NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Egy „golyó, amely nem nyugszik, amíg el nem találja a célpontját” - a Salman Rushdie elleni fatva

Átok Salman Rushdie-ra
Átok Salman Rushdie-ra Szerzői jogok AP Photo
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A szólásszabadság ünnepelt írója, Salman Rushdie 33 évig élt a halál árnyékában, miután Homeini ajatollah, iráni vezető 1989-ben fatvában utasította a hívőket meggyilkolására. A végzet a minap ért utol, amikor Amerikában megkéselték. Irán tagadja, hogy köze lenne a Rushdie elleni merénylethez.

HIRDETÉS

Salman Rushdie minden tekintélyes irodalmi díjat bezsebelt – a Nobel kivételével. Az elismerésről döntő svéd Akadémia csak 27 év elteltével nehezményezte a Homeini ajatollah által még 1989-ben kimondott halálos ítéletet. A fatvát Rushdie Sátáni versek című regénye váltotta ki, amit sokan valószínűleg nem is olvastak, mégis népharagot gerjesztett a muszlimok körében. Nemcsak őt támadták, hanem olasz, japán és norvég műfordítóját is. Rushdie kétszer is járt Magyarországon, ahol 1998-ban neki ítélték a Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest-nagydíját.

A nyelv maga a bátorság: az a képesség, hogy megfogalmazzunk egy gondolatot, kimondjuk, és ezáltal igazzá tegyük – írta Salman Rushdie az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regényében. A művet egyes muzulmánok istenkáromlónak tartották, Ruholláh Homeini ajatollah pedig olyan főbűnnek, hogy 1989. február 14-én kiadott fatvájában arra szólított fel minden hívő muszlimot: tegyék el láb alól a szerzőt.

AP Photo/Ron Edmonds
Salman Rushdie A sátáni versek című kötetével Arlingtonban, 1992-benAP Photo/Ron Edmonds

Salman Rushdie, a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás egyik élharcosa a fatva kihirdetése után évekre bujkálni kényszerült. Rendőri védelem alatt élt különböző londoni, úgynevezett védett házakban azok után, hogy pakisztáni Iszlámábádban hatan haltak meg a rendőrség és a demonstrálók közötti tűzpárbajban. A tüntetők a regény amerikai megjelenése ellen tiltakoztak. Tizenkét nappal később, 1989. február 24-én Rushdie szülővárosában, Mumbaiban a rendőrség tüzet nyitott a brit konzulátus elé vonuló tömegre. Tizenketten haltak meg.

Rushdie könyve miatt csaptak össze az Irán- és Irak-párti csoportok májusban a brit parlament előtt, ahol 30 ezer muszlim tüntető vonult fel. Valószínűleg túlzás állítani, hogy mindegyikük olvasta a Sátáni verseket. Négy hónappal később, 1989. szeptemberében négy bombát helyeztek el a vitatott kötet kiadója, a Penguin könyvesboltjai előtt Nagy-Britanniában.

A megtorlás átterjedt a világ más részeire is.

Ettore Capriolóra, a sátáni versek olasz fordítójára milánói lakásában késsel támadt és megverte egy irániként bemutatkozó férfi. Capriolo túlélte az 1991. július 3-i támadást.

Kilenc nappal később azonban Tokióban belehalt a késelés okozta sérüléseibe Igarasi Hitosi, aki japánra ültette át Rushdie regényét. A merénylő elmenekült.

William Nygaardot, műveinek norvég fordítóját oslói otthona előtt támadták meg lőfegyverrel 1993-ban, de túlélte a gyilkossági kísérletet.

Rushdie hat év rejtőzés után jelent meg először a nyilvánosság előtt Londonban, 1995. szeptember 7-én.

Nyolc évvel korábban először felajánlott vérdíját 2,5 millió dollárra emelte az iráni forradalmi 15. Hordad Alapítvány, 1998-ban azonban Hatami iráni elnök szerint a Rushdie-ügy „teljesen lezárult”. Még az év szeptemberében az iráni külügyminiszter az ENSZ közgyűlésen megerősítette, hogy Irán nem tesz semmilyen lépést Rushdie életének veszélyeztetése érdekében, és mást sem bátorít erre.

