Zelenszkij szerint ideje békét kötni, de nem területi veszteségek árán

Elérkezett az idő az ukrajnai háború lezárására, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a G20-as országok éves csúcstalálkozóján. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az ukránok bármit is jogosnak ítélnének a moszkvai területi igényekből - Zelenszkij továbbra is azt tekinti a béke egyik alapvető feltételének, hogy az orosz katonák kivonuljanak minden megszállt ukrán területről.

Az ukrajnai háborút lezáró békeszerződésről is beszélt Volodimir Zelenszkij az indonéziai Balin megtartott G20-as csúcstalálkozóra online bejelentkezve. Az ukrán elnök szerint ideje lenne békét kötni, de ehhez először is arra lenne szükség, hogy Oroszország befejezze a harci cselekményeket. 

„Nem adunk esélyt Oroszországnak arra, hogy kivárjon, újjáépítse az erőit és utána a terror és a globális bizonytalanság újabb hullámát szabadítsa ránk. Meggyőződésem, hogy késlekedés nélkül meg kell állítanunk Oroszország pusztító háborúját" - fogalmazott Zelenszkij.

A harci cselekmények végét követően tárgyalások útján Zelenszkij szerint ki kell dolgozni egy olyan dokumentumot, amely lefekteti a hosszú távú béke fenntartásának körülményeit, végül pedig egy nemzetközi konferencián kell aláírni a békeszerződést - melynek értelmében Oroszországnak háborús kompenzációt kell fizetnie.

Miközben kijelentette, hogy Oroszország területi integritását tiszteletben tartja, Zelenszkij azt is elmondta, hogy az összes orosz katonának ki kell vonulnia a megszállt ukrán területekről, enélkül nincs értelme a békéről beszélni. 

Tárgyalni vagy nem tárgyalni?

Az utóbbi időszakban az ukrán katonai sikerekre reagálva a nemzetközi közösség Ukrajna mellett álló tagjaitól is érkeztek olyan kijelentések, melyek a békekötés fontosságát hangsúlyozták. Az Egyesült Államok vezérkari főnöke, Mark Milley a múlt héten arra emlékeztetett, hogy az első világháború idején a felek sokáig nem voltak hajlandók tárgyalni egymással, ez pedig emberek millióinak életébe került. Ezért pedig azonnal meg kell ragadni az alkalmat a tárgyalásra, amint lehetőség nyílik erre.

Pénteken Jake Suillivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója arról beszélt, hogy az Egyesült Államok célja az, hogy Ukrajnát a lehető legjobb helyzetbe juttassa a harctéren, de Washington nem akarja megmondani Kijevnek, hogy mit kell csinálnia. A Wall Street Journal viszont egy hete arról számolt be, hogy Sullivan titkos tárgyalásokat folytatott Putyin közvetlen munkatársaival, hétfőn pedig a CIA igazgatója egyeztetett orosz kollégájával Ukrajna ügyében.

Az ukrán álláspont mindenesetre szilárd a tárgyalásokat illetően. Hétfőn Volodimir Zelenszkij arról beszélt Herszonban, hogy Ukrajna készen áll békét kötni, de a hadserege erős, és folyamatosan foglalja vissza a megszállt területeket, így fel sem merül, hogy területi engedmények árán békét akarjon kötni.

Az ársapkáról is beszélt Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij a béke mellett több más témát is érintett a G20-as beszédében. Kijelentette, hogy az oroszok most a hidegből próbálnak meg fegyvert kovácsolni azzal, hogy az ukrán energetikai infrastruktúrát támadják. Az ukrán energiaügyi kilátásokról itt írtunk bővebben:

„Ha Oroszország megpróbálja megvonni Ukrajnától, Európától és világ összes energiafelhasználójától a tervezhetőséget és az árak stabilitását, arra az exportárak sapka alá helyezésével kell válaszolni" - utalt az ukrán elnök az EU tagállamai által fontolgatott intézkedésre.

Zelenszkij azzal is megvádolta az oroszokat, hogy radioaktív bombát készítenek a kezükre került zaporizzsjai atomerőműben. Az elnök megköszönte a csúcs 19 országának (a kimaradó a résztvevők közül természetesen Oroszország), hogy nem fogadják el a nukleáris fenyegetést legitim eszköznek. Zelenszkij arról is beszélt, hogy minél korábban meg kell újítani és ki kell bővíteni azt a megállapodást, amely a lehetővé teszi az ukrán gabona exportját a Fekete-tengeren keresztül.

Az ukrán elnök rendszeresen egyeztet a világ különböző országainak vezetőivel, de ilyen díszes hallgatósága még nem volt a háború kezdete óta. A G20-as országok együtt a világ GDP-jének 80, összlakosságának 60 százalékát tömörítik. A csúcstalálkozón Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök is ott van (sőt, három órán keresztül tárgyalt egymással). Vlagyimir Putyin orosz államfő viszont nem utazott el Balira, Moszkvát Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli.