Dugin, mint a Lomonoszov Egyetem Politológia és Szociológia Intézetének igazgatója bőkezű támogatást kap műveire, és számíthat a befolyásos oligarchák hozzájárulásáira is. Az elnököt és a gazdasági kulcsszereplőket folyamatosan táplálja a sajátos 'orosz igazság' koncepciójával.
HIRDETÉSAlekszander Dugin filozófus immár sok éve az orosz elnök ideológiájának legfontosabb és legismertebb megalapozója és képviselője, akit személyes befolyása miatt gyakran emlegetnek jelenkori Raszputyinként. Azért, mert nem csak eszmei, de lelki nyomást és befolyást is képes gyakorolni. Nézetrendszere leginkább neo-nacionalistának mondható, aminek lényege az orosz birodalmi befolyás visszaszerzése, de immár nem szovjet mintára, hanem egy egységes és központosított államban, erős egyszemélyi vezetéssel. Az ukrajnai agresszió ideológiai előkészítése is jelentős részben az ő eszméin alapul.
Egy ideje nem sokat hallottunk a 60 éves filozófusról, bár kommentárjaiban támogatta a háborús lépéseket és folyamatosan bombázta Zelenszkij elnök személyét. Neve most ismét a címlapokra került, mert egy neki szánt pokolgép a lánya gépkocsijában robbant, meggyilkolva Darja Dugina újságírónőt. Az apa jelenleg kórházban van, ahol vélhetően idegösszeomlással vagy pszichés sokkal kezelik.
Az országúti robbantásos merénylet áldozata a filozófus apja eszméit követő lánya, de a bombát nem neki, hanem Duginnak szánták az egyelőre felderítetlen tettesek. Moszkva máris Ukrajna vagy ukrán befolyásoltságú gerillák kezét gyanítja az esemény mögött. Az FSZB szerint a tettes egy ukrán állampolgár, aki egy észtországi bűncselekmény után menekült Ukrajnába.
Az autóban az útiterv szerint Dugin is ott ült volna, aki az utolsó pillanatban átült egy másik autóba, ám az elkövetők ezt nem tudhatták.
Az Eurázsia-eszme
Dugin politikai elméletének lényege egy eurázsiai vezetésű világrendszer lenne, orosz vezető szereppel. Ez a hatalmas rendszer ellensúlyozná, sőt felszámolná az évtizedes amerikai fölényt a gazdaság és a haditechnika terén. Emellett leszámolna a liberális demokrácia szerinte elavult eszköztárával, és a hatalom teljességét a nép által megjelölt vezetőre ruházná.
Dugin eszmerendszere, kiegészítve az orosz sajátosságokkal, gyakorlatilag megegyezik Carl Schmitt német filozófus és jogász nézetvilágával, akit a hitlerizmus eszmei megalapozójának tartanak. Így például a 'Nagytér logikával', ami szerint a világhatalmi szerep alapfeltétele a nagy és összefüggő földrajzi területek uralma. Olyan területeké, amelyek ásványokban, energiahordozókban és nyersanyagokban legalább a világtermelés felét birtokolják, mert ez biztosítja a rendszer globális gazdasági és katonai hegemóniáját.
Dugin inkább szélsőjobboldali nacionalistának nevezhető, a pánszláv eszme legismertebb újraélesztőjének, aki szerint például Ukrajna és Belarusz nem lehet független állam. A filozófus szellemi befolyása olyan erős, hogy egyenes hatással van a Kreml globális politikájára, hiszen ezt a nézetet az orosz elnök is szinte szó szerint képviseli.
Mi több, ezeket a követelményeket a Nyugat is kénytelen olykor figyelembe venni. Példa erre Olaf Scholz német kancellár minapi nyilatkozata, amely szerint az invázió előtt Moszkvában tett látogatásakor biztosította Putyin elnököt arról, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja a következő 30 évben. Mégis, rá egy héttel a háború kitört, mert a dugini eszme szerint egy ilyen engedmény messze nem elegendő a pánszláv rekonstrukció megvalósításához.
Dugin befolyása immár harminc éves
A kilenc nyelven beszélő Dugin apja katonatiszt volt, anyja pedig orvos. Ő maga nem bölcsésznek, hanem repülőmérnöknek készült, de állítólagos szovjetellenes nézetei miatt eltávolították az egyetemről. Ennek volt is némi alapja, mivel Dugin szoros kapcsolatba került a korabeli igen vegyes ellenzék vezetőivel, akik között még az iszlám fundamentalizmus legfőbb oroszországi képviselője, Gajdar Dzsemal is szerepelt.
Legfőbb mentora Alekszander Szergejevics Panarin lett, aki az Eurázsia-elmélet egyik szülőatyjának tekinthető, bár kevésbé radikális formában, mint ahogy később Dugin folytatta az eszme kiépítését. Panarin az eurázsiai hatalmat nem erővel, hanem inkább az "ésszerű megvitathatóság" alapján képzelte el, de Dugin ezen túllépett.
A gorbacsovi kor viszonylagos sajtószabadságának világában a szélsőjobboldali lapok főszereplője lett, így Nas Szovremennyik és a Gyeny nevű kiadványokban kezdte terjeszteni az új szellemi-politikai irányzatot. Nyugati jobboldali radikális kapcsolatokat is építhetett már ezekben az években, és így ismerkedett meg Alain de Benoist-val, a francia Új Jobboldal képviselőjével, aki segítette saját tradicionalista folyóiratának, az Elementyi-nek létrehozásában.
Első könyve is a szovjet rendszerváltás zűrzavaros sodrásában, 1991-ben jelent meg, 'Az abszolút haza' címmel. A Szovjetunió felbomlását követte a 'Konzervatív forradalom' című kiadványa, ami erőteljes képet vázol a szovjet világot követő orosz valóságról, és a birodalom visszaállításának fontosságáról. Ezzel szinte az első volt, aki az orosz tradicionális világrendszer helyreállítását szóba hozta. Ez alatt már nem csak a Szovjetunió, hanem a szláv világ egyesítését hirdette, beleértve Szerbiát, és a volt Varsói Szerződés szláv államait is.
Eddig mintegy negyven könyvet publikált, állandó szereplője lett a politikai tévévitáknak, meghatározó hangadója az Oroszországgal kapcsolatos külpolitikai témáknak, és tudatos használója az internetnek.
Noha Raszputyin misztikus hatásától, amit az orosz cári házaspárra gyakorolt, Dugin messze van, de szellemi befolyása az ezredforduló után megjelent Vlagyimir Putyin nyilvános szövegeiben, amikor például 2005. április 25-én elhangzott beszédében a Szovjetunió szétesését a „huszadik század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” nevezte. Vagyis nem csak orosz tragédiának, hanem globális méretű rombolásnak, amit a világ nem vett elég komolyan.
A dugini elmélet szerint a hidegháború csak a Kelet azon szegletében fejeződött be, ahol a Varsói Szerződés megszűnt létezni. A vasfüggöny sem tűnt el teljesen, hanem csak kijjebb tolódott. Azok, akik a Varsói Szerződés megszűnésében és Németország újraegyesítésében a hidegháború végét látták, inkább csak átaludták az eseményeket. Azért, mert a globális rend feletti vezető szerep kérdése csak a szőnyeg alá került, de tovább létezett és puffadt.
Az Eurázsia-eszme száz éves múltra tekinthet vissza, és szorosan összefügg a bolsevik terror elől Nyugatra menekült fehérorosz értelmiség működésével. Az orosz emigráció (főként Franciaországban és Németországban) hálás volt a befogadásért és nézeteik szabad terjesztéséért, de ez egyáltalán nem jelentette a nyugati liberális eszmék elfogadását is. A bécsi, prágai vagy belgrádi orosz értelmiségi emigránsok politikai értelemben szemben álltak a szovjethatalommal, de a szlavofil eszméket természetesen nem adták fel, hanem inkább modernizálták, és kezdték hozzá igazítani a feltörekvő totális rendszerek államvezetési eszközeihez, elsősorban Mussolinihez.
A 'hazátlan értelmiség' a fő ellenség
A birodalom bukását az orosz liberális értelmiség árulásának tekintették, és ez az eszme él tovább Dugin műveiben. Az Eurázsia-eszme előfutára volt egyben a német Oswald Spenglernek az első világháború után megjelent nagyhatású munkája, 'A Nyugat alkonya' (1918), ami a „kultúrkör-elméletet” máig ismertté és népszerűvé tette, és amire Dugin is több helyen támaszkodik. Ez a szemlélet a Nyugat gyöngeségeire és legyőzhetőségére mutat rá, amit viszont két elveszített világháború cáfolt meg, de szellemisége máig hatásos maradt.
Ennek megfelelően az Eurázsia-eszme a néptömegekkel való kemény bánásmódot is feltételezi, mindaddig, amíg a Nyugattal vívott gazdasági és biztonsági verseny véget nem ér. Bármely engedmény vagy kedvezmény csak utána lehet megbeszélés tárgya, és abban Oroszország vezető szerepet követelhet magának.
HIRDETÉSDugin, mint a Lomonoszov Egyetem Politológia és Szociológia Intézetének igazgatója rendszeres és bőkezű támogatást kap művei megjelentetésére, és számíthat a befolyásos oligarchák hozzájárulásaira is. Az elnököt és a gazdasági kulcsszereplőket folyamatosan táplálja a sajátos 'orosz igazság' koncepciójával, amivel igazolja a világban megtett agresszív lépéseket is.
Dugin hosszabb ideig volt Putyin közvetlen tanácsadója, akiben erőteljes és megfelelő személyt látott az eurázsiai eszme képviseletére. Szerinte Putyin a régi orosz cárok és a modern topmenedzserek egy sajátos „amalgámja”, ötvözete, aki megérti az eszmei szempontokat és ezeket beépíti a politikájába. A Dugin által kidolgozott multipoláris világrend-elmélet rendre felfedezhető Moszkva politikájában, és naponta használt kifejezés a világsajtóban is.
Ugyanakkor ezeket a politikaelméleti tételeket rendszeresen fűszerezi vallási elemekkel, mint például, hogy nem Oroszországnak, hanem Krisztusnak van szüksége Ukrajnára, vagy a Világ-sziget elmélettel, ami szerint Japántól Afrikáig kell terjednie az orosz befolyásnak. Emiatt nézetei sokkal inkább tükröznek zavarosságot és hamis illúziókat, mintsem a valóság hiteles ábrázolását.