Ulf Kristersson szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy Finnország és Svédország eltérő időpontokban csatlakozzanak a NATO-hoz, mert Törökország továbbra is ellenzi a svédek csatlakozását.
HIRDETÉSEgyre valószínűbb, hogy Svédország később csatlakozik a NATO-hoz, mint Finnország, ha a török vezetés továbbra is ellenzi a svédek csatlakozási szándékát - jelentette ki a svéd miniszterelnök. Ulf Kristersson úgy véli, csak idő kérdése, hogy Svédország is NATO-tagállam lehessen. Közben Magyarország ismét tovább tolta a két ország NATO-csatlakozásáról való döntését.
A svéd miniszterelnök a NATO-csatlakozás folyamatát ismertető sajtótájékoztatón beszélt a fentiekről, hozzátéve, nem az a kérdés, Svédország csatlakozik-e a NATO-hoz, hanem az, hogy ez mikor történik meg.
Svédország és Finnország tavaly májusban közösen adták be csatlakozási kérelmüket a katonai szövetséghez, miután 2022. februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A két északi ország szándékát rögzítő nyilatkozatot azóta szinte az összes NATO-tagállam ratifikálta - Magyarországot és Törökországot kivéve.
A török vezetés a svédek csatlakozását többször megvétózta, mert Svédország nem adja ki Törökországnak azokat a kurd ellenzéki aktivistákat, akiket a török vezetés "terroristaként" tart számon. Annak érdekében, hogy Ankara aggodalmait csökkentsék, a svéd kormány március elején benyújtott egy olyan törvénytervezetet a parlamentnek, ami tiltja, hogy bármely terrorszervezethez csatlakozzanak. Kristersson úgy fogalmazott, szerinte országa minden olyan feltételt teljesített, ami ahhoz szükséges, hogy felvételt nyerjen a NATO-ba.
Svédország és Törökország viszonya tovább romlott, mikor januárban egy dán szélsőjobboldali politikus a Korán egyik példányát elégette a svéd fővárosban, nem messze a török nagykövetség épületétől.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök nem sokkal ezután jelentette ki, hogy Finnország csatlakozását igen, de Svédország csatlakozását nem támogatja.
Magyarország ismét csak tovább tolja a parlamenti szavazást
Eközben kedden az is kiderült, hogy a magyar parlament az előzetesen beharangozott, március 20-i hétről ismét tovább tolta a döntést, és nem valószínű, hogy március vége-április eleje előtt napirendre veszi a kérdést. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében írt levelében jelezte, hogy mégsem tartják meg a szavazást. Helyette egy-két héttel később, a március 27-i héten, vagy az április 3-i héten kerülne erre sor.
A HVG megkeresésére Vadai Ágnes, DK-s politikus elmondta, hogy a levélben Semjén Zsolt azzal indokolta a halasztást, hogy az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések még nem zárultak le, ezért addig a parlament sem nyilváníthat véleményt az ügyben.