EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Izrael fülön akarja csípni a terrorizmust nyugati határvonalán, mielőtt ott is elszabadul

Fontos lenne egy magas szintű egyeztetés
Fontos lenne egy magas szintű egyeztetés Szerzői jogok AP
Szerzői jogok AP
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Netanjahu izraeli miniszterelnök csalódással kommentálta, hogy egy férfi, aki az egyiptomi határrendészet egyenruháját viselte, szombaton meggyilkolt három izraeli katonát a két ország közti biztonsági sávban. Kairó a térségben erősödő terrorszervezetekre hivatkozik, és lehet, hogy igaza van..

HIRDETÉS

A gyilkos Izrael határán túlra is követte egyik áldozatát, majd vele is végeztek. Mély és alapos vizsgálat következik, ígéri Netanjahu. A miniszterelnök rendkívüli kormányülésen vitatta meg a biztonsági szolgálatok vezetőivel a szokatlan eseményt. A vérengzés szombaton történt, és a hajsza több órán át tartott. A likvidált merénylő az egyiptomi határrendészet egyenruháját viselte, de a kairói hatóságok szerint az lopott volt.

Szokatlan, ritka és megmagyarázhatatlan

A váratlan emberveszteségek mellett – miként ez Netanjahu is megemlítette – az incidens szokatlansága döbbentette meg az izraeli vezetést, és ezért van szükség mély vizsgálatra. A kérdés az, hogy megrendült-e Izrael 215 kilométeres keleti határainak biztonsága, miközben folyamatos fenyegetések alatt áll keleten, északon, Csiszjordániában és a Gáza-övezet felől, melyek amúgy is hatalmas biztonsági erőket kötnek le, és sorozatos terrorakciók célpontjai.

AP/EURONEWS
Eddig viszonylagos biztonság uralkodottAP/EURONEWS

Netanjahu sürgette a műveleti módszerek frissítését, és új módszereket az ember- és fegyvercsempészet megállítására, "hogy az ehhez hasonló tragikus terrortámadások többé ne fordulhassanak elő” – mondta. 

Az izrael védelmi miniszter, Yoav Gallant már tárgyal egyiptomi kollégájával, Mohammed Zaki vezérezredessel, de Egyiptom egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy vétlen az esetben. Ez nem is zárható ki teljesen, míg a vizsgálatok véget nem érnek.

Egyiptom joggal hivatkozhat arra, hogy több olyan támadás történt már korábban is, amikor egyiptomi katonai egyenruhába öltözött fegyveresek akcióztak a félszigeten. Ilyen eset volt 2018 áprilisában, amikor a "Wilayat Sinai" (nagyjából: Sínai Negyed) nevű szerveződés tagjai megtámadták az egyiptomi fegyveres erők egyik táborát, és megöltek 20 katonát. Azon a héten három további hasonló álruhás akció zajlott, de azok nem jártak eredménnyel. 

Nagy kérdés lesz, hogy az Izrael által 2013-ban felépített kerítés alkalmas-e még a térségbeli militáns csoportok visszatartására, a fegyvercsempészet útjainak lezárására, és az illegális migráció megállítására, jórészt Szudán felől, ami különösen aktuális probléma lett az ott dúló polgárháborús helyzet miatt.

A történeti előzmények

1967-ben ezen a frontszakaszon dúltak a legnagyobb páncélos csaták, melyek Izrael elsöprő győzelmével végződtek, és a zsidó állam jó időre meg is szállta a területet. A hatalmas Sínai-félszigetet stratégiai jelentősége kimagasló, mert onnan ellenőrizni lehet a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger kereskedelmi és haditengerészeti mozgásait. 

1973 őszén, az úgy nevezett Jom Kippuri-háború egyik frontvonalaként Egyiptom megpróbálta visszaszerezni a térséget, de ez ismét kudarcba fulladt, és továbbra sem sikerült elvágni Izraelt a csatorna használatától. 

Anvar Szadat egyiptomi elnök, ha kissé késlekedve is, de elfogadta a realitást, hogy békét kell kötnie Izraellel, ami 1978-ban amerikai közvetítéssel meg is történt Jimmy Carter elnök Camp David-i rezidenciáján. Ezzel Egyiptom – első arab országként – elismerte Izrael Állam legitim létezését.

AP/AP1978
Anvar Szadat egyiptomi és Jimmy Carter amerikai elnök Menáchem Begin izraeli miniszterelnökkel, Camp David, 1978. szeptember 17.AP/AP1978

Ezzel megnyílt a lehetőség a Sínai-félsziget visszaszolgáltatására, ami fokozatosan 1982-re be is fejeződött. 

Az Egyiptomhoz tartozó  Sínai-félszigeten ébredezik az Iszlám Állam terrorszervezet

Az Iszlám Állam (Kalifátus, ISIS, Daesh) szétverésével a szélsőséges iszlamista mozgalmak nem szűntek meg, hanem előbb szétszóródtak, majd újjászerveződtek. Az ISIS fegyverei ismét megjelentek nem csak Szíriában és Irakban, de  a távolabbi Afganisztánban is.

Noha az egyiptomi-izraeli határ megközelítése számukra rendkívül nehéz és kockázatos. de nem lehetetlen, tekintve a terület nagy kiterjedését és ritka népességét. Az amerikai biztonsági szervezetek már tavaly figyelmeztettek arra, hogy a terrorállam gyülekezése és újjászerveződése kiterjedhet a Sínai-félszigetre is. 
Ennek leglátványosabb jele volt tavaly januárban, hogy az ISIS meglepetésszerű támadást intézett Szíriában az asz-Szína börtön ellen. Céljuk az volt, hogy kiszabadítsák az ott fogva tartott mintegy 3 500 tagjukat, akik korábban fegyveres alakulataikban szolgáltak. Ez a lépés azt igazolta, hogy a terrorszervezet elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy újraindítsa offenzíváját. 

Khalid Mohammed/AP
ISIS-ellenes alakulat IrakbanKhalid Mohammed/AP

Az akciók legtöbbje mögött a Moszad a már említett Wilayat Sinai (IS-SP, azaz ISIS-Sínai-félsziget) csoportot látja. Ez a szervezet már 2013-ban megalakult, hogy megbosszulja Mohammed Murszi szélsőséges kormányának bukását, majd alávetette magát az ISIS fennhatóságának. Céljuk a Kalifátus területi terjeszkedésének előkészítése volt Egyiptomban. 

A Wilayat Sinai volt felelős az egyiptomi belügyminiszter elleni 2013-as gyilkossági kísérletért, és azóta is gyakori célpontjának szemeli ki a biztonsági személyzet és a polgári közigazgatás tisztviselőit.

Még nem bizonyított, de erősen feltételezhető, hogy a minap lezajlott Izrael-ellenes támadás is ennek a csoportnak a műve, ami felbátorodásuk újabb aggasztó jele is volna. Emiatt sürgető a Netanjahu-Szíszi párbeszéd felélesztése.

A két vezető korábban többször is találkozott már, legutóbb 2020-ban, és ez újra sürgető, látva a közös fenyegetettséget a terrormozgalmak irányából.

Israel Prme Minister Office
Netanjahu és Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök New Yorkban, 2018. szeptember 27.Israel Prme Minister Office

Noha az egyiptomi közvélemény nagyobb része (67%) nem híve a két ország kapcsolatbővítésének és általában a zsidó-arab közeledésnek sem (Ábrahám-egyezmények), de ezzel párhuzamosan a Hamász és Irán politikáját sem tartják kedvezőnek Egyiptom számára.

A legnagyobb bizalommal az Egyesült Államok felé fordulnak (57%), akinek ezért ismét kulcsszerepe lehet a militáns iszlamisták visszaszorításának összehangolásában.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kairó retteg a Hamásztól, mégis üzletel vele - kettős játék folyik Gáza peremén

Izraeli konfliktus: a civilekért emelt szót az Európai Tanács elnöke

A segélyek Gázába juttatását sürgeti az ENSZ főtitkára