Lengyelország befejezte a Balti-tengert Közép- és Nyugat-Európával összekötő közlekedési útvonal egy stratégiai fontosságú szakaszát.
A Via Baltica az európai közlekedési hálózat része, és kulcsfontosságú közúti útvonal, amely összeköti Litvániát, Lettországot és Észtországot Lengyelországgal, valamint az Európai Unió más országaival.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Karol Nawrocki elnök Litvániába látogatott, a két nemzet kölcsönös kötelezettségvállalásának aláírásának évfordulóján. 1791. október 20-án a dokumentum fontos lépés volt a litvánok és lengyelek egyenjogúságának megteremtése felé az akkori Lengyel-Litván Közös Államszövetségben. Az ünnepséget a két ország elnökeinek találkozója követte, amelyen biztonsági kérdésekről, a kétoldalú együttműködésről és az Ukrajnának nyújtott közös támogatásról tárgyaltak.
Via Baltica: a Balti-tengert Közép- és Nyugat-Európával összekötő közlekedési útvonal
Lengyelországban az útvonal az S61-es gyorsforgalmi út mentén halad a litvániai Budzisko határátkelőtől Ostrów Mazowieckáig, ahonnan csatlakozik a Varsóba vezető S8-as útvonalhoz. A szakasz teljes hossza 310 kilométernyi korszerűsített út.
Az útvonal jelentősége túlmutat az ország határain - a TEN-T európai hálózat kulcsfontosságú része, amely összeköti a Balti-tengert az Északi-, a Fekete- és az Égei-tengerrel. A nemrégiben elkészült Łomża elkerülő út volt az utolsó hiányzó láncszem a lengyel szakaszon - ez nemcsak a nemzeti úthálózat, hanem az egész közép- és kelet-európai közlekedés szempontjából is fontos. A Via Baltica a balti államok és a kontinens többi része közötti fő közúti folyosó.
Az útvonalon a Lomza Zachód és Kolno közötti szakasz már elérhetővé vált az autósok számára - az S61-es gyorsforgalmi úton a Lomza elkerülő szakaszon már két sávban lehet közlekedni.
"Megnyitottuk a Suwałki felé vezető autópályát, így a Via Baltica nemzetközi közlekedési folyosó teljes, Varsótól Budziskóig tartó 310 km hosszúságú szakasza immár kétszer kétsávos út" - jelentette be csütörtökön az Országos Közutak és Autópályák Főigazgatósága.
A Via Baltica lengyelországi szakaszának megépítése több mint tíz évig tartott és több mint 11 milliárd zlotyba került, amelyből csaknem 6 milliárd zloty európai uniós forrásból valósult meg. A lomzai elkerülő utat 440,4 millió zlotyval társfinanszírozta az Infrastruktúra és környezetvédelem program, 245,9 millió zlotyval pedig a 2021-2027-es FEnIKS program. Így szinte a teljes útvonal társfinanszírozása uniós forrásokból történt.
A NATO-csapatok számára alapvető fontosságú út
Ez az útvonal nem csak a polgári közlekedés, hanem a katonai logisztika szempontjából is fontos. Mindenekelőtt fontos közlekedési folyosó, amelyen keresztül naponta több ezer teherautó szállít árut Észak- és Nyugat-Európa között. A jelenlegi geopolitikai helyzetben az útvonal további stratégiai jelentőségre tesz szert.
Kulcsszerepet játszik a NATO-csapatok mobilitásában, lehetővé téve az erők gyors mozgását a szövetség keleti szárnyán. Ezáltal a Via Baltica az egész régió biztonságának fontos elemévé válik.
Szintén építés alatt áll a Rail Baltica
Ez egy modern vasútvonal, amely az európai vasúti szabványok szerint épül, hogy gyors összeköttetést biztosítson a balti államok és a kontinens többi része között. Az első szakaszok a tervek szerint 2030-ra lesznek üzemképesek. Bár az alapvető építési munkálatok már befejeződtek, a projekt még számos kihívással néz szembe.
Az észtországi Tallinntól a litvániai Kaunason keresztül a lengyel határig tartó 870 kilométeres új vasútvonal építése 2019-ben kezdődött, de a balti kormányok között a kezdetektől fogva késések és viták kísérik az útvonallal kapcsolatban.
A projekt már most legalább öt év késésben van - az eredeti tervek szerint az első személy- és tehervonatok a teljes balti útvonalon 2025-ben indultak volna el. A Rail Baltica projekt komoly késedelmének egyik oka a pénzhiány.
Mennyibe fog kerülni a balti vasútvonal megvalósítása?
A projekt becsült költségei az eredeti 6 milliárd euróról 24 milliárd euróra négyszeresére emelkedtek. Az Európai Bizottság szerint ezek a költségek túl magasak. A balti államok könyvvizsgálói is aggodalmuknak adtak hangot. A három ország közös könyvvizsgálata szerint a beruházás befejezéséhez mintegy 11 milliárd euró hiányzik.
Az Európai Unió a Rail Baltica projekt költségeinek legfeljebb 85 százalékát fedezi az Európai Hálózatfinanszírozási Program keretében, amely a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogatja. A finanszírozás fennmaradó részét Litvánia, Lettország és Észtország biztosítja.
Egyelőre tehát egyszerűsített "gazdasági útvonal" lesz - kétvágányú helyett többnyire egyvágányú. Kevesebb zajvédő fal lesz, és a pálya ágyazata valamivel alacsonyabbra kerül, mint az eredeti feltételezések szerint. Ezenkívül a mellékvonalak kezdetben a meglévő széles nyomtávúak maradnak. Ezekkel a megoldásokkal több milliárd eurót lehet megtakarítani.
A Rail Baltica katonai célokra is alkalmas
A Rail Baltica projekt Európa egyik legmodernebb nagysebességű vonalát építi. Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt egyre fontosabbá válik ennek az új, NATO-konform vonalnak a katonai célú felhasználása.
Az új Rail Baltica vonal európai szabványok szerint épül. A változtatásnak geopolitikai okai is vannak - orosz agresszió esetén a Rail Baltica a csapatok és nehéz felszerelések gyors szállítását hivatott lehetővé tenni nyugatról keletre. A projekt fő célja azonban a balti városok és az Európai Unió egységes piaca közötti kapcsolatok javítása - gyors utazás a turisták és a vállalkozók számára, valamint hatékony áruszállítás.