Nem sokkal a radikális jobboldal által beharangozott nagygyűlés előtt ezt a miniszterelnök koalíciós partnerei jelentették be.
HIRDETÉSAz izraeli miniszterelnök az előzetes híreknek megfelelően elhalasztotta az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó vitatott terveket.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, egy "szélsőséges kisebbség" kész megosztani a nemzetet, és hogy a válság mindenkit felelősségteljes cselekvésre kötelez. Netanjahu szerint egyesek elutasítják a katonai szolgálatot, ami önmagában nagy bűn. Szerinte Izrael állam nem maradhat hadsereg nélkül, amelyet meg kell védeni.
Bejelentette, hogy kormánya a következő parlamenti ülésszakra halasztja vitatott igazságügyi törvénytervezetének második és harmadik olvasatát. "A halasztás a széles körű konszenzus elérésének szándékából fakad" - tette hozzá.
A miniszterelnök beszédét követően Izrael fő szakszervezete lefújta az országos általános sztrájkot.
Izrael elnöke, Isaac Herzog is reagált, és azt mondta, hogy a halasztás "a helyes dolog". "A lehető legszélesebb körű egyetértésre van szükségünk, mindenkit arra kérek, hogy mutasson felelősséget" - fogalmazott.
A több százezres tiltakozásokat és nemzetközi elítélést kiváltó tervezet szerint a miniszterek nagyobb befolyást gyakoroltak volna a bírák kinevezésére, beleértve a Legfelsőbb Bíróságot is, miközben csökkentették volna a testület azon hatáskörét, hogy megvétózzon egyes jogszabályokat vagy a kormány ellen döntsön.
A miniszterelnök hírek szerint meg akarta várni a bejelentéssel az estére meghirdetett radikális jobboldali nagygyűlést, amely előtt csupán egy rövid Twitter-üzenetet tett közzé, erőszakmentességre felszólítva a bal- és a jobboldalt is.
Az Ocma bejelentése előtt Itamar Ben Gvir pártelnök, nemzetbiztonsági miniszter beleegyezett abba, hogy a Knesszet következő, május elején kezdődő ülésszakáig haladékot adjon a kormánynak az igazságügyi reform előmozdítására, időt adva a miniszterelnöknek arra, hogy ellenzéki képviselőkkel folytatott tárgyalások útján is megpróbálja előmozdítani a tervet.
Ha azonban az ellenzékkel nem történik előrelépés az ügyben az ülésszak szüneteltetése alatt, a koalíció egyoldalúan átnyomja a törvényjavaslatot. Netanjahu magyarán négy hetet kapott, hogy széles konszenzusra jusson - írja az Új Kelet izraeli magyar lap. (Előtte az ellenzék több vezetője is közölte , hogy nem a reform elhalasztását akarják, hanem napirendről való levételét.)
Cserébe Netanjahu beleegyezett abba, hogy a Ben Gvir által a közbiztonság javítása érdekében követelt új "nemzetőrség" megalakítását a soron következő kormányülésen jóváhagyják. Az új gárda Ben Gvir nemzetbiztonsági minisztériuma alá tartozik – áll a közleményben, amelyhez a miniszterelnök írásos ígéretét is csatolták.
Ben-Gvir azzal fenyegetőzött, hogy nem szavazza meg a költségvetést vagy kilép a kormányból, ha Netanjahu leállítja a reformtervet.
A reformterv kidolgozója, a korábban lemondásával fenyegetőző Járiv Levin igazságügyi miniszter kora délután jelezte, hogy tiszteletben fogja tartani Netanjahu döntését a terv esetleges leállításával kapcsolatban: "A szituáció a kormány azonnali bukásához és a Likud összeomlásához vezethet."
Délelőtt Isaac Herzog elnök felszólította a koalíciót, hogy állítsa le az igazságügyi reform törvénybe iktatását. "Az embereket mélységes félelem kerítette hatalmába", a biztonság, a gazdaság, a társadalom veszélyben van. Az egész izraeli nép szeme önökre irányul" - jelentette ki Herzog.
A folyamatos, több tízezres utcai megmozdulásokkal párhuzamosan országos, "történelmi" sztrájkot jelentett be a reformterv elleni tiltakozásul Izrael legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a Hisztadrut, amelyhez csatlakoznak az ország egészségügyi szolgáltatói is, kórházak és klinikák is. Az egyetemek és a high-tech szektor dolgozói is sztrájba léptek.
Folyamatosan dolgozunk a cikken, amint új fejlemény van, frissítjük!