A kínai média kiemelte VI. Fülöp útját, és méltatta a spanyol kormány döntését a Pekinggel való kapcsolatok erősítéséről. Az utazás nem volt mentes a vitáktól, főként a Kínához történő autonóm közeledés és a Tiananmen téri koszorúzás miatt.
VI. Fülöp király és Hszi Csin-ping elnök megerősítette a Spanyolország és Kína közötti "bizalmi kapcsolatot" Pekingben.
Hszi "a kínai nép jó barátjának" nevezte a spanyol királyt, és az átfogó stratégiai partnerség megerősítését javasolta a bonyolult nemzetközi környezetben. VI. Fülöp emlékeztetett az 1978 óta élő kétoldalú kapcsolatokra.
A találkozó kétoldalú gazdasági, kulturális és technológiai megállapodások aláírásával zárult, köztük egy olyannnal, amely megkönnyíti a spanyol vállalatok kínai piacra jutását.
A spanyol király pekingi látogatását számos bírálat övezte. A Tienanmen téren - az 1989-es tüntetések színhelyén, amely Kínában tabutéma - történt koszorúzás került a kritikák középpontjába. Ez a gesztus, bár része volt a protokollnak, nem lett volna kötelező, és elemzők úgy értelmezik, hogy ez egyértelmű tisztelgés Hszi rezsimje előtt.
A látogatás arra irányult, hogy Spanyolországot kiváltságos tárgyalópartnerként pozícionálja az EU-n belül.
Brüsszelben azonban nemtetszést váltott ki, mert túlzottan autonóm kezdeményezésnek tekintik, amely a közösségi stratégián kívül esik és markáns geopolitikai terhet jelent.