Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nem vonul ki a Ryanair Magyarországról, de csökkenti a járatai számát

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
euronews_icons_loading
Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója
Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója   -   Szerzői jogok  Virginia Mayo/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

Budapesen tartott sajtótájékoztatót a Ryanair vezérizgatója, Michael O'Leary. Mint mondta, eredetileg az eddigi legnagyobb téli menetrendet akarták bejelenteni 10 új útvonallal - ehelyett végül teljesen már hírekkel szolgált. O'Leary ismét megerősítette, hogy nem áll szándékukban bezárni a budapesti központot, de leállítanak 8 útvonalat és további 7-en csökkentik a járatsűrűséget.

Nyáron  a légitársaság 53 útvonalon szálított Budapestről utasokat, ebből a télre 45 lesz. Számításaik szerint éves szinten 4,6 millió utast szállítottak volna, ehelyett a járatritkításokkal és -megszüntetésekkel kicsit kevesebb, mint 4 millió lehet a végleges szám. Ismét szóba került az extraprfit-adó is, és a vezérigazgató elismételte nyári állítását: nem tudnak mást csinálni, mint hogy áthárítják az adót a vásárlókra, így pedig Magyarország egyre kevésbé vonzó úticéllá válik. Végül hozzátette: tényleg elküldte az "Economics for dummies" (Közgazdaságtan hülyéknek) című könyvet Nagy Márton miniszternek.

O'Leary ezzel egy időben azt is bejelentette: bíróság elé viszik az ügyet, és bár arra számítanak, hogy a magyar bíróság nem nekik ad majd igazaz, de utána európai szinten is próbálkoznak.

A magyar kormány és az ír vezérigazgató között a nyáron kialakult nyilvános vita és üzengetés nem az egyetlen alkalom volt, mikor a légitársaság konfliktusba keveredett egy uniós tagországgal. Annak néztünk utána, milyen viták, összetűzések alakultak ki a légitársaság és az unió többi tagországa között.

Covid, bíróságra járás, elsikkasztott TB-hozzájárulások

A Ryanair legendásan szókimondó vezérigazgatója az elmúlt 35 évben vaskézzel irányította a vállalatot, a veszteséges társaságot stabilan nyereségessé változtatva. Ám a koronavírus-járvány, majd a magyar kormány által kivetett extraprofit-adó és az ennek kapcsán kialakult csörte Nagy Márton és Gulyás Gergely miniszterekkel nem volt túl bíztató a jövőt illetően - bár az Euronewsnak adott interjújában O'Leary cáfolta, hogy kivonulnának az országból. Augusztus közepén a BBC-nek adott interjújában viszont már arról beszélt: véget ért a 10 eurós repjegyek korszaka, az embereknek hozzá kell szoknia, hogy ezentúl fapadossal is csak drágábban tudnak utazni.

A Ryanair nem csak Magyarországgal került konfliktusba pénzügyek miatt, sőt. 2021 februárjában született ítélet abban az ügyben, ahol a fapados légitársaság azért indított pert, mert a svéd és francia nemzeti légitársaságok 30 milliárd eurós állami segítséget kaptak. A Ryanair összesen 16 keresetet nyújtott be, perelve az Európai Bizottságot és egy sor nemzeti légitársaságot, köztük a Lufthansát, a KLM-et, az Austriant és a TAP-ot, mert véleményük szerint a nemzeti társaságok támogatása a koronavírus-járvány idején "évtizedekre eltorzítja a légiközlekedési piacot". A céget azért is érintette érzékenyen a neki nem járó állami támogatás, mert rekordméretű veszteséggel zárta a 2020-as pénzügyi évet. A világjárvány miatt 81 százalékkal csökkent a Ryanair utasforgalma, 27,5 millió embert szállított egy év alatt, míg a 2019-es pénzügyi évben 149 milliót.

A keresetet azonban elutasították, ugyanis az európai uniós joggal összhangban kapott állami mentőövet a francia és a svéd nemzeti légitársaság, állapította meg az európai bíróság. Később a KLM és a TAP esetében mégis igazat adtak nekik a helyi bíróságok.

2021 júliusában aztán Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója arról beszélt, hogy "hülye és hatástalan lépés", hogy Németország karanténba kényszeríti a Portugáliából vagy az Egyesült Királyságból érkező utasokat akkor is, ha azok igazolni tudják, hogy be vannak oltva. Saját hazáját, Írországot is keményen bírálta, mert nem vezették be időben az uniós covid-igazolások használatát. 

Szeptemberben már arról beszélt, hogy a világjárvány miatt elszenvedett veszteségek minimalizálása és a költséghatékonyság jegyében egyesülnie kéne a wizzairnek és az easyjetnek az ő légitársaságával.

Decemberben bejelentette, hogy 2022 januárjától harmadával csökkenti járatainak a számát. Ez azt jelenti, hogy havi 10 milliós utasforgalmuk 6-7 millióra apad - ezt a foglalások számának erős visszaesésével indokolta, amit a járványnak és az európai utazási korlátozásoknak tud be.

