A formálódó koncepció szerint az övezet egyik része stabil békére, biztonságra és felvirágzásra számíthatna, míg a radikálisok kezén maradó terület szegény, erőszakos és kaotikus marad. A palesztin lakosokra bíznák a döntést, hogy melyikben akarnak élni.
Az X-en terjedő térkép a katari Al-Dzsazíra hírhálózat magyarázó grafikája, ami szerint a Izrael a Gázai övezet több mint felét tartaná meg ellenőrzés alatt. Az IDF hangsúlyozza, hogy az ábra csak illusztratív spekuláció, de a nyílt forrású nemzetközi megfigyelők 58-63%”-os tartós izraeli jelenlétet jósolnak, ahová a külföldi újjáépítési fejlesztések majd áramolhatnak.
Eközben a Hamásznak meg kellene küzdenie a befektetésekért, mert le kellene mondania az erőszakos eszközökről, ha pénzt is akarnak látni. Amennyiben a harci magatartást folytatják, az USA és Izrael el fogja zárni az oda irányuló támogatásokat.
Első látásra a koncepció messze van a Donald Trump által vázolt távlati elképzeléstől, hogy egy mérsékelt palesztin kormányzat irányíthassa az övezet egészét. Reálisan jelenleg arra kell számítani, hogy katonai beavatkozás nélkül nem vonható ellenőrzés alá az övezet egésze.
Az arányok érzékeltetéséhez érdemes tudni, hogy az övezet teljes hossza É-D irányban 45 km, legszélesebb részén 12 km (Rafah körzetében), teljes területe pedig 365 km², ami jóval kisebb, mint Budapesté.
Mi a „sárga vonal”?
A koncepció valószínűségét erősíti, hogy az az izraeli hadsereg az elmúlt napokban fizikailag is elkezdte kijelölni kezdte a határvonalat, betonblokkokkal és sárga táblákkal. Ugyancsak rámutató jel, hogy a tűzszünetet megsértő fegyveres incidensek jórészt ennek a sávnak a peremén zajlottak. A vonal kijelölése ezért figyelmeztetés az átlépésére készülő fegyvereseknek, de a civileknek is.
A beszámolók szerint a kulcsrészek főbb elemei Észak-Gáza pereme (Beit Lahia/Beit Hanoun), Gázaváros egyes negyedei (Shujaiyya, Tuffah, Zeitoun), a Philadelphi-folyosó és Rafah nagy része, valamint az átkelő pontok.
A terv valószínűségét növeli az amerikai központi parancsnokság (CENTCOM) bejelentése, ami szerint megkezdődött a polgári-katonai egyeztetés egy információs központ felállításáról, ami eligazítaná a lakosokat a várható fejleményekről, lehetőségekről és a szabad mozgási útirányokról.
Ugyancsak erre mutat Trump elnök vejének, Jared Kushnernek az összefoglalója, ami kiemeli, hogy a „hatalmas rehabilitációs alapok nem jutnak el a Hamász által uralt területekre”. A térségbe látogató JD Vance alelnök társaságában utazó Kushner (a videó jobb szélén) a gázai egyezség főmérnökének számít, csakúgy, mint 2020-ban, amikor a nevezetes Ábrahám-egyezményeket hozták tető alá.
Az amerikai vezetés most azért gyakorol nyomást Izraelre, hogy legyen óvatos a háborús cselekmények újrakezdésével, mert az felborítaná az elnök béketervét, aki szerint az elmúlt napok halálos incidenseiért nem biztos, hogy a Hamász felel, hanem „valamilyen lator társaság”. Ennek előzménye az, hogy a hétvégén Rafah térségében egy alagútból előbújó fegyveres csoport RPG-vel és mesterlövésztűzzel támadta az izraeli erőket. Ennek során két katona meghalt, három megsebesült, amit az IDF a tűzszünet „kirívó megsértésének” nevezett.
Az amerikai különmegbízottak izraeli körútja most arra irányul, hogy egyben tartsák a tűzszünetet és biztosítsák a következő fázist, vagyis a további kivonulást és az intézményi rendezés előkészítését. Utóbbi azt a cél szolgálja, hogy eltávolítsák a Hamászt az adminisztratív hatalomból, és helyére egy palesztin szakértői kormányzatot állítsanak.
Amerika célja viszont a de-eszkalációs eszközök mielőbbi alkalmazása, a harcok megszakítása, a túszügyek mielőbbi végleges elrendezése, és a békefolyamat tovább lendítése. A Trump elnök által többször megismételt vészjósló fenyegetések is azt célozzák, hogy a Hamász mielőbb álljon félre a rendezés útjából, különben újra az erőszakos eszközök kerülhetnek előtérbe.
Az viszont még mindig nem világos és eldöntött, hogy Izraelen kívül ki és melyik erő lesz képes a terrorszervezet lefegyverzésére, ami a békefolyamat egyik kritikus állomása. Addig is Izrael várhatóan lőni fog a „sárga vonal” mentén, ha valaki önkényesen vagy támadó céllal belép a biztonsági zónába. Az izraeli kormányzati érvelés szerint a kulcsfolyosók megtartása nélkül a fegyvercsempészet és a rakétagyártás újra beindulna, ami a tűzszünet összeomlásához vezetne. A sárga vonal körüli fegyveres incidensek rendre felülírhatják a megállapodást; amire az elmúlt napok halálos eszkalációi is figyelmeztetnek.
Mit mondanak az ellenzők?
A de facto területfelosztás és kiszorítás a palesztin szervezetek és jogvédő csoportok szerint befagyasztaná az izraeli ellenőrzést Gáza nagy részén, korlátozná a civil mozgást, és veszélyes zónát hozna létre, ahol már a közelítés is halálos lehet.
A kritikusok aggodalmai szerint megnehezülne a humanitárius hozzáférés és gazdasági bénultság lenne úrrá, mert a vonal menti ellenőrző rendszer és az átkelők bizonytalansága lassítja a segélyáramlást. Az övezet belső zónáinak újjáépítése nem tudna elindulni, ami konzerválná a humanitárius válságot.
Ugyanakkor a széles körben terjedő térkép nem parancs, hanem politikai–tárgyalási referencia. Az IDF kifejezetten kéri, hogy a nyilvános grafika „ne legyen összekeverve” a valós csapatképpel, de a fizikai kijelölés beindítása mégis arra utal, hogy a felek választóvonalat próbálnak kiépíteni.
A konstrukció sikerét vagy bukását az dönti el, hogy a következő hetekben hogyan kezelik az incidenseket a vonal mentén, javul-e a humanitárius hozzáférés és megnyílnak-e az átkelők, és főként az, hogy halad-e a politikai–biztonsági csomag a lefegyverzés és a polgári kormányzás felé. Jelen állapotban ezeknek csupán a kérdőjelei láthatók.