EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Tényleg a vezérkari főnök tette a kést Donald Trump torkára, bár nem akarta?

A régi szép idők - 2019. szeptember 19.
A régi szép idők - 2019. szeptember 19. Szerzői jogok Manuel Balce Ceneta/Copyright 2019 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Manuel Balce Ceneta/Copyright 2019 The AP. All rights reserved.
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Sok találgatás kering arról, hogy ki volt az, aki a legnagyobb kárt okozta a volt elnök leleplezése során, ami végül vádemeléshez vezetett. Úgy fest, hogy Mark Milley vezérkari főnök volt az, bár nem állt szándékában.

A Trump-Milley viszály kulcsszerepet játszott a titkosított dokumentumok ügyében

HIRDETÉS

A két férfi viszonya nem volt maradéktalanul felhőtlen Trump elnöki periódusában, bár voltak jó közös pillanataik. Az elnök töprengett, hogy Milleyt léptesse-e elő az 1. számú katonai vezető szerepébe, mert túl nyakasnak és szókimondónak ismerte meg. Végül engedett a Pentagon nyomásának, mely szerint Milley a legjobb katona az országban és tökéletesen alkalmas a vezérkari főnökök együttes vezetésére. 

AP Photo
Mark Esper védelmi miniszteer, Donald Trump elnök és Mark Milley vezérkari főnök, 2019. október 7.AP Photo

Abban igaza lett Trumpnak, hogy Milley nem az elnök iránti lojalitást tekintette fő feladatának, hanem a hadsereg integritásának védelmét. Egyik első ütközőpontjuk az volt, amikor Trump korlátozást rendelt el a transznemű katonák alkalmazásában. 

Ekkor Milley kerek-perec közölte, hogy a rendelkezést nem fogja végrehajtani. Ritka nyilatkozatainak egyikében kijelentette, hogy semmi problémája a transzneműekkel, amennyiben megfelelnek a katonai követelményeknek. Megerősítette azt is, hogy nulla információja van arról, hogy bárkinek a nemi azonossága valaha is biztonsági problémát jelentett volna a hadseregben.

Az elnök nem merte nyíltan támadni Milleyt

Kettejük viszálykodása nem a nyilvánosságban folyt. Az elnök sose fogta vissza magát, ha valamelyik beosztottját a közönség előtt akarta lejáratni – többnyire a Twitter útján – és ennek az FBI igazgatója éppúgy áldozata lett, mint Tillerson külügyminiszter, Mattis védelmi miniszter, vagy Jeff Sessions legfőbb ügyész.

Maga Milley is kapott megjegyzéseket, de óvatosan vagy áttételesen, mert a hadsereg presztízsére Trump is vigyázott, és tudta, hogy a katonaság szentségének megtámadása a jobboldalon is fekete pontokat hozhat. Milley ezekre sosem reagált nyilvánosan, de közben a sajtó képviselőivel szoros kapcsolatot tartott, és név nélkül több ügyben is tájékoztatta őket. 

Ezek persze visszajutottak az elnök fülébe, növelve a feszültséget kettejük között

„Trump és Milley kapcsolata különösen törékeny volt” – mondja erről Peter Feaver, a Duke egyetem honvédelemmel foglalkozó professzora, aki jó ismerőse Milleynek. „Az elnököt megdöbbentette, hogy a közvélemény által nagyra tartott intézmény (a hadsereg) vezetője rosszindulatú kifejezésekkel jellemezte őt a háta mögött.”

Kettejük talán legélesebb ütközete akkor robbant ki, amikor a 2020-as faji tiltakozások során Trump a washingtoni St. John's templomban vonult fel Milley-vel. A tábornok álcaruhában jelent meg, és a jelentések szerint rendkívül zavartan viselkedett, forgolódott, és vakarta a fejét. 

White House/Militry archives
Kellemetlen pillanatok a vezérkari főnök számáraWhite House/Militry archives

A fotókat azért kritizálták, mert közben odakint a rendőrség könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket, hogy megnyissa az utat Trump előtt, vissza Fehér Házba.

