Auguszus elején ismét összecsapással és késeléssel végződött egy szurkolói összeütközés, ezúttal Görögországban, ahová a jeggyel sem rendelkező horvát "drukkerek" nyilvánvalóan a balhézás szándékával érkeztek. A focihoz kapcsolódó agresszió történetében valódi hadseregek által vívott háború is volt.
HIRDETÉSἈθάνατος – ezt írták az athéni AEK stadion bejáratánál kifüggesztett óriási, fehér-fekete molinóra, egy portré alatt. Mihálisz Kacuriszt nevezik halhatatlannak. Ez sem fogja feltámasztani a 29 éves férfit, aki nem élte túl a görög csapat és a zágrábi Dinamo vandál futballhuligánjainak összecsapását augusztus elején, Athénban. A tömegverekedésben Kacuriszt megkéselték.
A horvát szurkolók, pontosabban „szurkálók” már indulás előtt tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a meccsre nem engedik be őket: a Dinamo kék mezéről elnevezett Bad Blue Boys ('Rossz Fiúk Kékben') kizárólag a balhé kedvéért tették meg az 1500 kilométeres utat; sokan csak oda. Néhányan közülük ugyanis egy ideig biztosan nem térnek haza.
A görög ügyészség azóta további negyven ember ellen emelt vádat a halállal végződött verekedés ügyében, és ezzel hetvenre növekedett a bűnvádi eljárások száma. A vád alá helyezett huligános közül tucatnyian rács mögött maradnak: tíz horvát, egy görög és egy albán gazázda. Rajtuk kívül hét rendőrt felfüggesztettek, mert nem gondoskodtak megfelelő biztonsági intézkedésekről a tömegverekedés megelőzése érdekében.
Drámai görög focihuligán-hagyományok
Kacurisz halála sokkolta a Görögországot, ahol már többször is előfordult, hogy erőszakba csaptak át a focimeccsek. Hiába írták ki egy szaloniki külváros falára a Ποτέ Ξανά - "Soha többé" - üzenetet, másfél év alatt a második ember halt meg a focigarázdák féktelen randalírozásában.
Alkisz Kampanosz két barátjával üldögélt tavaly februárban egy szaloniki lakóépület előtt, amikor az arra tévedt focihuligánok a helyi Arisz és az athéni PAOK meccse előtt arról faggatták őket: kinek szurkolnak. Rossz választ adtak. Késekkel, botokkal, fémcsövekkel, feszítővassal és rugós pengékkel támadtak rájuk, gyilkos szándékkal – állt az ügyészi iratokban. A három vétlen fiatalt agyba-főbe verték, a tizenéves Kampanoszt pedig combon szúrták olyan súlyosan, hogy elvérzett. A görög parlament ezt követően hat hónapról öt évre emelte a futballhuliganizmus miatt kiszabható büntetés maximumát.
A bíróság azonban ennél is keményebb ítélettel sújtotta a főkolomposokat: heten életfogytiglani börtönbüntetést kaptak, öt cinkosukat pedig bűnrészesség miatt zárták börtönbe a múlt hónapban. Az ítéletnek azonban – Kacurisz halálából ítélve – úgy tűnik, nem volt kellő elrettentő hatása.
Alig három nappal a tragikus athéni összetűzések után hét román „szurkolót” tartóztattak le a görög-bolgár határon. Ketten közülük kést rejtegetettek. Gyorsított eljárásban már másnap egy év felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, és fejenként ezer eurós bírságot szabtak ki rájuk – jelentette az AFP. A románok ráadásul nem is saját csapatuknak szurkoltak – a görög Olimpiakosz és a belga Genk meccsére indultak.
A futballháború
A gyászos görög mérleg eltörpül egy négynapos valódi háború mellett, amit két ország, El Salvador és Honduras vívott egymással 1969-ben, egy VB-selejtező miatt.
A mexikóvárosi Azteca Stadionban 90 perc után 2:2 volt az állás. Ez három hét alatt már a harmadik tétmérkőzés volt a két közép-amerikai rivális csapat között, mert az előző kettőt felváltva nyerték meg. Ettől, a harmadik végeredménytől függött, ki jut ki az 1970-es mexikói világbajnokságra, amely mindkét válogatott számára az első lett volna.
A sorsdöntő meccs hosszabbításának 11. percében a salvadori Mauricio Pipo Rodríguez a büntetőterületen belül csípett el egy beívelt labdát, amit a hondurasi kapus mellett a hálóba gurított. A góllal El Salvador végül 3:2-es diadalt aratott. A játékosok megölelték egymást, kezet fogtak, és lesétáltak a pályáról.
