Donald Trump azt állította: Hszi Csin-ping kínai elnök biztosította őt arról, hogy Peking nem fogja folytatni azt a régóta kitűzött célját, hogy egyesítse Tajvant a szárazföldi Kínával - már amíg ő hivatalban van.
"Nyíltan elmondta, és az emberei is nyíltan elmondták a találkozókon, hogy 'Soha nem tennénk semmit, amíg Trump elnök az elnök', mert ismerik a következményeket" - mondta Donald Trump a CBS "60 Minutes" című műsorának vasárnap sugárzott interjújában.
Trump szerint a Hszivel csütörtökön Dél-Koreában folytatott megbeszélései, amelyek főként az amerikai-kínai kereskedelmi aggályokról szóltak, nem érintették a vitatott tajvani kérdést. Az amerikai elnök mindazonáltal kijelentette, bízik abban, hogy Kína nem fog Tajvan ügyében lépni az ő kormányzása alatt.
Arra a kérdésre, hogy elrendelné-e az amerikai erők védelmét Tajvanon, ha Kína támadna, Trump azt mondta: "Majd kiderül, ha ez megtörténik, ő érteni fogja a választ".
Válaszul Liu Pengyu, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője közleményében kijelentettte, hogy Kína "soha nem fogja megengedni, hogy bármilyen személy vagy erő bármilyen módon elválassza Tajvant Kínától. A válasz arra utal, hogy Peking csak időszakos engedménynek tekinti a Trumpnak tett ígéretet.
"A tajvani kérdés Kína belügye, és Kína alapvető érdekeinek középpontjában áll. A tajvani kérdés megoldásának módja kizárólag a kínai népre tartozik, ezt csak a kínai nép döntheti el" - tette hozzá.
Pengyu nem válaszolt közvetlenül arra a kérdésre, hogy Trump kapott-e bármilyen biztosítékot Hszi vagy kínai tisztségviselők részéről Tajvanról.
Amerikai tisztviselők már régóta aggódnak amiatt, hogy Kína katonai erőt alkalmazhat Tajvan ellen, a Peking által saját területének részeként követelt, önrendelkezésű, demokratikus berendezkedésű szigetország ellen.
A kínai hadsereg rendszeresen tart nagyszabású hadgyakorlatokat a Tajvan körüli vizeken, így figyelmeztetve az autonóm szigetet, hogy ne törekedjen függetlenségre. A kínai fenyegetés árnyékában Tajvan a minap Izraelhez fordult légvédelmi megoldásokért.
Az Egyesült Államok politikája szerint biztosítani kell, hogy Tajvan rendelkezzen az önvédelemhez szükséges erőforrásokkal, és meg kell akadályozni, hogy Peking egyoldalúan megváltoztassa státuszát. Az 1979-es Tajvani Kapcsolatokról szóló törvény, amely az Egyesült Államok és a sziget kapcsolatait szabályozza, nem kötelezi Washingtont arra, hogy invázió esetén katonai beavatkozásra kényszerüljön.
Az Egyesült Államok mind a republikánus, mind a demokrata kormányzat alatt fenntartotta a "stratégiai kétértelműség" politikáját Tajvannal kapcsolatban, igyekezett nem elárulni, hogy az Egyesült Államok egy ilyen forgatókönyv esetén a szigetország segítségére sietne-e.
A Fehér Ház nem közölt további részleteket arról sem, hogy Hszi vagy kínai tisztviselők mikor közölték Trumppal, hogy a republikánus elnökségének idejére a Tajvannal szembeni katonai fellépés nem kerülhet szóba.
Mark Rutte NATO-főtitkár nyáron arra fogyelmeztetett, hogy a harmadik világháború akkor fog kitörni, ha Hszi Csin-ping kínai elnök lerohanja Tajvant, és megbízza Vlagyimir Putyint, hogy támadjon meg NATO-országokat, hogy távol tartsa őket a Csendes-óceántól.