amerikai gazdaságnak: a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) becslései szerint 11 milliárd dollárral (9,5 milliárd euróval) csökkentette a gazdaság teljesítményét az újraindulást követő hat hónapban.