Az iszlamisták által fenyegetett junta a jelek szerint már csak Putyin hírhedt magánhadseregének köszönheti a hatalmát.
HIRDETÉSA francia katonák után most a Bundeswehr egységeit is ki akarja üldözni az országból a Malit irányító puccsista vezetés. Nem véletlenül: a junta lényegében a Kreml zsoldosaitól függ, Moszkva pedig teret akar nyerni Nyugat-Afrikában.
A Putyin-rezsim azon dolgozik, hogy kiszorítsa a nyugati államokat a stratégiailag fontos nyugat-afrikai Maliból - írja oknyomozó cikkében a Die Welt. A német lap szerint Berlin tehetetlenül nézi a folyamatokat, a külügyminisztérium folytatni akarja a Bundeswehr misszióját, a védelmi minisztérium a kivonulásra hajlik.
A cikk megjelenése után a német védelmi tárca szóvivője közölte: további intézkedésig nagyrészt felfüggesztik a német fegyveres erők misszióját a nyugat-afrikai Maliban. Az indoklás szerint a mali junta ismét megtagadta a Minusma ENSZ-misszió repülési jogait.
Úgy tűnik, a Kreml feltartóztathatatlanul növeli befolyását Maliban. Miután a juntát irányító Assimi Goita ezredes 2020-ban és 2021-ben is megbuktatta a megválasztott kormányokat, a Wagner orosz zsoldoscsapat segítségével igyekszik biztosítani az uralmát.
Bányakoncessziók igen, emberi jogok nem
Az egykori gyarmatosító Franciaországot, amelyet az előző kormányok hívtak segítségül az iszlamisták elleni harcba, már sikeresen kiűzte Goita az országból a hivatalosan "orosz katonai tanácsadóknak" nevezett zsoldosok segítségével.
Putyin hírhedt magánhadserege természetesen nem önzetlenségből van az országban - írja a német lap: a Wagner-zsoldosokat állítólag bányászati koncessziókkal fizetik ki. Moszkva pedig geostratégiai befolyását akarja biztosítani, a Közép-afrikai Köztársaságban már sikerrel járt, most Malin a sor.
Oroszország zsoldosaival védi a bamakói rezsimet, és az európaiakkal ellentétben fegyvereket is szállít. Putyin azért is kényelmes a katonai junta számára, mert nem ragaszkodik ahhoz, hogy a hadsereg tartsa tiszteletben az emberi jogokat, nem ragaszkodik a demokratikus választásokhoz vagy a jó kormányzás érdekében végrehajtott reformokhoz.
Az ENSZ Minusma-missziója azonban, amelyben a Bundeswehr több mint ezer katonával vesz részt, pontosan ezt teszi - és emiatt mindenféle zaklatásnak van kitéve. Így például a német katonák mozgásszabadságát és a misszió repülési jogait is hónapok óta szisztematikusan korlátozzák.
Afrikai nyomás Európára
Az orosz elnöknek nem célja a Száhel-övezet iszlamista terroristái elleni küzdelem és a nyugalom biztosítása, ahogyan azt a mali katonai juntának ígérte - állítja a Bundestag védelmi bizottságának elnöke, Marie-Agnes Strack-Zimmermann.
A liberális politikusnő szerint Putyin azt akarja, hogy legyen lehetősége káoszt kirobbantani a régióban, hogy növelje az Európára nehezedő nyomást - például menekülthullámok kiváltásával vagy "több terrorizmussal, amely aztán ismét átterjed Európára".
A Bundeswehr kivonása azonban dominóhatást gyakorolhat a 13 ezer fős mali ENSZ-misszióra - írja a Die Welt. A németek nemcsak a felderítést biztosítják, hanem a logisztika nagy részét is ők irányítják. A kisebb, főleg brit és spanyol nyugati kéksisakos kontingensek valószínűleg szintén kivonulnának. Csak afrikai és ázsiai országokból származó, rosszul felszerelt katonák maradnának Maliban.
Berlin főleg attól tart, hogy Oroszország belátható időn belül átveheti az ellenőrzést Mali légtere felett; a repülőgépek és helikopterek mellett állítólag már radar- és légvédelmi technológiát is hoztak az országba. Ebben az esetben a német misszió folytatása aligha lenne elképzelhető: a német Heron drónok, helikopterek vagy szállítórepülőgépek kiszámíthatatlan kockázatoknak lennének kitéve.
A Spiegel információi szerint a német fegyveres erők végül úgy döntöttek, beszüntetnek minden felderítő műveletet az ENSZ számára Maliban, és csak saját biztonságukra ügyelnek. A csapatokat még nem vonták vissza, úgy tűnik azonban, vannak készenléti tervek arra, hogy a személyzetet a szomszédos Nigerbe helyezzék át.