29 ország mintegy 180 oknyomozó újságírója tárta fel a cég üzletpolitikáját. Magyarországon Lázár Jánosnál is megpróbáltak lobbizni.
HIRDETÉSAgresszív, a törvényeket sem tisztelő módszerekkel terjeszkedett az Uber a 2010-es években. A taxizást kiváltó alkalmazást üzemeltető cég üzletpolitikáját 29 ország mintegy 180 újságírója tárta fel, több mint 120 ezer bizalmas dokumentum alapján.
Az iratokból kiderül, hogy a vállalatot 2010 és 2017 között irányító Travis Kalanick hitvallása szerint az erőszakosság garantálja a sikert, és ennek megfelelően is tevékenykedtek az Uber alkalmazottai. Még Emmanuel Marcon francia elnököt is sikerült bevonniuk a lobbitevékenységükbe, mellyel újabb és újabb piacokat akartak megszerezni.
A dokumentumokat az angol Guardian szerezte meg, majd megosztotta őket egy nemzetközi tényfeltáró újságírói hálózattal, mely az International Consortium of Investigative Journalists névre hallgat. A nyomozásban magyar részről a Direkt 36 vett részt.
Az újságírók arra jutottak, hogy a szabályok betartása helyett az Uber rendszerint a döntéshozókat próbálta megnyerni kedvező törvénymódosítások reményében, és több százezer dollárt fizetett neves tudósoknak az üzleti modelljét jó színben feltüntető tanulmányokért. A cég lobbitevékenységének fókuszában a miniszterelnökök és elnökök mellett médiamogulok és oligarchák is voltak. Név szerint Joe Biden jelenlegi amerikai elnököt és Olaf Scholz mostani német kancellárt is megpróbálták behálózni.
Magyarországra is elértek a lobbisták csápjai
Magyarországon Vitézy Dávid BKK-vezérig, valamint Seszták Miklós és Lázár János minisztereking jutottak a lobbisták, ám nem jártak sikerrel - a kormány nem igazította hozzá a szabályozást az Uber érdekeihez, így a cég tevékenysége ellehetetlenült, és kivonult a magyar piacról. Az oknyomozásból kiderül, hogy a cég rendszeresen tüntette el a hatóságok elől a számítógépeken tárolt adatokat, és egy alkalommal egy magyarországi NAV-razzia során is így tettek.
A 2009-ben alapított Uber rendkívül népszerű a világon, mivel az autósoknak plusz bevételi forrást, az utasoknak pedig rendszerint a hivatásos szolgáltatók árainál olcsóbb taxizást biztosít. A szolgáltatás ma már 72 ország nagyjából 10500 városában üzemel.
A taxiengedély nélküli személyszállítás azonban még mindig sok országban szürke zónának számít, sőt, olyan helyek is vannak, ahol a törvények ugyan nem engednék meg az Uber működését, de az alkalmazás mégis elérhető az országban. Kolumbiában például az uberes sofőrök illegálisan dolgoznak, ezért nem mennek a repülőterek és buszpályaudvarok közelébe, illetve sokan megkérik az utasukat, hogy üljenek előre, hogy így egy rendőrségi ellenőrzésen könnyebb legyen azt mondani, hogy ismerik egymást.