Néhány nappal később azonban, 1998. szeptember 28-án három iráni vallási vezető felszólította az iszlám híveit, hogy a fatvával összhangban végezzenek Rushdie-val. A halálos ítélet az iráni törvényhozás 160 tagja szerint is érvényes. Ezek után egy keményvonalas iráni diákcsoport még egymilliárd riállal (akkori értékén 333 ezer dollárral), egy állami kötődésű iráni alapítvány pedig további 300 ezer dollárral fejelte meg a vérdíjat.

II. Erzsébet királynő – az irodalomért tett szolgálataiért – 2007-ben lovaggá ütötte Salman Rushdie-t, ami Pakisztán és Irán diplomáciai tiltakozását, Pakisztánban és Malajziában pedig zavargásokkal járó népharagot váltott ki.

AP Photo/K.M.Chaudary
A pakisztáni Lahoreban Rushdie lovaggá ütése ellen tiltakoztak 2007.benAP Photo/K.M.Chaudary

Öt évvel később, 2012-ben egy iráni alapítvány összesen 3,3 millió dollárra emeli a Rushdie megöléséért járó vérdíjat.

A szólásszabadság melletti kiállásáért és más íróknak nyújtott nagylelkű segítségéért az író 2014-ben nyerte el a PEN Pinter-díjat.

Az iráni állami média 2016-ban újabb 600 ezer dollárral növelte a Rushdie megölésére kitűzött vérdíjat.

A brit uralkodó az idén, június 1-jén a Becsületrenddel, a Companion of Honour elismeréssel tüntette ki Rushdie-t.

Magát nem féltette, csak választott hazáját

„Viszonylag normálisan” élek – ezt nyilatkozta Salman Rushdie abban az interjúban, amit alig két héttel azelőtt adott, hogy a Chautauqua Intézet kulturális színpadán, New York állam nyugati részén tőrdöfések érték.

A német Stern magazin a jövő hétre tervezte a vele készült interjú közzétételét, de a késeléses támadás miatt korábban megjelentette.

HIRDETÉS

Rushdie gyakorlatilag mindenféle biztonsági intézkedés, egyszóval testőr nélkül érkezett a beszélgetésre. Nyugodtnak tűnt még akkor is, amikor felidézte, hogy az iráni fatva évtizedek óta kísérti.

„Egy ilyen fatva komoly dolog, de szerencsére akkor még nem létezett az internet” – mondta a Stern riporterének.

A kétórás beszélgetés történetesen a félelemről szólt. De Rushdie nem magáért aggódott, hanem választott hazájának, az amerikai demokráciának a jövőjéért.

Rushdie fenntartás nélkül ment el a Chautauqua rendezvényére is, ahol a pódiumon Henry Reese-zel, egy, az üldözött íróknak menedéket nyújtó nonprofit szervezet társalapítójával beszélgetett előadása előtt, amikor egy fiatalember felrohant a színpadra, és nagyjából tíz szúrt sebet ejtett az írón.

Reese kisebb fejsérüléssel megúszta, Rushdie-t azonban helikopterrel azonnal kórházba kellett szállítani. Lélegeztetőgépre került, ügynöke szerint a mája is sérült, és egyik szemére megvakulhat. Az író azóta valamelyest jobban van, lekapcsolták a vastüdőről, és már beszélni is tud.

HIRDETÉS

„Bár az életét megváltoztató sérülései súlyosak, a szokásos életvidám és dacos humorérzéke megmaradt” – jelentette a család nevében fia, Zafar.

A merénylet után több látogató furcsállta, hogy miért nem voltak szigorúbbak a biztonsági intézkedések egy olyan rendezvényen, ahol a díszvendég fejére többmillió dolláros vérdíjat tűztek ki. Belépéskor fémdetektor nem volt, de még a táskákat sem ellenőrizték. Két biztonsági őr állt csak szolgálatban. Egyikük tartóztatta le a rendőrség kiérkezéséig a késelőt, Hadi Matart, akit az aljas támadás után a földre tepert a személyzet és a látogatók egy része.

Matar – a többiekhez hasonlóan – megvásárolt jegyével jutott be az előadásra.

A britek egyik legünnepeltebb írója Nobel-díjat nem kapott

Öt évtizedes irodalmi pályafutásából Sir Ahmed Salman Rushdie 33 évet a Homeini által kihirdetett halálos ítélet árnyékában élt le. Rushdie minden idők egyik legünnepeltebb és legsikeresebb brit írója, aki már második, Az éjfél gyermekei című regényével 1981-ben elnyerte az illusztris Booker-díjat.

Az 1988 szeptemberében megjelent negyedik szürrealista, posztmodern regénye, A sátáni versek azonban legvitatottabb, amely példátlan nemzetközi felfordulást váltott ki.

HIRDETÉS

A modernkori eposz a mágikus realizmus elemeinek alkalmazásával egy realista elbeszélés és a fantasy elegye. Miután egy eltérített repülőgép felrobban a La Manche csatorna felett, két zuhanó utasa közül az egyik Gábriel arkangyallá, a másik az ördöggé változik. Az ő élményeik és látomásaik alkotják a történetet, amely számos kreatív – hol burkolt, hol leplezetlen – utalást tesz Mohamed prófétára, az iszlámra és a Koránra. A regény tiszteletlen az iszlámmal szemben, egyenesen istenkáromló – állítják egyesek, ezért tömegek reagáltak elkeseredetten a könyv megjelenésére, azzal érvelve, hogy Mohamed próféta ábrázolása súlyos sértés a hitükre nézve.

Az író szülőhazája, a világinak tartott India volt az első ország, ahol betiltották a művet. Nem sokkal később Pakisztán követte a példáját, majd megannyi más muszlim ország, sőt Dél-Afrika is.

A regényt azonban sokan dicsérték, és elnyerte a Whitbread irodalmi díjat. A mohamedánok viszont az iszlám megsértésének tekintették. Tiltakoztak a többi között az ellen is, hogy a könyvben két prostituáltat Mohamed próféta feleségeinek nevével illettek.

A könyv címe egyébként arra a két versre utal, amelyeket Mohamed próféta törölt a Koránból azzal az indoklással, hogy azokat az ördög ihlette.

Néhány hónappal megjelenése után, 1989 januárjában az angliai Bradfordban a muszlimok rituálisan elégették a könyv egy példányát, mire a WHSmith könyvesbolt leállította a regény forgalmazását. Rushdie elutasította az istenkáromlás vádját. Az Egyesült Államokban, Franciaországban és más nyugati országokban elítélték a szerző fenyegetését.

HIRDETÉS
AP Photo/E.J. Flynn
Rushdie Los Angelesben, 1999-benAP Photo/E.J. Flynn

Irán tiltakozásul szinte azonnal megszakította kapcsolatait az Egyesült Királysággal, és az ország akkori legfőbb vezetője, Homeini ajatollah pedig a könyv megjelenése utáni évben fatvában szólította fel a hívőket az író meggyilkolására. Hogy érthető legyen: a fatva – leegyszerűsítve – egy olyan vallási rendelet, amikor egy hitelméleti vagy vallásgyakorlati kérdésre nincs magyarázat a Koránban. Ebben az esetben a vallási vezető jogosult döntést hozni egy tisztázatlan kérdésben. Nyugaton az írók és az értelmiségiek elítélték azzal érvelve, hogy a könyvre adott erőszakos reakciók veszélyeztetik a véleménynyilvánítás szabadságát.

Noha Rushdie sok elismerést besöpört, Nobel-díjat nem kapott.

Az irodalmi Nobel-díjat odaítélő bizottság három tagja még 1989-ben lemondott, mert a testület nem volt hajlandó szót emelni a Salman Rushdie-t ért fenyegetések ellen, távozásukat azonban nem fogadták el.

„A tagság életre szóló, így nem tudjuk teljesíteni a lemondási kérelmüket” – magyarázta az akadémia akkori titkára, Sture Allén.

