NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Észak-Írország: tarolt a választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő párt

 a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti határellenőrzés ellen tiltakozó óriásplakát az észak-írországi Newry közelében
a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti határellenőrzés ellen tiltakozó óriásplakát az észak-írországi Newry közelében Szerzői jogok Aidan Crawley/MTI/MTI
Szerzői jogok Aidan Crawley/MTI/MTI
Írta: Euronews/MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin a helyhatósági választásokon egyharmadával több szavazatot kapott, mint legutóbb.

HIRDETÉS

A vasárnap véglegessé vált eredmények alapján nagyarányú győzelmet aratott az észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin.

Az észak-írországi tanácsi választásokat csütörtökön tartották meg, és a hivatalos végeredmény szerint a Sinn Féin 144 mandátumot szerzett, 39-cel többet, mint a 2019-es előző helyhatósági választáson.

A katolikus párt így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP).

A DUP, amely a mostani választáson 122 tanácsi mandátumot szerzett meg, hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége.

A 11 észak-írországi tanácsi körzetben 462 választott tanácsnoki helyért versengtek a jelöltek.

A Sinn Féin az érvényes voksok 30,9 százalékát szerezte meg, 7,7 százalékponttal többet, mint 2019-ben. A DUP jelöltjeire 23,3 százaléknyian szavaztak, 0,8 százalékponttal kevesebben, mint legutóbb.

A Sinn Féin egy éven belül másodszor aratott jelentős választási győzelmet. A párt a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választáson is – ugyancsak példátlan módon – megszerezte a legtöbb képviselői mandátumot, és azonnal jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását.

A tavalyi választás nyomán a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti kormánynak a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O'Neill személyében először lenne katolikus vezetője, ha ez a kormány megalakul.

A kormányalakítást azonban a DUP bojkottálja, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréhez fűzött, Észak-Írország különleges státusára kidolgozott különmegállapodást, amelynek célja az, hogy Írországba - vagyis az Európai Unió egységes belső piacára - ne kerülhessen át ellenőrizetlen termék Észak-Írország területéről.

E cél érdekében a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalmat kell eseti ellenőrzésnek alávetni, de a DUP álláspontja szerint ez a megoldás kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül.

Vasárnap, a tanácsi választások eredményének ismertté válása után Michelle O'Neill felszólította a DUP-t, hogy hagyja abba a Stormont bojkottját, és tegye lehetővé a felekezetközi kormányzat újbóli megalakulását.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Egy sziget, egy nyelv, két vallás, két ország – vajon egyesül a két Írország?

Törvénymódosításra készül London a belfasti parlament visszaállítása érdekében

Egy kiállítással nyitott újra III. Károly brit király erdélyi villája