EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Visszavonták Oroszország meghívását a Nobel-díjkiosztóra - a svéd király el sem ment volna

A legendás és szimbolikus helyszín
A legendás és szimbolikus helyszín Szerzői jogok AP
Szerzői jogok AP
Írta: Ferenc SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Nobel Alapítvány igazgatója szerint a tegnapi döntés célja az lett volna, hogy elősegítsék a világméretű feszültség enyhítését, amit az ukrajnai háború váltott ki.

HIRDETÉS

Mint reggel közöltük, a Nobel Alapítvány tegnap azt jelentette be, hogy Oroszország, Belarusz és Irán is meghívást kap a legrangosabb díj idei átadási ünnepségére. 

A közlés heves ellenkezést váltott ki a svéd közéletben, és maga XVI. Károly Gusztáv király is kifejezte meglepődését, és jelezte, hogy nem vesz részt az eseményen, ha Oroszországot meghívják. Ennek folytán a döntést ma visszavonták, és e4z a másik két országra is vonatkozik.

Az előzmények

A bejelentés azonnal felháborodást, tiltakozást és undort váltott ki azokban, akik a három meghívott ország hivatalos politikáját és gyakorlatát szöges ellentétben látják az Alfred Nobel által lefektetett alapelvekkel. A protestálók szerint olyan országokról van szó, ahol üldözik a béke harcosait, háborús politikát folytatnak, bebörtönöznek, kivégeznek vagy egyszerűen meggyilkolnak tudósokat és írókat, lábbal tipornak alapvető szabadságjogokat, és korlátozzák a kutatás szabadságát. 

Az AP jelentése szerint pénteken több svéd törvényhozó is bejelentette, hogy bojkottálni fogja az eseményt, ha a meghívások valóban megtörténnek. Még a szélsőjobboldaliként elkönyvelt Svéd Demokraták elnöke, Jimmie Åkesson is azt közölte, hogy "aznap elfoglalt lesz". Hozzátette, hogy "azok a tekintélyes svéd politikusok, akik bármilyen demokratikus és erkölcsi iránytűvel rendelkeznek, nem ünnepelnek Oroszország, Fehéroroszország vagy Irán képviselőivel. Pont.” 

Johan Pehrson svéd munkaügyi miniszter „rendkívül meggondolatlannak” nevezte az alapítvány döntését, a miniszterelnök pedig még tovább ment. Ulf Kristersson kijelentette, hogy meg fogja akadályozni Oroszország képviselőjének részvételét.

„Továbbra is Oroszország minden lehetséges módon való – katonai, gazdasági – elszigetelésére szükség van” – mondta a kormányfő. 

„Alig vártam, hogy részt vegyek a Nobel-díj átadásán és a banketten” – mondta Muharrem Demirok, a svéd középpárt vezetője a közösségi médiában. „De amíg Oroszország háborút folytat Ukrajna ellen, nem vehetek részt ugyanazon az ünnepségen, mint a nagykövetük.”

AP Photo
A díjátadás tavalyi díszleteAP Photo

A különböző svéd pártok egyhangú elítélő nyilatkozatai mellett különös hangsúlyt kap Szviatlana Cihanouskaja fehérorosz ellenzéki képviselő megszólalása, aki szerint szégyenletes lenne, ha a Lukasenka rezsim nagykövete jelen lehetne az ünnepségen, miközben a Nobel-békedíjas Alesz Bialiackit aktivistát éppen a börtönben kínozzák és teljes elszigeteltségben tartják. 

Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója a nap folyamán többször ismételgette, hogy "globális tendencia figyelhető meg, amely szerint az eltérő nézeteket vallóak közötti párbeszéd csökken”. Ennek ellensúlyozásaként képzeli el a díj megünneplésének kiszélesítésére szóló meghívásokat, de eddig nem talált egyetlen támogató hangra sem. 

A díjazottak neve csak októberben lesz ismeretes

Többen felvetik, hogy elképzelhető, hogy lesz olyan díjazott, aki azért nem veszi fogadja el az elismerést, mert nem akar bármiféle kapcsolatba kerülni gyilkos rezsimek képviselőivel, akár csak érintőlegesen is legitimálva ezzel politikájukat. 

Az iráni képviselőket tavaly azért nem hívták meg, mert Teherán brutálisan leverte a tüntetéseket, amelyek azután törtek ki, hogy az iráni erkölcsrendőrség letartóztatta Mahsa Aminit, akit az ország konzervatív öltözködési szabályzatának megsértésével vádoltak, majd az őrizetben meghalt. A tüntetések gyorsan kiszélesedtek, és célba vették az uralkodó papi berendezkedést és a társadalmi sérelmeket, beleértve a korrupciót, a gyengélkedő gazdaságot és a társadalmi és politikai korlátozásokat.

Az ezt követő megtorlás során a biztonsági erők tiltakozók ezreit tartóztatták le és százakat öltek meg az Iran Human Rights nevű csoport és az ENSZ adatai szerint, és legalább hét személyt kivégeztek.

Kapcsolódó hivatkozások:
Alfred Nobel végrendelete
AP
The New York Times
The Washington Post
The Daily Reporter

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Három ukrán tengeri drónt hatástalanítottak a Kercsi-hídnál, le kellett zárni a hidat

Egy zsidó Nobel-díjas női elnökre készülhet Mexikó - Claudia Sheinbaum személyében

Vélhetően lövöldözés történt Izrael stockholmi nagykövetségénél