NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

'Ragyogó város egy hegy tetején' - a CPAC az új amerikai jobboldal bölcsője lett

Közel 60 éves történet
Közel 60 éves történet Szerzői jogok CPAC
Írta: SzéF
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ez elmúlt években az értekezletek folyamatosan Donald Trump befolyása alá kerültek, és egyre többet foglalkoztak napi aktuális politikai kérdésekkel. Ugyanakkor sikerült a kezdeményezést nemzetközi színre is kivinni, és Európára is kiterjeszteni.

HIRDETÉS

A CPAC (Konzervatív Politikai Cselekvési Konferencia) egy évente egy vagy két ízben megrendezett és alkalmanként külföldre kihelyezett nemzetközi értekezlet, ami mögött az Amerikai Konzervatív Unió nevű szervezet áll. Ez a tömörülés 1964-ben jött létre, és alapítóit főként a meggyilkolt előző elnök, a liberális John F. Kennedy politikai hagyatékának kritikája vezette.

Egy ragyogó város a hegytetőn

A CPAC értekezleteket 1974 óta tartják meg, változó időpontokban, főként tavasszal és nyáron. Az első ilyen esemény főszónoka és díszvendége Ronald Reagan kaliforniai kormányzó volt, aki abban az időben a legsikeresebb republikánus politikusnak számított. 

A kommunikációhoz remekül értő Reagan ezen a találkozón nevezte Amerikát „ragyogó városnak egy hegytetőn”, amit a republikánusok azóta is szívesen használnak, noha a poetikus kép nem Reagantől, hanem John Winthrop puritán költőtől származik, még a brit uralom idejéből.

A rendezvénysorozat beindításának kiváltó oka a republikánusok súlyos térvesztése volt Richard Nixon vergődése, majd lemondása után, amivel elkerülte a megszégyenítő kongresszusi leváltást (impeachment). Ez biztosan bekövetkezett volna, mert a Watergate és más ügyek miatt republikánus szenátorok is bejelentették, hogy támogatni fogják ellene a vádemelést. 

Ekkor kezdett gyökeret verni a konzervatív politikai táborban a nézet, hogy árulók és megalkuvók is rejtőznek a soraikban, ezért az egység mindennél fontosabb. Ez a jelszó mindmáig a fő szlogen a társuláson belül. 

A szemlélet újabb lökést kapott, amikor 1976-ban Gerald Ford “tartalék-elnök (azaz Nixon alelnöke) elveszítette a Fehér Házat Jimmy Carter ellenében. Ez a néhány év volt a republikánusok leghányatottabb korszaka, ami széteséssel is fenyegetett. Később azonban, Ronald Reagan elsöprőnek is nevezhető elnöksége során a lendület és az önbizalom visszatért. A Szovjetunió szétesése, majd az id. Bush kormányzása idején az USA katonai hegemóniája egyértelmű lett. 

AP Photo
Nixon, Reagan és Ford elnökökAP Photo

Az ekkor gyűjtött erő már elegendő volt ahhoz, hogy a konzervatív tábor átvészelje Bill Clinton és Barack Obama kétszeres mandátumait.

Kevesen emlékeznek arra, hogy a konzervatív melegek hívták Trumpot a jobboldali táborba

A következő hosszabb időszakban az értekezletek csekély visszhanggal zajlottak, mert a szervezet főként a nemzetközi konzervatív térnyeréssel foglalkozott, nem is eredménytelenül. A konferenciákon egyre több külföldi jobboldali politikus tűnt fel, és egyes rendezvényeket elkezdtek külföldre szervezni.

Donald Trump 2011-ben tette először tiszteletét az eseményen, amire a konzervatív tábor GOProud (Büszke Republikánus) nevű meleg-csoportjától kapott invitálást. [Mások ezt ma már tagadják.] 

