Vasárnap este véget ért a szerb fegyveresek és a koszovói hatóságok közötti összetűzés a szerb határ közelében lévő kolostornál, miután a koszovói rendőrség visszaszerezte a terület ellenőrzését. A koszovói kormányfő és a szerb elnök egymásra mutogat a történtek miatt.
A konfliktus azzal kezdődött, hogy vasárnap kora reggel rendőrökre támadtak Banjska falu közelében, egy koszovói rendfenntartó tiszt meghalt, egy másik pedig megsebesült.
A fegyveresek egy közeli kolostorba menekültek, ahol elbarikádozták magukat, és több órán keresztül tűzharcban álltak a koszovói rendőrséggel. Az összetűzésben legalább három támadót lelőttek. A szerb ortodox egyház szerint a fegyveresek éjjel elhagyták a kolostort. A lövöldözés után hat embert vettek őrizetbe a hatóságok.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök később több száz emberrel együtt részt vett a meggyilkolt koszovói albán rendőrtisztért tartott virrasztáson Pristinában. Kurti az akciót terrorcselekménynek nevezte, amiért a szerb kormányt tette felelőssé.
Közben Aleksandar Vučić szerb elnök is elítélte a rendőr meggyilkolását, de továbbra is Albin Kurtira hárítja a felelősséget a koszovói szerbek üldözéséért.
Hónapok óta megint tűzfészek, és nem látszik a vége
Az észak-koszovói Mitrovica környékén él az ország szerb etnikai kisebbségének nagy része, négy településen. "A Belgrádból politikailag, pénzügyileg és logisztikailag támogatott szervezett bűnözés támadja államunkat" - állította Kurti a Facebook-oldalán. Hozzátette: "A Koszovói Köztársaság kormánya és állami intézményei készek összehangoltan reagálni a bűnözésre és a bűnözőkre, a terrorra és a terroristákra."
Koszovóban a kormány képtelen helyreállítani a nyugalmat a májusi zavargások óta, amikor az ottani szerb lakosság bojkottja mellett megválasztott albán vezetők nem tudták elfoglalni hivatalukat Koszovó szerbek lakta vidékén. A zavargások miatt a NATO kénytelen volt erősítést küldeni békefenntartóinak, de még így is sok katonája megsebesült, nem egy súlyosan.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.