Peking cáfol, de annyi bizonyos, hogy az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu vasárnap találkozik Li Shangfu kínai védelmi miniszterrel.
HIRDETÉSA Pentagon kiszivárgott dokumentumaiból derül ki, hogy Kína beleegyezhetett, hogy titokban felfegyverezze Oroszországot, derül ki a hírszerzési lehallgatásokból az amerikai védelmi minisztérium szerint. Peking határozottan tagadta a vádat, és hangsúlyozza, hogy nincs bizonyíték arra, hogy valóban küldtek volna fegyvereket.
A Gurdian pénteken arról írt, hogyaz orosz hírszerzés lehallgatása arra enged következtetni, hogy Peking a halálos segélyeket polgári tárgynak akarta álcázni.
Az amerikai védelmi szakértők úgy vélik, hogy Kína jóváhagyhatta, hogy halált okozó eszközöket szállítson Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúhoz, de titokban akarta tartani a szállítmányokat.
A nemzetközi stratégák többször fejtegették, hogy azért húzódik el az Ukrajna elleni orosz háború, mert az orosz erőknek nincs elég hatékony fegyverzete és hadászati eszközparkja a gyors lerohanáshoz.
A Washington Post jelentése szerint egy február 23-i, szigorúan titkos hírszerzési összefoglaló alapján vélik úgy Washingtonban, hogy Peking jóváhagyhatta fegyverek fokozatos átadását Moszkvának.
A lap úgy tudja, hogy a hírszerzési információkat amerikai ügynökök gyűjtötték, akik lehallgatták az orosz titkosszolgálati megbeszéléseket.
Egy különleges titkosszolgálati akta is akad a kiszivárgott dokumentumok között. Ez alapján Peking az Ukrajna elleni orosz háború eszkalációjaként tekintene egy hatékony és jelentős ukrán védekező műveletre.
Az ilyen szintű védekezéshez szükséges, hogy Ukrajna kellő mértékben kapjon korszerű állátást a nyugati világtól, ezen belül is az Egyesült Államoktól, a NATO-tól, illetve az EU-tól és külön-külön európai országoktól.
A kiszivárgott Pentagon-fájlok jelentős része minősített dokumentum, vagyis titkos anyag. Az ezek alapján publikált információk a múlt hónapban jelentek meg a Discord online platformon.
Az ügy fő gyanúsítottjaként áll pénteken a bostoni bíróság elé egy 21 éves gárdista, Jack Teixeira, akinél házkutatást tartottak, és akit csütörtökön letartóztattak az amerikai hatóságok.
A médiának nyilatkozó amerikai tisztviselők azt mondták, hogy a dokumentumok hitelesek, és rendkívül érzékeny információkat tartalmaznak.
A kínai fegyverküldési hajlandóságról szóló kiszivárogtatás is valódinak tűnik a The Washington Post és a Guradian értesülése szerint.
Peking határozottan tagadta a vádat
A kínai vezetés következetesen cáfol, és hangsúlyozza, hogy nincs bizonyíték arra, hogy valóban küldtek volna fegyvereket.
Pénteken Kína külügyminisztere, Csin Gang azt mondta, országa nem ad fegyvert a konfliktus egyik oldalának sem, és korlátozni fogja a kettős felhasználású technológiák exportját is.
Kína Oroszországhoz hasonlóan kritikus a NATO-val szemben, Peking szerint a konfliktust részben az észak-atlanti védelmi szövetség terjeszkedése váltotta ki.
Peking többször jelezte, hogy aktívan segítené az Ukrajna elleni orosz agresszió tárgyalásos és politikai úton töténő rendezését, a nyugati vezetők többsége azonban úgy látja, hogy Hszi Csin-ping hűsége Vlagyimir Putyinhoz nem teszi hitelessé Kínát.
Putyin kitartóan hívta a kínai vezetőt
Miután az orosz elnök háborút kezdett, többször - a sajtó nyilvánossága előtt is - Moszkvába hívta a kínai vezetőt, Hszi Csin-ping azonban nagyon sokáig halogatta a személyes találkozót, és csak nála alacsonyabb rangú vezetőket küldött a Kremlbe.
Márciusban azonban elfogadta Vlagyimir Putyin meghívását. A moszkvai tájékoztatón a világsajtó előtt Kína békepártiságát hangoztatta, és azt, hogy külső erő nem viheti Kínát konfliktusba.
HIRDETÉSA két ország közötti kereskedelem a háború kezdete óta nőtt, és Oroszország Kína fontos szövetségese az Egyesült Államok globális dominanciájával szemben.
Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu vasárnap találkozik Li Shangfu kínai védelmi miniszterrel.