A csoport vezetője, Chris Barron ma is Trump befolyásos támogatójának számít. Ő a 2016-os kampányban azt mondta, hogy Trump azért jobb választás az amerikai melegek számára, mint Hillary Clinton, mert az erélytelen demokrata vezetés (Obama elnök) csak papolni szeret az LMBTQ-jogokról, de nem védi meg annak tagjait.

Aktuális példaként hozta fel az éppen akkor lezajlott terrortámadást a Pulse nevű Orlando-i melegklub ellen (Florida), ami 49 életet oltott ki és 53 sebesültet hagyott maga után. A merénylő az ISIS-ra fölesküdött iszlamista volt.

Tom Brenner/AP
Gyászolók a brutális terrorakció utánTom Brenner/AP

A CPAC akkori nyitottságát jelezte, hogy próbált kapcsolatot teremteni amerikai ateista szervezetekkel is, de végül a világnézeti ellentétek ez megtorpedózták. Újabb fiaskó következett, amikor a botrányhős bloggert, a szélsőséges kijelentéseiről megismert Milo Yiannopoulost kérték volna fel vezérszónoknak. Erről le kellett tenniük, amikor nyilvánosságra került egy felvétel, amiben védelmébe vett egy 13 éves gyerekkel fajtalankodó katolikus papot.

A közbotrányt kiváltó felvételt egy Reagan-párti republikánus csoport tette közzé, aki szerint Yiannopoulos ezzel olyan vörös vonalat lépett át, amivel a konzervatív tábor nem vállalhat közösséget. Emiatt a blogger elbukta tervezett könyvének kiadását is.

2017-ben Richard Spencernek, egy ismert szélsőjobboldali és fehér felsőbbséghirdető aktivistának mutattak ajtót a CPAC soros értekezletén Washingtonban. A szervezők szerint Spencer nem kapott meghívót, és amikor észlelték jelenlétét, a biztonsági őrökkel vezettették ki. 

Ugyanazon a konferencián viszont felszólalhatott Steve Bannon, aki akkor már Donald Trump stratégiai főtanácsadója volt a Fehér Házban. Noha őt is az alt-righ (radikális jobboldali) táborhoz sorolják, megnyilvánulásai messze nem olyan szélsőségesek, mint amiket Yiannopoulostól vagy Spencertől lehetett hallani.

AP Photo
Yiannopoulos, Spencer és Bannon - a radikális újhullámAP Photo

Még korábban, 2014-ben Spencer Budapesten is megkísérelt egy nemzetközi szélsőjobboldali megmozdulást szervezni, de a magyar készenléti erők rajtaütöttek a résztvevőkön, és kitoloncolták őket az országból.

2018-ban viszont Yiannopoulos és Bannon is felszólalhatott a magyar fővárosban, többmilliós tiszteletdíjak és költségtérítések ellenében. 

Eseménytelen évek következtek, miközben a CPAC-t ’Trump-ünnepélyekké’ szabták át

Donald Trump elnöksége idején a CPAC témái áttevődtek Kínára, a szocializmus bírálatára és Alexandria Ocasio-Cortez (AOC) szélsőbaloldali demokrata képviselőnő menetrendszerű szidalmazására. Ebből következően az értekezletek egyre inkább Trump elnök aktuális politikai céljait szolgálták.

HIRDETÉS

A COVID-korlátozások is morzsoltak az esemény súlyából. 2021-ben Ron DeSantis floridai kormányzó a járványügyi szabályokat megszegve engedélyezte a maszk nélküli összejövetelt, ami heves visszhangot váltott ki a korlátozások alatt nyögő országban.

A „gonosz fattyú” esete

2022 augusztusában Dallasban nagy figyelem fordult az értekezleten felszólaló korábbi tévés műsorvezető, Kari Lake felé, aki beszédében „gonosz fattyúnak” nevezte a médiát, ellenben „csodálatos férfinak” Donald Trumpot.

Evan Vucci/AP
Kari Lake idén áprilisban, Donald Trump Mar-a-Lago-i rezidenciájánEvan Vucci/AP

Nem sokkal később a tavaly novemberi időközi választásokon Lake elbukta az arizonai kormányzóválasztást a demokrata Katie Hobbs ellenében, noha élvezte Trump nyilvános ajánlását. 