Amikor visszaértek a Fehér Házba, Milley tiltakozott az elnök "tőrbecsalási" akciója miatt, és megtagadta, hogy csapatokat vessen be a tiltakozások elfojtására. A szóváltás ordibálásba fordult, és végül az elnök feladta eredeti szándékát. 

Milley később bocsánatot kért, amiért megjelent a fényképen, mert ezzel a katonai jóváhagyás és beavatkozás benyomását keltette, amit a Posse Comitatus törvény szigorúan tilt. [Az amerikai hadsereg hazai földön csak külső támadás esetén korlátozhatja a civil lakosság megmozdulásait.]

"Belülről bomlasztott", majd jött a hülyézés

A New York Times értesülése szerint Milley ekkor a lemondását fontolgatta, de végül letett erről, mert arra jutott, hogy az elnök esetleges törvénytelen lépéseit csak belülről lehet megfékezni. Erre volt példa az a telefonhívás, amit Milley intézett kínai kollégájához, Li Zsuo-cseng tábornokhoz, közölve vele, hogy ha az elnök netán Kína elleni csapást rendelne el, akkor ő lesz az első, akit értesít róla. 

Az eset 2021. január 8.-án, azaz a Capitolium elleni ostrom után két nappal történt, amikor Milley attól tartott, hogy az elnök felfokozott izgalmi állapotában meggondolatlan katonai lépést tesz annak érdekében, hogy hivatalában maradhasson. (Noha ez nem következhetett volna be, mert az Alkotmány szerint az elnökváltásnak minden körülmények között, adott időpontban meg kell történnie, akár háborúban áll az ország, akár nem.)

A mandátum lejárta után a két szereplő már nem tett lakatot a szájára. Trump lehülyézte Milleyt az afganisztáni kivonulás tragikus kimenetele miatt, a vezérkari főnök pedig bennfentes információkkal látta el Bob Woodward és Robert Costa veterán újságírókat, akik egy Trumpról szóló új könyvhöz gyűjtöttek adatokat (A Veszély)

Trump szerint Milley egy Irán elleni csapásra akarta rábeszélni, de ő ellenállt

Itt érkezünk el a volt elnök elleni vádemelés jelen történetéhez. Sokféle kijelentése között Trump azt is említi, hogy a vezérkari főnök egy Irán ellen indítandó háború tervével ostromolta, míg Milley szerint ennek pont az ellenkezője történt.

AP Photo
Trump és Milley 2019.-benAP Photo

Idén június elején jelentette a CNN, hogy az elnök maga kottyintotta el, hogy nem oldotta fel a birtokában lévő hivatalos dokumentumok titkosságát, noha védekezését erre alapozza. Ezt egy hangfelvétel igazolja, amit vélhetően Paul Manafort egykori Fehér Házi tanácsadó rögzített titokban, majd egy vádalku keretében átadta az FBI-nak. 

A hanganyagból az derül ki, hogy a beszélgetés közben Trump iratokat mutogat és Milleyt szidalmazza. „Azt mondja (mármint Milley), hogy meg akartam támadni Iránt. Hát nem csodálatos?... Nagy halom papírom van, és most előjön ezzel a dologgal. Nézd meg!  Ők mutatták be nekem (a tervet). Ez ő volt. A Védelmi Minisztérium és ő.”

A vád szerint a felvétel azt igazolja, hogy Trump magánál tartott egy vagy több bizalmas és kényes katonai iratot. Ily módon végül Milley volt az, aki – bár akaratán kívül – az eddig ismert egyik legerősebb bizonyítékot szolgáltatta a vádemeléshez.

Milley amúgy ez év októberéig tölti be a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöki tisztét. Utódját Joe Biden elnök már megnevezte Charles Q. Brown Jr. légitábornok személyében. Brown lesz az első afroamerikai, aki ezt a fontos tisztséget betölti.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Újabb korábbi nagy adományozója fordított hátat Donald Trumpnak

Nikki Haley visszatáncolna Trumphoz, mondván, hogy Biden még rosszabb

Kijelölték Trump börtönét arra az esetre, ha a bíró menet közben lecsukatná