Egy nappal Szijjártó Facebook-posztja után Irán is beszámolt a két külügyminiszter telefonbeszélgetéséről. Eléggé eltérnek a hangsúlyok.
Egy nappal azután, hogy Szijjártó Péter Facebook-posztban számolt be iráni kollégájával való telefonbeszélgetéséről, az iráni hivatalos közlemények is megjelentek a megbeszélésről. Igaz, erősen eltérő hangsúlyokkal.
"A világ ezen részén tapasztalható válságos helyzetek miatt Irán szerepe kezd átértékelődni, és az ország jelentősége nő. Ezt támasztják alá a nukleáris megállapodásról szóló tárgyalások, valamint az elmúlt napokban Teheránban megrendezett orosz-török-iráni csúcstalálkozó" - saját elmondása szerint egyebek mellett ezt mondta iráni kollégájának a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki a telefonbeszélgetésről a Facebookon számolt be.
Szijjártó Péter azt emelte ki a beszélgetésről, hogy "az ukrajnai béke mellett az Európát körülvevő térségek stabilitásának megőrzése is kiemelten fontos Magyarország számára", és hogy "Magyarország támogatja a nukleáris együttműködés és az ukrajnai gabonaexport lehetővé tételéről szóló megbeszéléseket." Irán "átértékelődő" szerepéhez hozzátartozik, hogy az atomalku felélesztéséről szóló bécsi tárgyalások lényegében március óta állnak.
"Kiegyensúlyozott hozzáállás"
Egy nappal a poszt után az IRNA hivatalos teheráni hírügynökség és az iráni külügyminisztérium is közzétette a két politikus megbeszéléséről szó hírt - igaz, kicsit más hangsúlyokkal. A teheráni hivatalos kommüniké több olyan dolgot is említ, ami nem szerepel Szijjártó posztjában.
Mint írják, a magyar külügyminiszter szerint Budapest mindig is támogatta (az egyébként nemzetközi páriaállamnak számító, nyugati szankciók által sújtott) Iráni Iszlám Köztársasághoz való "kiegyensúlyozott hozzáállást" a nemzetközi testületekben.
Mint a közleményből kiderül, hamarosan újra összeül a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottság "a gazdasági kapcsolatok minden eddiginél nagyobb mértékű bővítése érdekében." A teheráni közlemény szerint Szijjártó kifejezetten hangsúlyozta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését: "Készek vagyunk kiterjeszteni a kapcsolatokat a különböző területeken, és a gazdasági vegyes bizottság megállapodásait a gyakorlatba átültetni."
Ennél is érdekesebb Szijjártó - állítólagos - külpolitikai állásfoglalása:
Hangsúlyozta, hogy Magyarország békét akar Ukrajnában és stabilitást a Közel-Keleten, ezért nagyra értékeli Irán szerepét a térség stabilitásának megteremtésében" - idézi egyebek mellett a magyar diplomácia vezetőjét az iráni külügy közleménye.
A térségben azonban a legtöbb szunnita állam határozottan fenyegetőnek tartja Irán expanzióját a térségben, szíriai szerepvállalását (diplomáciai, katonai és gazdasági eszközökkel segítették az Aszad-rezsimet), a terrorista Hezbollah és Hamász támogatását, ezért is normalizálják egyre többen kapcsolataikat Izraellel. A zsidó állam pedig - vagy ahogy Teheránban nevezik: "a cionista entitás" - Irán első számú ellensége, amelyet szinte naponta fenyeget.
A Nemzetközi Atomügynökség (NAÜ) és a Nyugat az utóbbi időben egyre határozottabban szólítják fel Teheránt, hogy "állítsa le és fordítsa vissza nukleáris eszkalációját."
Békés nukleáris ambíciók
"Eltökélt szándékunk, hogy megőrizzük és bővítsük békés célú nukleáris tudásunkat" - szögezte le a világ által aggodalommal figyelt nukleáris kutatásaikról Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter, homályban hagyva, hogy a "békés nukleáris know-how-ról" Budapesttel is együttműködést képzelnek-e el a számos tudományos, technikai területen belül. 2017-ben Magyarország és Irán nemzetbiztonságilag kétséges nukleáris együttműködési megállapodást kötött.
"Magyarország vezető diplomatája megköszönte továbbá Iránnak, hogy törődik az energiabiztonság kérdésével. Hangsúlyozta, hogy az energia kérdése létfontosságú Európa és a világ számára, és azt mondta, Irán erőteljesebb visszatérése a globális energiapiacokra minden ország érdekeit szolgálja" - írja az iráni külügy, itt sem részletezve, mire is gondolt pontosan Szijjártó Péter.