Lake nem volt hajlandó elismerni vereségét, és újraszámlálási eljárásokat kezdeményezett, egyben pert is indított Hobbs ellen. Arizona Legfelsőbb Bírósága végül elutasította a keresetet, mondván, hogy Lake nem tudott bizonyítékokat bemutatni a választási csalások igazolására.

Megjelentek a törésvonalak

A legutóbbi amerikai rendezvény márciusban zajlott Marylandban, de itt Mike Pence volt alelnök és Ron DeSantis már nem jelentek meg, ami a republikánus táboron belüli repedezések jele. Langyos taps fogadta Mike Pompeo volt külügyminisztert és Nikki Haley egykori ENSZ-nagykövetet is.

HIRDETÉS

Utóbbit felháborította, hogy a megjelentekkel való szelfizések során kellemetlen személyes megjegyzéseket [„beszólásokat”] kapott egyes Trump-aktivistáktól. Mivel most már ő is hivatalos elnök-aspiráns a republikánus oldalon, potenciális ellenfélnek számít.

AP Photo
Donald Trump a CPAC 2023-as első rendezvényénAP Photo

John Frederick rádiós műsorvezető, aki Trump mindkét kampányát vezette Virginiában, úgy foglalta össze a helyzetet, hogy a CPAC már megszűnt, de még így hívják. Az elmúlt évek során a Trumphoz feltétlenül kötődő személyek, protekcionisták és a populista szervezetek léptek előtérbe, akik eltérítették a CPAC-t. „_Most már a miénk ez a gyűlés_” – tette hozzá.

Az eredeti CPAC keresgéli a helyét az ellentétek sodrásában

A korabeli csoportosulás jelenlegi fő programpontja a Kongresszus republikánus tagjainak “átvilágítása” és rangsorolása annak alapján, hogy az egyes döntések során mire és hogyan szavaznak. Ez a hűségpróba nagyjából igazodik Donald Trump felfogásához, ami szerint a párt soraiban sokan csak nevükben republikánusok (RINO-k), de tetteikben nem azok, sőt olykor árulók vagy a Fehér Ház kollaboránsai.

A pontozásos lista szerint a Szenátusban mindössze 3 olyan republikánus van, aki elérte a tökéletességet, azaz a 100 pontot. Még a magát “hipertrumpistának” nevező Tim Scott dél-karolinai és Josh Hawley Missouri-i szenátor csak 94 pontig jutott. (Hawley a Capitolium ellen támadás személyesen bátorította a Trump által oda küldött tiltakozókat.)

A nemzetközileg ismertebb nevek közül 93 pontot ér Ted Cruz, míg a frakcióvezető Mitch McConnell vagy Matt Romney szenátorokat meg sem említik az élvonalban. Annak ellenére sem, hogy 2012-ben még Romney volt Barack Obama republikánus kihívója az elnökválasztáson.

HIRDETÉS
Alex Brandon/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.
Greene és McCarthy számítanak a konzervatív tábor fő oszlopainak a KongresszusbanAlex Brandon/Copyright 2023 The AP. All rights reserved.

Nem számít bombameglepetésnek, hogy a képviselőházban a georgiai Marjorie Taylor Greene képviselőnő viszi a pálmát 100 ponttal. Őt szélsőséges kijelentései és erőszakra buzdító megjegyzései miatt Nancy Pelosi tavaly megfosztotta bizottsági tagságaitól, de Kevin McCarthy új házelnök visszahelyezte a Belbiztonsági Bizottság és a Számvevőszéki Testület kebelébe.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A magyar politikai modell, még ha vonzó is, nem életképes az amerikai konzervatívok számára

"Rendszerhiba": interjú közben küldték ki a The Guardian újságíróját a CPAC-ről

A jobboldali populistákat is bevenné az új finn kormányba a konzervatívok vezetője