Három héten belül országaik háborúban álltak. Azt a háborút már nem a huligánok vívták, hanem a reguláris hadsereg. A békét az OAS, az Amerikai Államok Szervezetének közvetítésével kötötték meg, de addigra 2900 halottat számoltak össze a határ mindkét oldalán – Martin Alsiö svéd futballtörténész kutatásai szerint.
Szurkolói fociháborúk
A szurkolók is messzire mennek. A legvéresebb csatát egy argentin stadionban vívták 1964-ben. A perui és az argentin drukkerek mentek egymásnak a limai Estadio Nacionalban, ahol olimpiai selejtezőt játszott a hazai és az argentin csapat. Az ökölharcot szemtanúk szerint épp a nyugalom szavatolására hivatott rendőrök gerjesztették.
„A rendőrök pórázon tartották ugyan kutyáikat, de azt megengedték nekik, hogy letépjék az emberek ruháit” – idézte fel évtizedekkel később Héctor Chumpitaz, Peru egyik legendás focistája, aki maga is a pályán volt, és látta a tragédia kibontakozását. A szurkolókat „az őrületbe kergette” a karhatalom viselkedése, majd elszabadult a pokol.
A meccs után 318 embert temettek el, de fél kézen megszámolható, hányat vontak felelősségre. Egyikük, a helyszínen parancsnoki feladatokat ellátó Jorge Azambuja 30 hónapot kapott, mert a rendőröket könnygáz bevetésére utasította.
A Heysel-tragédia
A hetvenes-nyolcvanas évek angol focihuliganzmusa az 1985-ös Heyesel-tragédiával érte el a tetőpontját. A belga fővárosban rendezett BEK-döntőn (a BEK - Bajnokcsapatok Európa-kupája - BL elődje volt) a Liverpool az olasz Juventusszal játszott. A nem kis mértékben az olasz szurkolók által felhergelt angol drukkerek a meccs hatvanadik perce körül betörtek az olasz szurkolók szektorába. Az olaszok menekülni kényszerültek, ám az elavult stadion nem bírta a nyomást, és az emberekre dőlt, 39 szurkoló halálát okozva.
A meccs után az angol csapatokat több évre kitiltották az összes európai kupából, a brit kormány pedig határozott - és eredményes - intézkedéseket hozott a hírhedt angol focihuligánok elszigetelésére a valódi szurkolóktól.
A vétlen huligánok
A brit rendőrök az ittas futballhuligánokat vádolták a sheffieldi Hillsborough stadionban négy évvel később, 1989-ben bekövetkezett tragédiáért. Ugyancsak a Liverpool volt az egyik szereplő, amikor a Nottingham Foresttel játszott, ezúttal az angol kupa elődöntőjében, amire ötvenezren voltak kíváncsiak. A stadion előtt még óriási tömeg tolongott nem sokkal a kezdőrúgás előtt, így a mérkőzés rendőrparancsnoka elrendelte egy kijárati kapu megnyitását, hogy mindenki eljusson a lelátóig.
A szurkolók azonban a kapu mögötti állóhelyre tódultak, ahová csak 1600-an férnek be. Több mint háromezren szorultak itt össze. A meccset rendőri utasításra a 6. percben megszakították, de ekkor már késő volt. Az első áldozatok a légszomjba haltak bele, vagy agyonnyomta őket a tömeg.
HIRDETÉSAzon a napon 94 halottat azonosítottak, egy személy napokkal később a kórházban hunyt el, további két emberről pedig évekkel később állapították meg, hogy halálukat a stadionban szerzett sérülés, illetve visszafordíthatatlan agykárosodás okozta. Összesen tehát 97 áldozata volt a brit sporttörténelem leggyászosabb napjának, 1989. április 15-nek.
Még évekig a liverpooli szurkolókat vádolták a katasztrófáért, egy vizsgálat azonban megállapította, hogy a rendőrség egyáltalán nem állt a helyzet magaslatán. A többször ismételt eljárás után az esküdtszék 2016-ban mondta ki, hogy Hillsborough áldozatai szabálytalan intézkedések sorozata miatt haltak meg. A liverpooli szurkolók viselkedése semmilyen szerepet nem játszott a tragédiában, amit rendőrség mulasztás, a stadion tervezési hibái és a mentőszolgálat késedelmes reagálása váltott ki.
