Miklós László 2001-2012 között volt a MOL-csoport vállalati kapcsolatok igazgatója és kívül-belül ismeri a százhalombattai olajfinomítót. Szerinte a vállalat és a hatóságok is jól kezelték a hétfő éjjeli balesetet, de az akkor is aggasztó, hogy 3 éven belül ez már a második hasonló eset.
A hétfő esti tűzeset a MOL Dunai Finomítójának egyik kulcsfontosságú egységében, az úgynevezett AV3-as üzemben történt. Ez a legtöbb laikusnak nem sokat jelent, ezért elsőként arra kértük Miklós Lászlót, hogy ennek az egységnek a funkciójáról meséljen.
Mi az az AV3?
Az AV3-as jelölés az atmoszférikus vákuumdesztilláló kifejezés rövidítése. Ez az üzem a finomító szíve, ahol a nyers kőolaj feldolgozása megkezdődik. A finomítóba érkező nyersolajat különböző hőmérsékleteken itt választják szét komponenseire: benzint, gázolajat, kerozint és egyéb olajfrakciókat állítanak elő. Ezek a nyers termékek később más egységekben finomulnak tovább, míg végül üzemanyagként, bitumenként vagy vegyipari alapanyagként kerülnek piacra.
Az AV3-as tehát az első és legfontosabb lépés a kőolaj feldolgozási láncában. Itt hatalmas, több tíz méter magas lepárlótornyokban dolgoznak, ahol a kőolajat 300–400 Celsius-fokra hevítik.
A technológia bonyolultsága miatt az ilyen egységekben mindig szigorú biztonsági protokollok működnek: minden vezeték, szelep és tartály hőmérséklet- és nyomásérzékelőkkel van ellátva. Az esetleges meghibásodáskor a rendszer automatikusan leáll vagy úgynevezett lefúvatással tehermentesíti magát – ennek köszönhető, hogy a mostani incidens során nem történt személyi sérülés.
Miért olyan nehéz megfékezni ezeket a tüzeket?
Mint azt korábban említettük, ebben az üzemben olyan rendkívül gyúlékony anyagokat állítanak elő, mint a benzin, a gázolaj vagy a kerozin. A legkisebb szikra is hatalmas tüzet okozhat. Miklós László az Euronewsnak elmondta: ilyenkor vízzel és habbal egyszerre oltanak a szakemberek, de nagyon nehéz dolguk van, mert ilyenkor az épület vasszerkezete átforrósodik, sőt ha elég magas a hőmérséklet, akár meg is olvadhat. Azt pedig elsőre nagyon nehéz felmérni, hogy mely csővezetékek sérülhettek meg, és azokból milyen anyag folyhat, amely tovább éltetheti a tüzet. Azt Miklós László is elismerte, hogy a finomító saját tűzoltószolgálata nagyon jól vizsgázott. Hamar reagáltak, és ezért sikerült kordában tartaniuk a lángokat.
Mennyire gyakori egy ilyen tűz?
Ami viszont aggasztó, hogy az utóbbi években megszaporodtak a balesetek a MOL Dunai Finomítójában. Három éven belül 2 olyan eset is történt, amelyből általában maximum egy jut 20 évre - kongatta meg a vészharangot Miklós László.
2022 nyarán a 2 millió tonna nyersanyagot feldolgozó AV2-es üzemben ütött ki kisebb tűz. Akkor hetekre csökkenteni kellett a termelést.
Idén júliusban pedig egy technológiai berendezés meghibásodása miatt kellett leállítani az üzem egységét, ami fokozott fáklyázással és füsthatással járt együtt.
A fáklyázás az olaj- és gáziparban egy biztonsági és technológiai művelet, amelynek során a rendszerből felesleges vagy veszélyes éghető gázokat ellenőrzött módon elégetnek egy magas, lángoló cső — az úgynevezett fáklyatorony — segítségével. Miklós László figyelmeztetett: ha ez a láng túl nagy - amit egy járókelő is könnyen észrevehet - akkor az üzemzavart jelenthet. Márpedig nyáron ez többször is megtörtént.
Éppen ezért a szakember szerint most az a legfontosabb, hogy kiderüljön: az üzemeltető személyzet hibázott-e vagy esetleg a MOL nem végezte el megfelelően a karbantartási munkálatokat. Miklós Lászlónak az a tapasztalata, hogy ezt körülbelül két héten belül ki lehet deríteni.
Mekkora a kár?
A hétfőn kigyulladt AV3-as üzem a legnagyobb atmoszférikus vákuumdesztilláló Százhalombattán, amely 3 millió tonna nyersanyagot dolgoz fel. Ez a kapacitásnak nagyjából a fele. Ez egyben azt is jelenti, hogy a finomító hetekig félgőzzel fog csak működni. Már ha nem derül ki, hogy a tűz nagyobb kárt okozott a berendezésekben, mint ahogy azt most gondolják.
A százhalombattai finomító Magyarország legnagyobb és legmodernebb olajipari létesítménye, évente több mint 8 millió tonna nyersolajat dolgoz fel. Az AV3-as üzem az 1960-as évek végén épült, és azóta többször korszerűsítették, legutóbb a 2010-es évek közepén.
Kell-e félnie a helyieknek?
Bár a helyzet komoly, Miklós László szerint a környékbelieknek nincsen okuk pánikolni. A szélirány befolyásolja leginkább, hogy mely településeket éri el a füstgáz és úgy néz ki, hogy Százhalombattát elkerüli a ,,felhő" és Ráckeresztúr, illetve Martonvásár felé halad inkább. Miklós szerint az, hogy valaki csípős füstszagot érez, nem feltétlenül jelenti azt, hogy károsodott az egészsége, mert a mérgező részecskék ilyenkor inkább a felsőbb rétegekben maradnak. A MOL mindenesetre folyamatosan monitorozza a levegő minőségét és egyelőre nem jelezte, hogy a mérgező anyagok mennyisége az egészségügyi határérték főlé nőtt volna. Márpedig ezeket a méréseket szigorúan ellenőrzik más hatóságok is.
Mindent egybevetve Miklós László úgy látja, hogy még éppen időben sikerült kezelni a balesetet, így a lakosságnak nincsen félnivalója, de ettől függetlenül fontos, hogy kiderüljön, ki hibázott, és a MOL megfelelően üzemelteti-e olajfinomítóját.