Gazdasági elemzések szerint az Egyesült Királyságban az egy főre jutó GDP akár 10%-kal kisebb mértékben nőtt, mint a hasonló nemzeteknél, mivel a cégek befagyasztották a kiadásokat, és a termelékenység visszaesett.
Közel egy évtizeddel a Brexit-népszavazás után az Egyesült Királyság a beruházások, a termelékenység és a globális pozíció lassú, őrlődő eróziója révén jelentősen eltért a 2016 előtti pályájától. Ez derül ki a King's College Londonban működő kutatási kezdeményezése, a Decision Maker Panel új jelentéséből.
"Becsléseink szerint 2025 elejére az Egyesült Királyság gazdasága a makroadatok alapján mintegy 8%-kal, a vállalati szintű mikroadatok alapján pedig 6%-kal kisebb volt, mint amekkora a Brexit nélkül lett volna" - áll a tanulmányban.
A szerzők egy elhúzódó időszakot írnak le, amelyben a politikai volatilitás és a változó kereskedelmi szabályok befagyasztották vagy késleltették a növekedést normális esetben ösztönző döntéseket. A cégek ahelyett, hogy beruházást és felvételt hajtottak volna végre, a következő bejelentésre vagy a kereskedelmi feltételek változására készültek.
Országszerte a beruházási terveket félretették, és a menedzserek idejét a kockázatértékelésre és a Brexitre való felkészülésre fordították, ahelyett, hogy új termékeket fejlesztettek volna ki vagy bővítették volna a tevékenységüket - mondták a kutatók.
"A becslések szerint a beruházások 12-18%-kal, a foglalkoztatás 3-4%-kal, a termelékenység pedig szintén 3-4%-kal volt alacsonyabb, mintha az Egyesült Királyság nem szavazott volna az EU-ból való kilépésre" - állította a tanulmány.
A kár is egyenlőtlen volt. Az európai ellátási láncokba legmélyebben integrálódott vállalkozások - köztük az Egyesült Királyság legtermékenyebb exportőrei közül sokan - érezték a legélesebb csapást, gyengítve azokat az ágazatokat, amelyek történelmileg a nemzeti növekedés motorjai voltak.
A kutatók az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését egyfajta fordított kereskedelmi reformként jellemzik, amely a globalizált gazdaságban megszokott módon inkább növelte, mint lebontotta az akadályokat.
A kereskedelmi forgalom azonban nem omlott össze közvetlenül a népszavazás után. Az Egyesült Királyság néhány évig a meglévő szabályok szerint működött, elfedve a folyamatban lévő mélyebb változást. Az igazi törés akkor következett be, amikor a Brexit utáni kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatályba lépett, és nem volt jelentős hatása.
Tartós csúszás
Az évtized előrehaladtával az Egyesült Királyság teljesítménye kezdett visszaesni nemzetközi társaihoz képest. A növekedés elmaradt, az életszínvonal stagnált, és az ország a gazdasági ranglistán hátrébb került.
A becslések szerint az Egyesült Királyság egy főre jutó GDP-je jelenleg 6% és 10% közötti mértékben növekedett, mint más hasonló országoké, és ezzel az Egyesült Királyság "a 10. százalék körüli helyre került a fejlett gazdaságok között.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy számos korai előrejelzés, bár irányát tekintve helyes volt, alábecsülte, hogy a bizonytalanság meddig fog tartani, és milyen mélyen fog beszivárogni a vállalati döntéshozatalba.
A szerzők szerint az, amit a politikai döntéshozók egykor átmeneti kiigazításként kezeltek, mára strukturális változássá alakult át, amely még mindig a gazdaságban zajlik.
A megállapítások összességében egy olyan Nagy-Britanniát írnak le, amelyet nem annyira egyetlen politikai pillanat, mint inkább az évek óta tartó energia-elvonás, a bizalom csökkenése és a versenyképesség gyengülése alakított át. Közel tíz év elteltével a Brexit negatív hatásai nem mutatják a halványulás jeleit.