Elemzők szerint Kína ódzkodik attól, hogy támogassa Oroszországot

HIRDETÉS

Ingadozni látszik a kínaiak támogatása az oroszokkal szemben - vélik szakértők a kínai és orosz elnök üzbegisztáni találkozója után. A két politikus ugyanis egymástól egészen eltérő dolgokat mondott, és közös állásfoglalást sem adtak ki. A széttartó üzenetek arra utalnak, hogy a két ország közötti, korábban hangoztatott "barátság" ellenére Moszkva nem élvezi Peking feltétel nélküli szövetségét.

A kínai elnök, Hszi Csin-ping és orosz kollegája, Vlagyimir Putyin közötti személyes találkozó Üzbegisztánban nem éppen úgy sült el, ahogy azt az orosz elnök várta. A két nagyhatalom nem mutatott egységfrontot a külvilággal szemben, és bár Putyin kiállt Tajvan ügyében Kína mellett, Hszi Csin-ping ugyanezt nem tette meg Ukrajna kapcsán.

Putyin a találkozón úgy fogalmazott: értesült Kína "kérdéseiről és aggodalmairól" az oroszok Ukrajnában folytatott háborúja kapcsán - ez a megfogalmazás pedig arra utal, hogy Moszkva nem élvezi legnagyobb, legerősebb partnerének teljes és feltétel nélküli támogatását - elemezte a helyzetet a New York Times.

A napilap által megkérdezett szakértők szerint ugyanis ahelyett, hogy a két nagyhatalom megmutatta volna, milyen egységes is az eurázsiai front a Nyugattal szemben, a két vezető nyilatkozatai inkább széthúzásra utaltak. "Nagyra értékeljük kínai barátaink kiegyensúlyozott álláspontját az ukrán válsággal kapcsolatban" - mondta Putyin - miközben a kínai elnök egyetlen szóval sem említette Ukrajnát.

Meglehetősen homályos nyilatkozatában Hszi csupán annyit mondott, hogy országa „kész a kölcsönös segítségnyújtáson” alapuló együttműködésre Moszkvával kereskedelmi, mezőgazdasági és egyéb területeken egyaránt. A kínai elnök ehhez hozzátette: a két országnak pozitív, elsődleges szerepet kell játszania a jelenleg „káosz sújtotta világ stabilitásának előmozdításában", mint fogalmazott: "szeretne együtt dolgozni Oroszországgal azon, hogy megmutassa, egy nagy, vezető szerepet játszó ország felelőssége az is, hogy sabilitást mutat és biztosít ezekben a viharos időkben is." A kínai kormány szakértői szerint ez burkolt dorgálás volt orosz partnere felé.

A kínaiak csak addig támogatják az oroszokat, míg az nekik is megéri?

Csaknem hét hónappal az orosz invázió kezdete után Putyin egyre ijesztőbb mértékben kezd elszigetelődni a nemzetközi politikában. A harctéren az elmúlt hetekben 1000 négyzetkilóméternyi, korábban elfoglalt urkán területet vesztettek el, nem beszélve a harc közben elhunyt kaotnák számáról. Eközben Putyin otthon is egyre több kritikával kell szembenézzen, még támogatói részéről is, ami rendkívül szokatlan. A Nyugat eközben tovább is fenntartja az oroszokkal szembeni szankciókat, melyeknek az Európai Bizottság elnöke szerint már kezd meglátszani a hatása.

Amerikai hivatalnokok szerint Oroszország és Kína kölcsönösen egymás hasznára lehetnek a nyugattal szemben, de ez csak addig van így, míg kölcsönösen tudják támogatni egymást. Oroszország anyagi segítséget vár Kínától háborús erőfeszítései növelése érdekében, de egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy Kína valóban adott volna, vagy adni szándékozna bármilyen ilyen típusú segítséget.

Katonai eszközöket szintén nem biztosított orosz partnerének, és semmit sem tett annak érdekében sem, hogy Oroszországot kevésbé érjék a nyugati szankciók, ami miatt az oroszok nem tudnak fejlett nyugati technológiát importálni. 

"A nyugati technológiához, piacokhoz, pénzhez való hozzáférés kiemelkedő fontosságú" Kína számára, és ezt nem akarják elveszíteni. Épp ezért Kína nem támogatja Oroszországot oly módon, ami ahhoz vezetne, hogy a Nyugat Pekinggel szemben is szankciókat léptetne életbe.