Az ukrán gyerekek deportálása során az empátia vezérli az orosz gyermekjogi biztost

HIRDETÉS

A Nemzetközi Büntetőbíróság eddig két orosz ellen adott ki elfogatóparancsot, az egyik Vlagyimir Putyin orosz elnök, a másik Maria Lvova-Belova, a Kreml gyermekjogi biztosa. Mindkettejüket azzal gyanúsítják, hogy közreműködnek az ukrán gyerekek Oroszországba vagy az Oroszország által ellenőrzött ukrán területekre való deportálásában. 

Lvova-Belovával a VICE készített interjút, első kérdésként pedig azt tették fel, hogy háborús bűnösnek érzi-e magát, mire ő egyszerűen felnevetett, majd közölte, hogy vicces ez a felvetés, amit azzal indokolt, hogy „anya vagyok, ami mindent elmond rólam. Háborús bűnös? Mégis miről beszélünk?"

A VICE megjegyzi, hogy a Wall Street Journal újságírója, Evan Gershkovich letartóztatásának fényében meglepődtek, hogy amerikai médiumként engedélyt kaptak interjút készíteni Lvova-Belovával, mivel a gyermekjogi biztos a háború eddigi legsúlyosabb bűntetteinek középpontjában áll – az ukrán hatóságok szerint közel 20 ezer gyerek deportálásában közreműködött, tevékenysége miatt pedig az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió szankciós listájára is felkerült.

Mindezek ellenére Lvova-Belova azt mondja, neki nincs rejtegetnivalója, és tagadja, hogy bármi rosszat tett volna, de hozzáteszi, hogy „Oroszország joghatóságként nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és egyébként sem értem, hogy mivel vádolnak minket, ugyanis nem láttunk semmiféle hivatalos dokumentumot."

Emlékeztetőül: az elfogatóparancs szerint Lvova-Belovát azzal vádolják, hogy „egyéni büntetőjogi felelősséget visel gyermekek jogellenes deportálásáért" Ukrajna megszállt területeiről az Orosz Föderációba. Azt persze ő maga is elismeri, hogy több ezer gyermeket szállítottak Oroszországba, de közli, hogy erre csak a jó szándék vette őket, hogy a gyerekek elmeneküljenek a „konfliktus” elől, magyarán Oroszország ukrajnai inváziója elől, melynek során Mariupol, Herszon, Zaporizzsja és Harkiv régióiból tömegével vitték el a gyerekeket. 

Megjegyzendő: az orosz ellenőrzés alatt álló ukrán területeken néhány szülő engedte, hogy gyerekeiket elvigyék, mivel féltették a biztonságukat, sokakat viszont kényszerítettek, hogy elváljanak a gyerekeiktől. „A helyzet feszült volt – kommentálta a történteket Lvova-Belova – A gyerekek rossz lelkiállapotban voltak, és amikor a szülőknek felajánlották, hogy ingyen elviszik őket nyaralni, akkor mindenki azonnal bólintott."

Csakhogy tevékenységével Oroszország sérti az általa is aláírt Genfi Egyezményt, melynek értelmében 

Ukrajnában az invázió kezdete óta a frontvonalak mozogtak, sok gyermek rekedt az Oroszország által tavaly szeptemberben annektált (de a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó) területeken, ahol táborokban hallgatják az oroszbarát propagandát és gyorsított eljárásban adnak nekik orosz útlevelet.

Lvova-Belova mindeközben határozottan visszautasítja a deportálás és az átnevelés vádját, és állítja, hogy ezek a gyerekek azokból a régiókból valók, melyek elismerték, hogy Oroszországhoz tartoznak. „Oroszul beszélő gyerekekről van szó és a szüleikről, akik kifejezték a vágyukat, hogy nagy Oroszország részévé váljanak" – közölte Lvova-Belova, feltehetően az orosz annexiót megelőző ukrajnai látszat-népszavazásra utalva.  

Új szülők

A gyermekjogi biztos elismeri, hogy általa Oroszország „új területeinek" nevezett régiókból 380 gyermeket nevelnek orosz családok, ami annak köszönhető, hogy tavaly arra kérte Vlagyimir Putyint, hogy írja alá azt a rendeletet, amely egyszerűsíti az ukrán gyermekek orosz útlevélhez jutásának folyamatát. Lvova-Belova és férje is nevel egy 16 éves fiút, Philipet, akit tavaly a porig rombolt Mariupolból adoptált. Az interjúnak ezen a szakaszán a gyermekjogi biztos előveszi az érzelgős énjét, és azt mondja, hogy a fiút egy pincében találták harminc másik kamasszal. „Beszéltünk velük... a szívem egyszerűen kihagyott egy ütemet, és rájöttem, hogy ő az én gyermekem" – emlékezett vissza a számára állítólag érzékeny pillanatra. 

Propagandaeszköz

Az orosz állami média rendre tudósít arról, hogy az ukrán gyerekek mennyire élvezik az oroszországi életet. Egy évvel az invázió kezdete után egy moszkvai stadionban tartott ünnepségen a könnyes szemű 13 éves Anját arra ösztökélték, hogy öleljen meg egy orosz katonát, majd közölte, hogy „köszönöm, Jurij bácsi, hogy megmentettél engem, a húgomat és több százezer gyereket Mariupolban."

A gyermekjogi biztos az esettel kapcsolatban azt mondta, hogy ebben az esetben sincs szó propagandáról, ezek egy hétköznapi gyermek őszinte érzelmei és mondandója. Leszögezte: „Mi nem használjuk a gyerekeket a politikai céljaink elérésére, szemben Ukrajnával, ahol sajnos ez megtörténik. Láttam egy sajtótájékoztatót, ahol három (ukrán – a szerk.) gyerekkel készítettek interjút, és azt mondták, hogy a táborban való tartózkodásukkor verték őket, és hogy enni és inni sem kaptak." Lvova-Belova megjegyezte, hogy szerinte ezek „abszurd és hamis vádak", és leszögezte: 

Lvova-Belováról tudható, és ő maga is állítja, hogy szoros kapcsolatban áll Putyinnal, és úgy véli, hogy az orosz elnök elégedett a munkájával. A háborús bűnökre vonatkozó vádak kapcsán megjegyzi, hogy ez csak tovább erősíti elhatározását, hogy folytassa a munkáját. Közölte: továbbra is azon dolgozik, hogy a konfliktus sújtotta területekről elszállítsák a gyerekeket, most éppen a hónapok óta ostrom alatt álló Bahmut városából viszik el őket.

A riporter megkérdezi, hogy ő maga befogadna-e több ukrajnai gyermeket, de miként az interjú elején, Lvova-Belova ismét felnevet, és közli, hogy nem tervezi, hogy bárkit elvinne. Azt viszont sokadikra is elmondja, hogy ők kizárólag a gyerekek érdekében cselekednek.