NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kijev vadászgépeket is kér a Nyugattól, de nem biztos, hogy kapni fog

Az amerikai légierő F-15 Eagle vadászgépe egy török légibázison
Az amerikai légierő F-15 Eagle vadászgépe egy török légibázison Szerzői jogok AP
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A német közvélemény majdnem kétharmada elutasítja azt, hogy Berlin a tankok után vadászrepülőket is adjon az ukrán hadseregnek.

HIRDETÉS

Hosszú hónapok bizonytalansága után a héten eldőlt, hogy a nyugati országok szintet lépnek az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat illetően, és számos különböző fegyver és lőszer után modern harckocsikkal is ellátják az ukrán hadsereget. A következő logikus lépés a fejlett harci repülőgépek átadása lenne - ez viszont talán még nagyobb nehezebb dió, mint a páncélosok szállítása volt.

A Poltico több mint fél tucat katonai tisztviselővel és diplomatával folytatott háttérbeszélgetést az utóbbi időben, és a forrásaik egyértelműen arról számoltak be, hogy a vadászrepülők átadásáról már megkezdődött az egyeztetés a színfalak mögött. Ukrajna fontos katonai szövetségesei egyelőre elutasítják Kijev ilyen irányú kéréseit, a balti államok viszont már most támogatják azokat.

Hollandia szintén nyitottnak mutatkozik. Wopke Hoekstra külügyminiszter a múlt héten azt mondta a hágai parlamentben, hogy nincsenek tabuk: ha Kijev azt kérné, megvizsgálnák, hogy tudnának-e F-16-osokat adni Ukrajnának. Szlovákia pedig MiG-29-esek átadását helyezte kilátásba. A legfontosabb katonai szövetségesnek számító Egyesült Államok azonban egyelőre vonakodik.

Hol húzódik a vörös vonal?

Az egyik megkérdezett diplomata arról számolt be, hogy az amerikai vezetés kijelentette: jelen állás szerint szó sem lehet arról, hogy vadászgépeket adjanak az ukrán hadseregnek. Németország szintén kategorikusan elutasította a felvetést. A diplomata azonban azt is hozzáteszi, hogy mindez a jelenlegi helyzet, és érdemes észrevenni, hogy a vörös vonal az elmúlt egy évben folyamatosan tolódott kifelé. Nyáron még a HIMARS-rakétarendszerek is tabunak számítottak, nemrég pedig az tűnt elképzelhetetlennek, hogy tankokat adjanak át a nyugati hatalmak Ukrajnának. 

Kijev katonai szövetségeseinek külügyminiszterei a németországi Ramsteinben lévő amerikai támaszponton találkoznak rendszeresen. Az itteni csúcsok úgy néznek ki, hogy az ukrán vezetés képviselői tudatják a többiekkel, hogy milyen segítségre van szükségük, a szövetségesek pedig felajánlásokat tesznek a lista elemeire. A várakozások szerint a jövő havi találkozó témái között már fontos helye lesz a vadászrepülőknek is.

Nem lesz egyszerű dolog

Akárhogy is alakulnak a következő időszakban a tárgyalások a vadászrepülőgépek átadásáról, az biztosnak látszik, hogy egy ilyen lépésnek három komoly akadálya van. 

Az első az eszkaláció veszélye: sok politikus attól tart, hogy lassan elérnek a falig, már ami az orosz vezetés bajszának húzogatását illeti. Ukrajna jelenleg is óriási támogatást kap a nyugati országoktól: külföldön kiképzett katonák tízezrei harcolnak külföldi felszerelésben, külföldi fegyverekkel, külföldi titkosszolgálati, hadművelet-tervezési, humanitárius és gazdasági támogatás közepette. A Nyugat eddig fokozatosan bővítette a katonai támogatásként felajánlott eszközök körét, minden lépésnél megvizsgálva, hogyan reagál Moszkva, de könnyen előfordulhat, hogy ezt nem lehet a végtelenségig csinálni.

Thanassis Stavrakis/AP
A görög légierő F-16 Fighting Falcon vadászgépe felszállás közbenThanassis Stavrakis/AP

A második probléma az, hogy a vég nélküli eszkalációt egyáltalán nem biztos, hogy támogatja a nyugati országok közvéleménye. A Spiegel által csütörtökön közölt friss közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a németek 54 százaléka támogatja azt, hogy hazája tankokat küldjön az ukrán hadseregnek (érdekes egyébként, hogy a különbség óriási nyugat és kelet között: a volt NSZK területén élők 60 százaléka támogatja a tankok átadását, Kelet-Németországban viszont csak 33 százalék). A vadászrepülőgépek Ukrajnába küldését viszont a lakosság 63 százaléka ellenzi (52 százaléka erősen, 11 inkább ellenzi), és csupán 26 százaléka támogatja.

A harmadik probléma pedig a logisztika. A leginkább szóba jöhető F-15-ös és F-16-os vadászgépeknek hosszú kifutópályára van szükségük, ilyenekkel pedig Ukrajna alig rendelkezik. Az esetleges kiépítésüket ráadásul az orosz hadsereg felderítő egységei viszonylag könnyen észrevehetik, és így könnyű célponttá válhatnak a támaszpontok. Az F-18-asok vagy a Magyar Honvédség kötelékében is lévő svéd Gripenek már kisebb kifutón is fel tudnak szállni, és a karbantartásuk is egyszerűbb. Ezekből jóval kevesebb van a világon, és kevesebbet is lehet belőlük nélkülözni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

HRW: Ukrajna a nemzetközi jog által tiltott aknákat vetett be Izjumnál

Sok civil áldozata van az orosz rakétacsapásoknak

Kijevet öt napon belül harmadszor bombázták