EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Recep Tayyip Erdogan kimondta, hogy Finnországot Svédország nélkül is felvennék a NATO-ba

Recep Tayyip Erdogan török elnök
Recep Tayyip Erdogan török elnök Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Törökország százhúsz, általa terroristának minősített kurd kiadatását követeli Svédországtól.

HIRDETÉS

Feszültté vált a svéd-török viszony az utóbbi hetekben, ami késleltetheti a két ország NATO-csatlakozását. Törökország viszont kijelentette, hogy a finn kérelmet akár a svéd nélkül is ratifikálják, amivel – amennyiben a magyar országgyűlés is hasonlóan cselekszik – megnyílik a kapu a finn csatlakozás előtt. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök először mondta ki nyíltan, hogy Ankara Svédország nélkül is igent mondana Finnország NATO-csatlakozására. Erdogan egy fiatal török választópolgárokkal való találkozása során Svédországgal kapcsolatban kijelentette, hogy ha csatlakozni akarnak a NATO-hoz, akkor ki kell adniuk Törökországnak százhúsz – a törökök szerint – terroristát. „Ha nem adják ki nekünk ezeket a terroristákat, akkor sajnáljuk" – közölte Erdogan arra utalva, hogy így nem tudják ratifikálni Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Az AFP megjegyzi: Ankara szerint a skandináv ország olyan kurd fegyvereseket nem ad át Törökországnak, akiket ők egy 2016-os sikertelen puccskísérlettel gyanúsítanak.

Erdogan azok után nyilatkozott, hogy Ankara felfüggesztette a Svédországgal és Finnországgal folytatott NATO-csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási folyamatot a NATO júliusban, a katonai szövetség vilniusi csúcstalálkozóján lezárná, és így harmincról harminckét fősre bővítenék a szervezetet. 

A NATO harminc tagországa közül eddig csak Törökország és Magyarország nem ratifikálta a két skandináv ország csatlakozási kérelmét, de Orbán Viktor miniszterelnök már ígéretet tett arra, hogy a magyar országgyűlés februárban megszavazza őket. 

Finnország és Svédország évtizedekig tartó kívülállás után, az ukrajnai orosz inváziót követően kérte felvételét a védelmi szövetségbe.

Feszültség Svédország és Törökország között

Törökország és Svédország között az utóbbi pár hétben feszültté vált a viszony a svédországi kurdok egyes megmozdulásai miatt. Január közepén Stockholmban egy kurd csoport a lábánál fogva felakasztotta Recep Tayyip Erdogan egész alakos képmását közvetlen Benito Mussolini mellé, és azt skandálták, hogy így végzik a diktátorok. A megmozdulás „csak” a kezdőlökete volt a következő hetek eseményeinek. 

Január 21-én szombaton Rasmus Paludan szélsőjobboldali aktivista a stockholmi török nagykövetség közelében egy demonstráció keretében elégette a Koránt. A férfi előre bejelentette, hogy mit fog tenni, a svéd hatóságok pedig a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva engedélyezték a megmozdulást.

Erdogan elítélte a Korán elégetését, mivel az sérti a muszlimokat, illetve bírálta a svéd hatóságokat, amiért engedélyezték a tüntetést. A Korán elégetése nem az egyetlen hétvégi esemény volt: Stockholmban ugyanekkor egy szélsőbaloldali, kurdbarát tüntetés is zajlott, melyen a demonstrálók különböző kurd csoportok, köztük a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) zászlóit lengették. A PKK Törökországban, Európában és az Egyesült Államokban is szerepel a terrorszervezetek listáján. „Ha Svédország nem mutat tiszteletet Törökország vagy a muszlimok iránt, akkor nem kap tőlünk támogatást a NATO ügyében" – közölte Erdogan, de akkor még nem emelte ki, hogy Finnországra nélkülük is igent mondana. A már említett hétvégi beszélgetésen Erdogan azt mondta a NATO-csatlakozással kapcsolatban, hogy 

„ha szükséges, akkor Finnországgal kapcsolatban más választ tudunk adni a kérdésre, mint Svédországgal kapcsolatban. A válaszunk pedig Svédországot megdöbbentheti.

Svédországban jóval nagyobb kurd diaszpóra él, mint Finnországban, Svédország pedig már lépett is azzal kapcsolatban, hogy megkönnyítse a török döntést, például elfogadtak egy alkotmánymódosítást, minek köszönhetően az Ankara által követelt szigorúbb terrorellenes törvényeket léptethet életbe – ám ez eddig kevés Törökországnak. 

Vége a közös csatlakozási kísérletnek?

Svédország és Finnország a kezdetektől fogva közösen akarnak csatlakozni a NATO-hoz, éppen ezért volt meglepő Peeka Haavisto finn külügyminiszter múlt hét kedden reggel tett nyilatkozata, mikor is azt mondta, hogy Finnországnak fontolóra kell vennie, hogy akár Svédország nélkül csatlakozzon a NATO-hoz. Haavisto estére már árnyaltabban fogalmazott, és egy hirtelen összehívott parlamenti sajtótájékoztatón újságíróknak azt mondta, hogy Finnország továbbra is Svédországgal együtt akar csatlakozni a NATO-hoz.

Charly Salonius-Pasternak, a Finnish Institute for International Affairs vezető kutatója akkor azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy Haavisto megjegyzése az első hallgatólagos beismerése annak, hogy a finn kormány már fontolóra vett olyan forgatókönyveket, melyek szerint nem Svédországgal párhuzamosan lépnek be a NATO-ba. Hozzátette: a cél mindig is az volt, hogy a két ország együtt cselekszik, „de senki sem mondta határozottan, hogy Finnország soha nem fog egyedül nekivágni. Sanna Marin és Pekka Haavisto sem." 

Salonius-Pasternak szerint a NATO-tagsággal kapcsolatos legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha Törökország ratifikálná Finnország pályázatát, de Svédországét nem, ugyanis a finneknek ekkor dönteniük kellene, hogy saját kérelmüket letétbe helyezik-e Washingtonban vagy nem – ez ugyanis az utolsó lépés a teljes jogú NATO-tagság felé, és ezt megtehetik akkor is, ha Svédország kívül maradna. Hozzátette: Svédország megértette, hogy Finnország velük akar csatlakozni a NATO-hoz, de ha rossz a csillagállás, a finn tagság akkor is javítaná az északi és a balti biztonságot, Finnország pedig belsősként jóval többet tehetne Svédországért, mint ha nem lenne NATO-tag.

Ulf Kristersson svéd kormányfő ugyanekkor közölte, hogy mielőbb helyre kell állítani a párbeszédet Törökországgal Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról, és leszögezte: szerinte provokátorok próbálják Svédország más államokkal fenntartott kapcsolatainak ártva rombolni az ország csatlakozási esélyeit.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megszavazta a török parlament Svédország NATO csatlakozását

Svéd miniszterelnök: Csak idő kérdése, hogy mikor csatlakozik Svédország a NATO-hoz

Vélhetően lövöldözés történt Izrael stockholmi nagykövetségénél