Az orosz maximalista követelések fenntartása miatt a Fehér Ház jelenleg nem látja értelmét a Budapestre tervezett amerikai-orosz csúcs megtartásának. Szijjártó Péter ugyanakkor "álhírnek" nevezte a Trump-Putyin találkozó lefújását.
Az amerikai elnök kedden megerősítette, hogy az orosz kollégájával való megbeszélésre vonatkozó tervét felfüggesztették, mert nem akarja, hogy az "elvesztegetett idő" legyen. A Donald Trump által a múlt héten bejelentett budapesti találkozó elhalasztásáról szóló döntés Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői telefonbeszélgetését követően született.
"Nem akarok elpazarolt találkozót" - mondta Trump. "Nem akarok elvesztegetett időt, úgyhogy majd meglátjuk, mi történik".
Trump megjegyzései azután hangzottak el, hogy Lavrov világossá tette: Oroszország továbbra is ellenzi az amerikai elnök által a múlt héten javasolt azonnali tűzszünetet, és újságíróknak Moszkvában azt mondta, szerinte az ellentétes lenne azzal, amiben a két elnök augusztusban Alaszkában megállapodott.
A Kreml ezzel egyértelművé tette, hogy nem sieti el Trump és Putyin újbóli találkozását. Dmitrij Peszkov szóvivő kedden azt mondta, hogy "előkészítésre van szükség, komoly előkészítésre" a találkozó előtt.
Peszkov külön hangsúlyozta, hogy Oroszország álláspontja a konfliktusban nem változott. Ezt nem fejtette ki részletesen, de egyértelmű, hogy Oroszország az eddig Ukrajnában elfoglalt területeken túl további területeket is magáénak vall. Moszkva a még 2014-ben annektált Krím mellett további négy ukrán régiót is saját területének nyilvánított, bár ezeket a mai napig csak részben ellenőrzi.
A Reuters hírügynökség szerint Moszkva egy informális levélben is közölte az Egyesült Államokkal az Ukrajnával kötendő békeszerződés feltételeit, és továbbra is ragaszkodik maximális követeléseihez. A hétvégén elküldött úgynevezett non-paperben a Kreml megerősíti követelését, hogy ellenőrzése alá vonja az egész ukrán Donbasz régiót, és hogy a NATO ne állomásoztasson csapatokat Ukrajnában.
Trump kedden megerősítette álláspontját, miszerint az ukrajnai harcok befejezéséhez be kell fagyasztani a jelenlegi frontvonalakat.
Szijjártó: kiszivárogtatások és álhírek
A magyar külügyminiszter ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy meg lesz tartva a budapesti csúcs. Facebook-oldalán Szijjártó Péter Washingtonból arról posztolt, hogy szerinte már "a következő békecsúcs bejelentésének percében tudni lehetett, hogy nagyon sokan nagyon sok mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ez a csúcs ne történjen meg."
"A háborúpárti politikai elit és médiájuk mindig ezt csinálja az olyan fontos események előtt, amelyek a háború és béke ügyében döntőek lehetnek" - állította a külügyminiszter, hozzátéve: "Most is egészen addig, amíg a csúcstalálkozó létre nem jön, lesz megint tucatnyi szivárogtatás, álhír és nyilatkozat arról, hogy nem is lesz csúcstalálkozó."
A második Trump-Putyin találkozó tervének legutóbbi változása valószínűleg megkönnyebbülésként fogja érni az európai vezetőket, akik azzal vádolják az orosz vezetőt, hogy a diplomáciával húzza az időt, miközben a harctéren próbál teret nyerni.
A vezetők - köztük a brit miniszterelnök, a francia elnök és a német kancellár - kijelentették, hogy elleneznek minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy Ukrajna az orosz erők által elfoglalt területeket adja át a béke fejében, ahogyan azt Trump legutóbb javasolta.
Azt is tervezik, hogy előmozdítják azt a tervet, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó több milliárd dollárt felhasználják Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozására, annak ellenére, hogy vannak aggályaik egy ilyen lépés jogszerűségével és következményeivel kapcsolatban.
Pénteken Londonban tartják a "tenni akarók koalíciójának" - az Ukrajnát támogató 35 országból álló csoportnak - a találkozóját.
Ukrajna Tomahawk rakétákat kér az USA-tól
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal próbálja megerősíteni Ukrajna pozícióját, hogy nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat kér az Egyesült Államoktól, bár Trump elbizonytalanodott azzal kapcsolatban, hogy biztosítaná-e azokat.
"Véget kell vetnünk ennek a háborúnak, és csak a nyomás vezethet a békéhez" - erősítette meg Zelenszkij kedden egy Telegram-posztban.
Megjegyezte, hogy Putyin visszatért a diplomáciához, és a múlt héten felhívta Trumpot, amikor úgy tűnt, hogy a Tomahawk rakéták is szóba jöhetnek. De "amint a nyomás egy kicsit enyhült, az oroszok elkezdték megpróbálni ejteni a diplomáciát, elhalasztani a párbeszédet" - mondta az ukrán elnök.
Szerdán Trump várhatóan Mark Rutte NATO-főtitkárral folytat megbeszélést a Fehér Házban. A katonai szövetség koordinálja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, amelyek közül sokat Kanada és európai országok vásároltak az Egyesült Államoktól.
Hogyan változott Trump álláspontja a háborúról?
Trump egész évben változtatta álláspontját a háború kulcsfontosságú kérdéseivel kapcsolatban, többek között arról, hogy a tűzszünet megelőzze-e a hosszabb távú béketárgyalásokat, és hogy Ukrajna visszaszerezheti-e az Oroszország által a közel négy éve tartó harcok során elfoglalt területeket.
Trump kezdetben arra összpontosított, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára, hogy engedményeket tegyen, de aztán csalódott Putyin hajthatatlansága miatt. Trump gyakran panaszkodik arra, hogy azt hitte, orosz kollégájával való jó kapcsolata megkönnyítette volna a háború befejezését.
A múlt hónapban Trump már nem azt mondta, hogy Ukrajnának területeket kell feladnia, ehelyett azt javasolta, hogy visszaszerezheti az összes területet, amelyet Oroszország elfoglalt. A Putyinnal folytatott múlt heti telefonbeszélgetése, majd a Zelenszkijjel folytatott pénteki találkozója után azonban Trump ismét megváltoztatta álláspontját, és felszólította Kijevet és Moszkvát, hogy "álljanak meg ott, ahol vannak", és fejezzék be a háborút.
Vasárnap Trump még azt mondta, hogy a kelet-ukrajnai ipari Donbasz régiót "fel kellene darabolni", nagy részét orosz kézben hagyva. Hétfőn már azt közölte, hogy bár lehetségesnek tartja, hogy Ukrajna végül legyőzze Oroszországot, most már kételkedik abban, hogy ez megtörténik.
Oroszország Ukrajna mintegy egyötödét tartja megszállva, de országuk feldarabolása a béke fejében elfogadhatatlan a kijevi tisztviselők számára.