Alkuszegés miatt az európai trió bejelentette a „visszacsapást” Iránnal szemben
A súlyos lépés oka az, hogy Irán megszegte a 2015-ös nukleáris alku feltételeit, ezért három európai hatalom visszaállítja a korábbi szankciókat. Ezt a mechanizmust nevezik visszacsapásnak, angolul snapbacknek.
HIRDETÉS
Augusztus 28-án az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország hivatalos levélben is elindította az ENSZ „snapback” mechanizmusát. Ez az Iránnal kötött 2015-ös atomalku (JCPOA) egyik vészféke, amely a nemzetközi szankciók visszaállítását teszi lehetővé, ha Irán jelentős kötelezettségszegést követ el. Az európai döntést üdvözölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, biztosítva a partnereket, hogy számíthatnak az Egyesült Államok támogatására a végrehajtás során.
A Barack Obama elnöki mandátumának idején, 10 éve kötött egyezségtől azt remélték, hogy Irán felhagy a nukleáris fegyverkezés tervével, és ipari mértékre csökkenti urándúsító kapacitásait. Ennek fejében feloldották a vele szemben korábban elrendelt büntető intézkedéseket, fellendítve ezzel a perzsa gazdaságot.
A teokrata vezetés azonban a nukleáris program fejlesztésére fordította az előnyt, és bizonyítottan folytatta lépéseit a katonai szintű dúsítás felé. Emellett fokozatosan szűkítette a nemzetközi ellenőrző szervezetek kontrollját is.
2018-ban az izraeli hírszerzés bizonyítékok tömegét lopta el Teheránból, amelyek azt bizonyították, hogy a dúsítási törekvés továbbra is létezik és bővül. Netanjahu miniszterelnök élő televíziós adásban mutatta be a dokumentumokat, aminek nyomán Donald Trump elnök kiléptette az Egyesült Államokat az ingatag alkuból.
A „snapback” tömören azt jelenti, hogy betelt a pohár
Ez elmúlt években a nyugati hatalmak sokat tettek az iráni törekvés megfékezésére - diplomáciai eszközökkel. Joe Biden elnöksége alatt az USA megkísérelte az alku újratárgyalását, de Irán időhúzó magatartása miatt ez semmilyen eredménnyel nem járt.
A második Trump-kormány is próbált fenyegető nyomást gyakorolni a perzsa államra a dúsítások leállítása érdekében, de ez sem járt sikerrel. A negatív spirál végpontja az volt, amikor Irán kitiltotta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjét az országból, és ezzel eltépte a cérnát az eddig türelmesebb nyugat-európai hatalmaknál is.
A pusztító júniusi bombázás sem volt elég
Az Izrael által júniusban mért légicsapások és az amerikai beavatkozás sem volt elég ahhoz, hogy Irán visszalépjen a nukleáris fegyverkezési programból, és kiegyezzen a nyugati hatalmakkal a szankciók befejezése érdekében, miközben azok súlyosan tépázzák a nemzetgazdaságot.
A keményvonalas és hajthatatlan teheráni papi vezetés a veszteségek ellenére sem mondott le évtizedes tervéről, melynek deklarált végcélja az Egyesült Államok és Izrael megsemmisítése, és a Nyugat alávetése.
A nyár során az iráni külügyi szolgálat végső, kétségbeesettnek is nevezhető kísérleteket tett a visszacsapás elkerülésére, de ez már nem volt elég az európai trojka meggyőzésére.
A rendkívüli súlyú közös európai döntés közvetlen kiváltó oka az, hogy Irán megtagadta a NAÜ-ellenőrök hozzáférését bizonyos létesítményekhez, és legalább 60 %-ra növelte az urándúsítás mértékét, ami fegyvergyártást közvetlenül megelőző koncentráció.
A mechanizmus „vétó-álló”, ami azt jelenti, hogy Oroszország és/vagy Kína sem akadályozhatja meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A közös határozat lejárati időpontja 2025. október 18., és utána már nem aktiválható újra. Irán - legalábbis eddig - elutasította a döntést, amelyet "illegálisnak és igazolhatatlannak" nevezett, és figyelmeztetett, hogy akár meg is vonja az együttműködést a NAÜ-től, vagy kilép a nemzetközi atommegőrzési egyezményekből.
Ez arra mutat, hogy kudarcba fulladt az iráni „reformistának” nevezett politikai szárny próbálkozása, hogy meggyőzze a keményvonalas vezetést és a Forradalmi Gárdát arról, hogy engedményeket kell tenni. Emiatt továbbra is titok övezi, hogy Irán milyen mennyiségű és milyen koncentrációjú hasadóanyaggal rendelkezik, és azt hol tárolja.
Az európai országok szerint visszacsapó lépés az utolsó diplomáciai felhívás Irán számára, hogy tárgyalni kezdjen, és ismét támogassa az atomellenőrzést. Ha Irán megfelelően válaszol, a szankciók elkerülhetők — legalábbis ideiglenesen. Ennek végső eldöntésére nagyjából másfél hónapja maradt a teheráni rezsimnek.
Mi jöhet ezután?
A „snapback” mechanizmus azt jelenti, hogy automatikusan visszaállnak a fegyverembargók, a ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó tilalmak, és a nukleáris programhoz szükséges technológiák exportjának teljes leállítása. Újra életbe lépnek az iráni vezetőket, katonai parancsnokokat és kulcsintézményeket sújtó utazási tilalmak és a külföldön tartott vagyonok befagyasztása is. Ezek a lépések jogilag kötelezőek minden ENSZ-tagállam számára, tehát nemcsak az EU és az USA, hanem Kína, Oroszország és más országok is kötelesek végrehajtani őket - legalább papíron, de a gyakorlatban ez kevéssé valószínű.
Irán számára mindez további politikai és gazdasági elszigetelődéshez vezethet. A külföldi beruházások és olajexporti lehetőségek ismét szűkülhetnek, a nemzetközi bankrendszerhez való hozzáférés korlátokba ütközik, és a katonai beszerzések - például a drónokhoz vagy rakétákhoz szükséges alkatrészek - is megnehezülnek. Rövid távon a gazdasági helyzet további romlása várható, az infláció és a valuta leértékelődése fokozódhat, és ez belpolitikai elégedetlenséget szülhet. Ugyanakkor Irán a múltban is talált kerülőutakat, például „szürkeimporttal”, vagy harmadik országokon keresztüli kereskedelemmel, amelynek lekövetése nagyon nehéz.
Így a teljes hatás inkább a külpolitikai mozgástér szűkülésében és a diplomáciai nyomás fokozódásában jelentkezhet. A szankciók visszaállítása egyben növeli annak a kockázatát is, hogy Teherán még inkább felgyorsítja atomprogramját, hogy ellentétes nyomást gyakoroljon a Nyugattal szemben.
A kulcskérdés ezért - mint korábban is - az, hogy az iráni társadalom teherbíró képessége és türelme meddig tart, és képes-e olyan belső nyomást gyakorolni a rendszerre, ami meghátrálásra kényszeríti. Az eddigi tapasztalatok nyomán ennek valószínűsége nem nagy, mert a rezsim brutális fellépése eddig rendre leverte az ilyen mozgalmakat.