A szervezet csak 27 év elteltével tért jobb belátásra, és 2016-ban elítélte a Rushdie halálát követelő iráni fatvát.

HIRDETÉS

Rushdie Magyarországon

Salman Rushdie két hónappal India Nagy-Britanniától való függetlenné válása előtt, 1947. június 19-én született Bombayben, azaz a mai Mumbaiban. Tizennégy évesen került Angliába. Rugby-ben járt iskolába, később pedig a rangos cambridge-i Kings College-ban szerzett kitüntetéses diplomát történelemből.

Miután megkapta a brit állampolgárságot, muszlim vallását teljesen elhanyagolta. Rövid ideig színészként, majd reklámszövegíróként dolgozott, miközben regényeket írt.

Rushdie négyszer nősült, két gyermeke van. Az Egyesült Államokban 2016-ban telepedett le, ahol amerikai állampolgárságot is szerzett.

Első könyve, a Grimus nem aratott babérokat, a kritikusok azonban lappangó potenciállal rendelkező szerzőnek tartották. Öt évvel később jelent meg második könyve, Az éjfél gyermekei, amit széles körben elismertek. Félmillió példányban kelt el, sikerkönyvnek számított. A regény Indiáról, következő műve, az 1983-ban megjelent Szégyen pedig Pakisztánról szólt. Négy évvel később jelent meg A jaguár mosolya, egy nicaraguai utazás összefoglalója.

A termékeny író művei közül többet magyarra is lefordítottak. „Magyar hangjának” nevezték a korán elhunyt Falvay Mihályt, majd Greskovits Endre műfordítót, aki szerint Kipling után Salman Rushdie volt az első, aki Indiát bevitte a nyugati irodalom véráramába.

HIRDETÉS
Ne tévedjünk: minden író politizál még akkor is, ha fennen hangoztatja, hogy neki köze nincs a politikához. Rushdie viszont nyíltan vállalja, hogy az értelmiséginek véleményt kell nyilvánítania – akár műveiben, akár azokon kívül. És szerintem ez így jó és természetes

nyilatkozta Greskovits a Literának még 2016-ban.

A két műfordítót – olasz, japán és norvég kollégáiktól eltérően – nem érte támadás.

Maga Rushdie többször is járt Magyarországon.

A Nemzetközi Könyvfesztiválon, 1998-ban ő kapta a Budapest-nagydíjat – olyan korábbi és későbbi kitüntettek társaságában, mint például Ephraim Kishon, Kertész Imre, Sławomir Mrożek, Robert Merle, Mario Vargas Llosa, Günter Grass, Paulo Coelho, Umberto Eco, Bret Easton Ellis, Ljudmila Ulickaja, Michel Houellebecq, Orhan Pamuk vagy Karl Ove Knausgård. Az elismerést Demszky Gábor akkori főpolgármester adta át Rushdie-nak.

Zoltan ASZTALOS/MTI /AFP
Salman Rushdie a Budapest-nagydíjjal, 1998-banZoltan ASZTALOS/MTI /AFP

„Mindig nagyon érdekes megtapasztalni, hogy egy kötetnek milyen a fogadtatása, hiszen a közönség nem mindig azt veszi észre benne, mint amit az író eredetileg elképzelt” – ezt mondta Rushdie 2007-ben, amikor arra utalt, hogy legutóbbi, Sálímár bohóc című kötetét a szerelemről és a bosszúról írta, míg az olvasók többnyire a terrorizmusról szóló történetként értelmezték.

HIRDETÉS

A híres író akkor magyar nyelvű életmű-sorozatának elindítása alkalmából érkezett a magyar fővárosba. Az Ulpius-ház Kiadó a sorozat első köteteiként újra kiadta Az éjfél gyermekei, a Hárun és a mesék tengere, a Szégyen és a Mór utolsó sóhaja című könyveit, valamint legutóbbi regényét, a Sálímár bohócot, amely akkor jelent meg először magyarul.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Salman Rushdie a Libri Könyváruházban dedikált Budapesten, 2007-benMTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ez utóbbi megszületéséről szólva a szerző elmondta, hogy családja ugyan Kasmírból származik, és ennek szelleme érződik is a regényen, a könyvet azonban annak hatására írta, hogy dokumentumfilmet forgatott ott, és több kasmíri emberrel – többek között vándorszínészekkel – találkozott, akik ihletet adtak a történethez.

Egy ideig nem fogok visszajönni – üzente a merénylő klubjának

A Rushdie elleni, feketébe öltözött késes támadó tagadta a gyilkossági kísérletet, amit az ügyész „előre megfontolt” bűncselekménynek nevezett. A 24 éves Hadi Matart röviddel a merénylet után azonosította a rendőrség. Már másnap – ezúttal rabruhában és arcmaszkban – bíróság elé állították, ahol ügyészi kérésre óvadék nélküli fogva tartását rendelték el.

„Ez egy célzott, provokálatlan, előre megtervezett támadás volt Rushdie úr ellen” – hangoztatta az állam nevében eljáró Jason Schmidt kerületi ügyész.

AP Photo/Gene J. Puskar
Hadi Matar bírósági meghallgatása, 2022-benAP Photo/Gene J. Puskar

Hadi Matar a New Jersey állambeli Fairviewban élt. A férfi Kaliforniában született – nagyjából egy évtizeddel a fatva elrendelése után – libanoni szülők gyermekeként, akik az izraeli határhoz közeli Jarún faluból vándoroltak ki.

HIRDETÉS

Egyes források szerint Matar hamis jogosítvánnyal közlekedett. Áprilisban iratkozott be az otthona közelében található bokszklubba, de néhány napja közölte a vezetéssel, hogy tagságát lemondaná, mert „egy ideig nem fogok visszajönni”. Az edzőterem tulajdonosa „semmi erőszakra utaló jelet” nem látott Matarban, sőt udvariasnak és csendesnek, viszont mindig „rettenetesen szomorúnak” tűnt.

Matar a közösségi médiában a síita szélsőségekkel és az Egyesült Államokban terrorszervezetnek minősített iráni Iszlám Forradalmi Gárdával szimpatizált – közvetlen kapcsolatra utaló jeleket azonban nem találtak a nyomozók.

Az egyelőre nem világos, hogy Matar szándékával kiérdemelte-e a vérdíjat.

Irán mindenesetre „kategorikusan tagadta”, hogy bármilyen köze lenne Rushdie megkéseléséhez. „Senkinek sincs joga megvádolni az Iráni Iszlám Köztársaságot” – tudatta a teheráni külügyminisztérium szóvivője.

„Igazság. Bátorság. Erély. A képesség, hogy félelem nélkül osszuk meg nézeteinket” – ezekkel a jelzőkkel illette Joe Biden amerikai elnök Rushdie-t a merénylet után.

HIRDETÉS

A leköszönő brit miniszterelnök, Boris Johnson viszont amiatt fejezte ki megdöbbenését, hogy Rushdie-t „megkéselték, miközben egy olyan jogot gyakorolt, aminek a védelmével sose szabad felhagynunk”.

„Most nagyon rosszul érzem magam” – tweetelte az 57 éves ünnepelt írónő, JK Rowling nyomban a támadás után.

A skót rendőrség vizsgálatot indított, miután valaki ezzel válaszolt: „Ne aggódj, te leszel a következő”.

Miután a Rushdie ellen hozott halálos ítéletet, a fatvát az iráni kormány 1998-ban hivatalosan nem támogatta tovább, az író egy kicsit fellélegezhetett. Az életét fenyegető veszélyek azonban mindig is ott lappangtak a felszín alatt.

A Rushdie elleni fatva „olyan, mint egy golyó, amely nem nyugszik, amíg el nem találja a célpontját” – ezt üzente Homeini utódja, Ali Hámenei ajatollah, Irán jelenlegi legfőbb vezetője.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Továbbra is kritikus a megkéselt író, Salman Rushdie állapota

Megkéselése óta először jelent meg nyilvános eseményen Salman Rushdie

Hidzsáb: kínai arcfelismerő rendszerrel buktatja le Teherán a fejkendőt „helytelenül” viselő nőket