A futballhuliganizmus egyébként a hatvanas években terjedt el a szigetországból. Két évtizeddel később már olyan károkat okozott, hogy az akkori Thatcher-kormány „háborús kabinetet” alakított a megfékezésére, de nem járt sikerrel. Azóta a más sportra nemigen jellemző randalírozás sziklaszilárdan vetette meg a lábát szinte minden földrészen.
A magyarok sem lógnak ki a sorból
A kifulladásig lehetne sorolni az Újpest-Fradi (vagy fordítva) rangadókat vagy a többi magyar meccset kísérő, gyakran tragikus kimenetelű balhékat.
Súlyos a sérülése annak a 17 éves fiúnak, akit az Újpest-Fradi labdarúgó-mérkőzés előtt késeltek meg – írták 2010 szeptemberében a hírportálok. A Fradi ultrái 2015-ben a rohamrendőrökkel tűztek össze, akik megpróbálták megakadályozni, hogy a kerítésen átmászva bejussanak a stadionba.
HIRDETÉS„Surranópályán”, egy kiskapun jutott viszont be késestől a Groupama arénába 2017-ben az a férfi, aki több beszámoló szerint is összecsapott egy rátámadó 50 fős csoporttal. Az összetűzésben hárman is megsérültek, kettejüket késsel sebesítették meg. A harmadik maga a támadó volt, akit szabályosan meglincseltek. Végül lehúzott nadrággal, vérző fejjel végezte a földön, majd kórházba került.
A futballhuligánok számára igazi ünnep, amikor a válogatott játszik egy, a szívükhöz nem közel álló csapattal. „Mi vagyunk Mátyás király fekete serege” – idézte a Maszol.ro portál 2013-ban a debreceni „Sanyit”, aki a román fővárosba visszatérő gyönyörű napsütésben sütkérezett a belvárosban az esti román-magyar vb-selejtezőre várva. A magyarországi szurkolók jó 200 fős csoportja fekete egyentrikóba öltözve rémisztgette az arra sétáló román lányokat. A zömében bőrfejűek alkotta csoport eközben szóváltásba keveredett a csendőrökkel.
Szinte napra pontosan egy évvel később, 2014 októberében ugyanott, Bukarest belvárosának különböző pontjain készültek verekedést provokálni a magyar huligán-sejtek.
„Semmiképpen nem lesz olyan tömeges megjelenés, mint tavaly, mert tudják, hogy a román csendőrök erre készülnek. Most 40-50 fős csoportokban fognak feltűnni Bukarest különböző pontjain. Igazából ustawkázni (a lengyel futballhuligánok által meghonosított, előre leegyeztetett tömegverekedések – a szerk. megj.) szerettek volna, de nem találtak román partnert” – mondta egy, a neve elhallgatását kérő forrás.
A magyar-angol világbajnoki selejtezőt is durván rasszista megnyilvánulások tarkították 2021 szeptemberének derekán. A budapesti meccsen a magyar drukkerek a színesbőrű játékosokat heccelték majomhuhogással, bekiabálásokkal. Ezt a Sky Sports helyszíni felvételei is alátámasztják. Anglia 4:0-ra nyert vendégként, a negyedik gól szerzőjét, Raheem Sterlinget pedig ekkor már poharakkal és palackokkal dobálták.
HIRDETÉSA mérkőzés után Boris Johnson brit kormányfő – aki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel az év májusában még gázszállítási és védelmi kérdésekről tárgyalt – „elfogadhatatlannak” nevezte a történteket. Bár ne tette volna!
A magyar külügyminiszter erélyesen kiosztotta a vendégeket: „Az angol játékosok panaszkodnak a tegnapi »ellenséges budapesti hangulat miatt«.” - jegyezte meg, majd megosztott egy felvételt, amely a Wembley-ben készült az EB-döntő előtt. „Az olasz himnusz alig hallható az angol szurkolók füttykoncertje közepette. Akkor is nyilatkoztak vajon hasonlókat???” – írta Szijjártó Péter. A hab a tortán egy szövetséges történész reakciója volt: „Boris Johnson, maga egy kis, széteső ország élén áll. Törődjön bele, és söprögessen a saját háza táján. Van mit.” – üzente Schmidt Mária a Facebookon.
A huliganizmus és gyökerei
Maga a huligán kifejezés eredete vitatott, általánosan elfogadott azonban, hogy 1898-ban jelent meg először a londoni rendőrségnek azokban a jelentéseiben, amelyek az erőszakos utcai bandákról szóltak. Szinte bizonyosra vehető, hogy az ír Houlihan, Hoolihan vagy Hooligan családnévből származik.
A huliganizmus a sportéletben a sportesemények nézői által elkövetett rendbontó, agresszív és gyakran fenyegető magatartás. Huligánoknak pedig azokat nevezik, akik csapatokba verődnek az ellenfél szurkolóinak megfélemlítésére és megtámadására. Ezeket a csoportokat angolul – a bűnbandákra utalva – főleg firmsnek (cégeknek) hívják, de közkeletű elnevezésük az army (sereg), a boys (fiúk), a bods (testes), a casuals (alkalmi) és a crew (legénység) is. A verőlegények tehát egyedül nem, csak bandákba verődve kötözködnek a meccs előtt és után a stadion környéki utcákban, vagy a mérkőzés alatt a lelátókon.
Az Egyesült Királyságban a huliganizmus szinte kizárólag a focihoz kötődik, és a hetvenes években tetőzött. Akkoriban a Manchester United meccsein a Red Army (Vörös Sereg), a Burnley-én a Suicide Squad (Öngyilkos Osztag), az Aston Villáén a Villa Hardcore (Keményvonalas Villa), az Arsenalén pedig a Herd (Csorda) randalírozott ijesztő tagságával. Az évtized közepére minden klubhoz tartozott egy-egy banda.
HIRDETÉSMiután a Manchester United 1974-ben kiesett az első ligából, a Vörös Sereg elkeseredésében országszerte tombolni kezdett. Az utcai harcok gyakorlatilag magát a focit is megbéklyózták, a Vasladyként elhíresült kormányfő szigorú börtönbüntetést követelt a vandál garázdákra. A kormány külön igazolvánnyal akarta azonosítani a szurkolókat, hogy pontosan nyomon követhető legyen, ki utazik a mérkőzésekre, de az ötlet sosem valósult meg. A konzervatív kabinet számos további intézkedést javasolt, és próbált ki a sportpályák biztonságosabbá tételére, de mindegyik kudarcot vallott.
A nagy botrányokat követően a brit kormány szigorú intézkedéseket vezetett be, amelyekkel a stadionokból lényegében sikeresen űzték ki a huligánokat.
Miért éppen a fociszurkolók az agresszívak?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a futballszurkolók – minden más sport rajongóihoz képest – nagyobb valószínűséggel válnak erőszakossá. Ennek számos oka van. Egyrészt maga a sportág, a futball, amely nem egyszer agresszív viselkedést szül, másrészt az a körülmény, hogy a futballszurkolók gyakran szerveződnek rivális csoportokba aszerint, hogy melyik csapatot támogatják – idézte egy szakportál a BBC 2013-ban közzétett tanulmányát. Emellett az alkoholfogyasztás is szerepet játszik az indulatok felszínre kerülésében, mivel a szurkolók a meccsek előtt és alatt is isznak, hogy bátorságot merítsenek vagy unalmukat csillapítsák.
Egyes kutatások szerint az erőszak összefügg a tesztoszteronszinttel, ami a férfiaknál magasabb, mint a nőknél, és a zsenge felnőttkorban éri el a csúcspontját, vagyis abban a korcsoportban, amely a futballszurkolók derékhadát alkotja.
Sok focidrukker azért erőszakos, mert maga mögött érzi csapata összes szurkolóját, ami magabiztossággal tölti el. És miután mindenáron győzni akar, így "megerősödve" lecsap akár az ellenfél szurkolóira, akár magukra a játékosokra. Az erőszakot gyakran elnézi az a csapat, amelynek nevében történik, hisz hasznára van, ha szurkolótábora rá tud ijeszteni az ellenfelére.
HIRDETÉS
Az Exeter Egyetem professzora két kategóriába sorolja a futballmeccsek erőszakos nézőit.
Egyrészt van az elit, vagyis a küldetéstudattal felvértezett huligánok, akiket néha gengszterekként is emlegetnek – mondta Anthony King, aki szerint kiszámíthatatlanabb, hogy egy hétköznapi drukker mikor válik erőszakossá. Nekik ugyanis az elittől eltérően nincs előre megfontolt szándékuk, egyszerűen csak elragadja őket a hév. „Csatlakoznak”, amint elkezdődik a balhé – emlékeztetett a professzor.
Szerinte három tényező váltja ki az erőszakot: az érvényesülési vágy a riválissal szemben, az indulatok elszabadulásához mindig szükséges „kritikus tömeg”, nem utolsósorban pedig a „politikai háttér”, ami főleg válogatottak összecsapása esetén rajzolódik ki.
Talán ez utóbbi a magyarázat arra, hogy az Egyesült Államokban miért nem tombolnak olyan hévvel az indulatok.