Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kissinger beszólt Kínának, hogy ne tapadjon hozzá Vlagyimir Putyinhoz

Access to the comments Kommentek
Írta: SzéF
Régi ismerősök - 2015, Seattle, USA
Régi ismerősök - 2015, Seattle, USA   -   Szerzői jogok  Ted S. Warren/AP   -  

A nemzetközi diplomácia legidősebb bölénye, a 99 éves Henry Kissinger azt javasolja Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy "kalibrálja újra" az Oroszországgal való kapcsolatait, mert fenyegeti annak veszélye, hogy a képzeletbeli Fal túlsó oldalán találja magát. A pártkongresszusra készülő Hszi elnök számára ez komoly dilemma, miután idén februárban biankó csekket nyújtott át Putyin elnöknek, ám a dolgok nem úgy alakultak, ahogy akkor számítani lehetett.

A 'korlátlan partnerség' egyelőre messze alulmúlja az orosz várakozásokat

A New York-i Ázsia Társaság vendégeként a volt amerikai külügyminiszter minap azt jósolta, hogy a Kínai Kommunista Párt közelgő 20. kongresszusa után az ország „enyhén az USA felé dől majd”, mert nem akar egy fal mögé kerülni Putyin orosz elnökkel. 

„Bár Hszi egy biankó csekket adott Putyinnak” – mondja Kissinger, azt egyelőre nem sikerült konkrét összegre kiállítani. „Kezdetben bizonyára Hszi is azt hitte, hogy az invázió sikeres lesz, de ezt most újra kell kalibrálnia.” Az offenzíva az orosz hadsereg gyengeségeit tárta fel, és ezzel Kína is szorult helyzetbe kerülhet, ami súlyos kérdéseket vet fel az elnök számára odahaza is – jelezte a veterán külügyminiszter és nemzetbiztonsági főtanácsadó.

Feng Li/AP
Kissinger és Hszi Pekingben, 2015, májusFeng Li/AP

Hszi az eddigi legfélelmetesebb ellenfél

Kissinger tekintélynek és megbecsülésnek örvend Kínában, mióta a 70-es években fő kovácsa volt az amerikai-kínai kapcsolatfelvételnek, Richard Nixon és Gerald Ford elnökök szolgálatában. Azóta minden kínai vezetővel többször is találkozott, és számtalanszor elmondta, hogy a két ország viszonyát döntőnek tartja a világ jövője szempontjából.

Kissinger szerint a kínai-amerikai nyitás óta Hszi elnök a legfélelmetesebb ellenfél. Egy komplex politikusról van szó, aki egyfelől szilárdan hisz az erős kommunista államban, egyben mindig képes alkalmazkodni a nacionalizmus felerősödéséhez. Kemény kézzel avatkozik be a gazdaság életébe, igyekszik centralizálni a pénzügyi folyamatokat, a külpolitikát viszont jobboldali, nemzeti színezettel itatja át.

ASSOCIATED PRESS/AP1973
Az idilli múlt: Mao elnök és Henry Kissinger, 1973ASSOCIATED PRESS/AP1973

Hszi félelmetessége – Kissinger szerint – abban rejlik, hogy hajthatatlan a katonai kapacitások kérdésében, de ezeket a távolabbi jövőre tartogatja, és valamikor használni is fogja. Hszi tökéletesen tisztában van azzal, hogy Kína még nem áll készen egy globális konfliktusra, viszont addig a „háborún kívüli” eszközöket használja.

Ezért rendkívül óvatosnak kell lennie, hogy mennyire megy közel egy háborús tűzfészekhez és ebben milyen mértékben kötelezi el magát. Kissinger emlékeztet arra, hogy az értelmetlen vietnámi határháború óta (1979), a Kínai Népköztársaság semmilyen fegyveres konfliktusban nem vett részt, és általában tartózkodott hadviselő felek katonai támogatásától is. 

A kínai fegyverexport csúcspontja 2016-ban volt 2,4 milliárd dollár értékben, de mára ez 500 millió alá esett. A vásárlók főként afrikai országok, valamint India és Pakisztán. Jelentősebb külföldi katonai bázisa csak Dzsibutiban és Tádzsikisztánban van.

Kissinger felidézte beszélgetését Teng Hsziao-ping kínai vezetővel (1982-87), aki egykor azt mondta neki, hogy az oroszokat sosem kötik a megállapodások, mert csak a velük azonos erőből értenek. Ezt kell megfontolnia Hszi elnöknek is, amikor az Oroszországgal való stratégiai viszonyon gondolkodik. 

Ha a béke és a háború végső döntéseiről van szó, a stratéga blöffölhet is, de vigyáznia kell, hogy egy üres fenyegetés milyen hatással lesz jövőbeli hitelességére.
Henry Kissinger
Beszéd a Nobel-békedíj átvételekor, 1973

Kissinger díjazza és fontosnak tartja, hogy a kínai külpolitikának nem része mások fenyegetése, hanem sokkal inkább célok megjelölése, és a hozzájuk szükséges eszközök megtervezése. Ezek önmagukban is felérnek bármilyen figyelmeztetéssel. 

A hazai gondok Ukrajna és az oroszok fölé nőnek

Amikor a papírra írt korlátlan mértékű orosz-kínai barátságról beszélünk, annak katonai vonatkozásai még a távoli ködben sem láthatók. A két vezető szamarkandi találkozóján a nyilvánosság felé szó sem esett háborús együttműködésről, és még kevésbé katonai szövetségről. 

A kínai elnök számára az orosz relációnál jóval sürgetőbb problémát jelent a hazai gazdaság állapota, az elöregedő lakosság, az ingatlanválság, az önkormányzatok fizetésképtelensége és a külföldi tőke menekülése. A régi szabályok sürgős felülvizsgálatra szorulnak, és eközben kalandorság volna valamilyen háborús politikába is belekeveredni.

A bizonytalanság hullámain imbolyog a gazdaság

Noha Hszi elnök nem tekinthető diktátornak, azaz egyszemélyes vezetőnek, számolnia kell azzal, hogy a legjelentősebb döntéseket végül mégiscsak neki kell meghoznia. Ennek oka az, hogy a pártvezetésben és a tanácsadói körben sokan viszolyognak attól, hogy ellentétes és egymással vetélkedő véleményeket hangoztassanak, és egy vita elvesztésével politikai pozíciójuk gyöngüljön. Mivel Hszi eszmei tételei beépülnek a párt és az állam alkotmányába, a konkurens vélemények eleve kioltják egymást, és végül az elnöknek kell döntenie, még ha nem is mindig akar.

Noha Hszi óvakodik Oroszország katonai megtámogatásától, egyben aggódik amiatt is, hogy a NATO túlzott előnyökhöz juthat a kelet-európai térségben, ami Kína egyik legfontosabb kereskedelmi célpontja vagy útvonala. A kommunista párt szócsöve, a Népi Kína az oroszok felé tesz gesztust, amikor mellőzi a 'háború' szó használatát és inkább krízist vagy konfliktust emleget, de egyben ágyútölteléknek nevezi Ukrajnát, akit a Nyugat kihasznál a saját hatalmi céljaira, így a gazdaság területén is. 

A helyzet rendkívül hátrányos Kínára nézve is, mert a krízis máris megakasztotta a Selyemút-program korábbi lendületét. Az Északi Áramlatot ért katasztrófa nyomán megjelentek olyan vélemények is, hogy hasonló csapások a kínai kereskedelmi útvonalakat is érhetik, és az tovább rontaná az immár tízéves erőfeszítés kilátásait.

Nagy a biztonsági kitettsége a kínai hálózatnak

A másik pekingi aggodalom saját hatalmi szférájának helyzete, és katonai erőfeszítéseit inkább erre a célra akarja fordítani. A kínai haditengerészet magas intenzitású gyakorlatokkal fokozza az ellenséges tengeralattjárók elleni kiképzést, mivel az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán vízalatti haderőt épít ki a térségben. A legutóbbi kínai hadgyakorlat 48 órás volt, és Néphadsereg keleti körzetének több légiszárnyát is megmozgatta. 

Dereng egy halovány reménysugár, de addig nagyon sok mindennek kell történnie vagy nem történnie

2019-ben Hszi és Kissinger kétszer is találkoztak, és szóba kerültek a Donald Trump által Kínára kivetett, brutálisnak nevezhető szankciók és korlátozások. Ezek ellenére is, Kissinger emlékei szerint Hszi azt mondta neki, hogy mégis inkább Trumpot kívánja ellenfélnek, mint a demokratákat, mert azok „mindenféle szabadságjogokkal és egyebekkel” szekíroznák. 

Trump távozásával a korlátozások nem enyhültek, viszont most – Ukrajna miatt – Joe Bidennek sem elsődleges szempontja Peking regulázása. 

November 15.-16. között nyílhat egy keskeny rés, hogy a világ három nagy pólusának vezetője lépjen egyet a konfliktusok békés megoldása felé. Ekkor kerül majd sor az indonéziai Bali szigetén a G-20 formáció, vagyis a húsz gazdaságilag legerősebb ország találkozójára, ami legutóbb Rómában zajlott, még az ukrajnai háború előtt, de már annak előszelében. 

Az eddig ismert bejelentések szerint az idei csúcson mindhárom vezető jelen lesz, de erre nem lehet mérget venni. A tanácskozást előkészítő júliusi külügyminiszteri értekezlet nem csak fagyos, hanem inkább viharos légkörben zajlott, amikor a nyugati diplomaták felvetették Oroszország felelősségét az Ukrajna elleni támadás miatt. Válaszul Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ukrajnát vádolta a diplomáciai megoldások kudarcáért, majd faképnél is hagyta a záró sajtótájékoztatót.

A dzsakartai orosz nagykövet, Ljudmila Vorobjeva szeptember elején jelentette be Putyin elnök részvételi szándékát, de jelezte, hogy ebben az aktuális COVID-19 helyzet, a biztonsági szempontok, de főleg az esetleges ukrajnai fordulatok hozhatnak változást. Vagyis a háborús helyzet távol tarthatja az orosz elnököt a találkozó lehetőségétől.

Jóval nagyobb az esélye annak, sőt biztosra vehető, hogy sor kerülhet Hszi Csin-ping és Joe Biden első személyes találkozójára Balin. „Ha ő is ott lesz, akkor biztos vagyok benne, hogy találkozunk majd” – mondta Joe Biden szeptember elején. 

A két vezető személyes kapcsolata eddig telefon- és videóhívások sorozatára korlátozódott. Ezek baráti hangulatban zajlottak, kivéve azokat a pillanatokat, amikor az amerikai elnök leszögezte, hogy szilárd védelmezője Tajvan autonómiájának, de nem tagadta meg az „egy Kína” elvet. Júliusi beszélgetésük során megerősítették, hogy mielőbb személyes találkozóra is szükség lesz. A kínai elnök részt vett a Joe Biden által szervezett globális klímavédelmi virtuális értekezleten is, melyen egyébként Putyin elnök is megszólalt.

Ezt követően augusztusban, előbb Nancy Pelosi házelnök, majd több kongresszusi tag tajvani látogatása újra magasra tekerte a feszültségmérőt a két ország között és erőteljes kínai erődemonstrációkat váltott ki, de a helyzet azóta nem fordult rosszabbra, és önmagában ez is üdvözlendő. 

Yue Yuewei/Xinhua
Biden és Hszi virtuális találkozója, 2021 november 16., 2021Yue Yuewei/Xinhua

Ha tehát Bali nem ad alkalmat a Putyinnal való konzultációra vagy a felek nem is igénylik, a kínai-amerikai viszonyt mindenképpen előbbre lendítheti. Kissinger szerint ennek immár legfőbb ideje, mert a világ számára is nyugtalanító állapot, hogy a két gazdasági főszereplő ne egyezkedjen olyan kérdésekben, mint a globális energiabiztonság, a kereskedelmi ellátólánc újjászervezése, vagy a monetáris világválság elkerülése. 

Emellett feltétlen kiigazításra szorul a két világvezető gazdasági viszonyának rendezése is, beleértve az amerikai szankciók enyhítését, cserébe egy stabil biztonsági kapcsolatért. 2021 novemberében a kereskedelmi forgalom csúcsra járt (16,6 milliárd dollár), de az ukrajnai háború kitörésével erős csökkenés állt be, és a nyár közepén már csak 12 milliárdot mutatott. 

A mélypont márciusban volt, és azóta enyhe javulás látható, és ennek erősítése mindkét fél érdeke.