2022 májusában bombaként robbant a hír, hogy csalás miatt vizsgálják a Ryanairt Olaszországban - a társaság állítólag nem fizetett be mintegy 12 millió euró társadalombiztosítási járulékot az alkalmazottjai után. Az ügyet vizsgáló szakértők szerint úgy kerülték el az olaszországi adózást, hogy alacsonyabb nyugdíjjárulékot fizettek ki Írországban a Bergamóból ki- és berepülő személyzet után. Később a brit kormánnyal is összetűzésbe kerültek, miután a nyáron hatalmas káosz alakult ki a személyzet hiánya miatt a legnagyobb brit reptereken - igaz, ez őket annyira nem érintette, mint a brit nemzeti légitársaságot, a British Airways-t - de a kritikát ennek ellenére sem tartották magukban, mint fogalmazott: a brit légikikötőkben csak úgy lehet rendezni a helyzetet, ha a szigetországba ismét szabadon áramolhat az EU-s munkaerő. És ekkor jött a magyar kormány elleni kirohanás.

A "Dumb és Dumber"-ügy

A csörte június elején kezdődött, amikor a kormány bejelentette, hogy extraprofit adót vet ki a legnyereségesebb vállalkozásokra. A légitárságok esetében ez körülbelül 10 eurót jelent utasonként. A Ryanair utasait a bejelentés után pár nappal e-mailben arról értesítette, hogy a plusz költséget vagy az utasokra terheli a már megvett jegyek esetében is, vagy visszafizeti a jegyek árát. Miután a magyar gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton fogyasztóvédelmi eljárást indított a cég gyakorlata miatt és megüzente, hogy az extraprofit-adót nem terhelhetik az utasokra, Michel O'Leary vezérigazgató egy interjúban többször is idiótának nevezte Nagy Mártont és az adóját, valamint azt ígérte, hogy küld neki egy Közgazdaságtan tökfejeknek könyvet.

Nem kellett sokáig várni a válaszra: a következő Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter kikérte magának a ,,kocsmai stílust", és arra bíztatta a magyarokat, hogy ha a Ryanair nem hajlandó benyelni a különadót, akkor inkább válasszák a konkurenciát, például a magyar WizzAirt. O'Leary ezt már nem hagyhatta szó nélkül, és az Euronewsnak adott exkluzív interjújában fakadt ki. "Ez a két magyar miniszter olyan, mint Dumb és Dumber abban a Jim Carrey-s filmben, ha azt hiszik, hogy az emberek majd boldogan kifizetik a különadót és egyik napról a másikra egy drágább légitársaságot választanak."

Mint mondta, Nagy Márton hazudott, mikor azt állította, hogy Európa-szerte vannak a magyar extraprofit-adóhoz hasonló adónemek. Nagy ugyanis azt mondta: "a Ryanair ugyanilyen adót például Németországban, Hollandiában, Svédországban és Franciaországban gond nélkül, jogkövető módon befizet, és ezzel kapcsolatban semmilyen problémát nem jelez, akkor miért épp a magyar eljárással akad gondja." A miniszter itt valószínűsíthetően egy 2019-ben bevezetett adóról beszélt, Németország ugyanis az év áprilisban emelte meg a légiforgalmi adót, hogy ezzel is a vasúti és egyéb közlekedés irányába orientálja az embereket.

"Nincs még egy olyan ország, amely extraprofit adót vezetett be a légitársaságokkal szemben, mert a többi kormány megértette, hogy ezek a cégek rengeteg pénzt veszítettek a járvány és az ukrajnai invázió miatt" - mondta, de arra a kérdésre, hogy esetleg elhagyják-e a piacot, azt válaszolta: 

"Nem vonulunk ki Magyarországról. Nem hagyjuk magukra a magyarokat, hogy aztán ki kelljen fizetniük a drágább jegyeket és ezt az idióta adót. Minden tőlünk telhetőt megteszünk ez ellen az őrült döntés ellen. Már panaszt tettünk az Európai Bizottságnál a magyar kormány különadója miatt. Ez a hülye adó kevés hasznot hoz az államkasszának, de annál nagyobb kárt tesz. Csökkenteni fogjuk az érkező és induló járataink számát Magyarországon" - tette hozzá.

A jegyek áremelése elkerülhetetlen

Augusztus közepén végül a cégvezető bejelentette: véget ért a 10 eurós repülőjegyek korszaka, ezentúl aki utazni akar, többet kell majd fizessen a fapados járatokon is. Michael O'Leary szerint az üzemanyagköltségek növekedése miatt szükséges a fokozatos áremelés.

"A légitársaság átlagos viteldíja a tavalyi 40 euróról nagyjából 50 euróra emelkedik az elkövetkező öt évben" – közölte a BBC Radio 4 Today című műsorában Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója.