Nincs megállás, 24% az áprilisi inflációs adat Magyarországon

HIRDETÉS

2023. áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 24,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg egy hónap alatt 0,7 százalékos volt az áremelkedés a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A januári, 25,7 százalékos csúcspont óta folyamatos, de lassú a javulás, márciusban 25,2 százalékot mértek. 

Az egyes termékcsoportokban a következő árváltozás történt 2022 és 2023 áprilisa között:

• Az élelmiszerek ára 37,9%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a tejtermékeké (63,5%), a vaj és vajkrémé (62,1%), az édesipari lisztesárué (61,9%), a kenyéré (61,6%), a tojásé (51,0%), a száraztésztáé (47,6%), a péksüteményeké (46,7%), a sajté (45,4%) és a tejé (43,2%). A termékcsoporton belül a liszt (8,8%) és az étolaj (3,4%) ára nőtt a legkisebb mértékben. 
• A háztartási energia 41,8%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 59,4, a tűzifa 54,4, a palackos gáz 46,9, az elektromos energia 27,3%-kal. A járműüzemanyagok 26,0%-kal drágultak.
• A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 20,5, ezen belül a szeszes italoké 27,5%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 9,3, ezen belül az új személygépkocsikért 18,0, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 15,7, a szobabútorokért 15,2%-kal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 59,1, a mosó- és tisztítószereké 39,8, a testápolási cikkeké 28,3, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 20,7%-kal lett magasabb. 
• A szolgáltatások díja 14,1%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 36,2, a belföldi üdülés 28,0, a sport- és múzeumi belépők 27,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,6, a járműjavítás és -karbantartás 23,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,0%-kal került többe.

A havi adatok már egész biztatók

Idén márciushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek, de jó hír, hogy az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. Ezen belül a csokoládé és kakaó 3,5, az alkoholmentes üdítőitalok és az éttermi étkezés egyaránt 1,4, a kávé 1,2%-kal többe, a sajt 4,1, a tej 2,7, a tejtermékek 2,0, a száraztészta 1,4, a kenyér 1,3, a vaj és vajkrém 1,0, a párizsi és kolbász 0,9%-kal kevesebbe került. 

A háztartási energia ára 0,8%-kal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 2,1%-kal kellett kevesebbet fizetni (Tájékoztató). A járműüzemanyagok 0,7%-kal olcsóbbak lettek. A mosó- és tisztítószerek ára 4,7, a testápolási cikkeké 2,8%, az állateledeleké 1,6%-kal emelkedett. A szolgáltatások 1,7%-kal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 4,9%-kal.

Az EU-ban továbbra is a magyar infláció a legmagasabb

Az eddig nyilvánosságra hozott tagállami adatok alapján Magyarország még mindig listavezető az Európai Unióban, ami a pénzromlás mértékét illeti. Az eurózónában áprilisban 7 százalékos inflációval számolt az Európai Központi Bank, de ez is rosszabb, mint a márciusi, 6,9 százalékos adat. A bank aggódik is amiatt, hogy az elvártnál magasabb infláció még hosszú ideig velünk marad, ezért néhány napja hetedszer is megemelte az irányadó kamatokat.

Bár a helyzet máshol kedvezőbb a hazainál, a drágulás így is feladatot ad az uniós tagállamok kormányainak. Cipruson az ország vezetése nemrég úgy döntött, hogy eltörli az áfát számos alapvető termék, például a kenyér, a tej, a tojás és a személyes higiéniai cikkek széles körében. Ausztriában hétfőn élelmiszer-csúcstalálkozót szerveztek, de a kabinet és a különböző iparági szereplők egyelőre nem tudtak megegyezni abban, hogy hogyan lehetne letörni az élelmiszerárak 15 százalék körüli emelkedését.

A magyar kormány az Oroszországra kivetett uniós szankciókkal magyarázza a magas inflációt, és a különböző alapvető élelmiszerekre bevezetett árstopokkal próbál javítani a helyzeten. Ez azonban több szakértő mellett a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György szerint sem jó megoldás.