Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Soha nem látott nagyságú, nemzetközi hadgyakorlatot tartanak Afrikában

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Belkhir El Farouk tábornok nyitóbeszédet tart az "Afrikai Oroszlán 2022" katonai hadgyakorlat első napján, Agadirban
Belkhir El Farouk tábornok nyitóbeszédet tart az "Afrikai Oroszlán 2022" katonai hadgyakorlat első napján, Agadirban   -   Szerzői jogok  FADEL SENNA/AFP or licensors

"Afrikai Oroszlán 2022" néven kezdett minden korábbinál nagyobb szabású, közös katonai hadgyakorlatba tíz ország, köztük az USA hadereje. A Marokkó, Tunézia,Ghána és Szenegál területét is érintő védelmi gyakorlatoknak a Marokkóval szomszédos Algéria egyáltalán nem örül. A két ország kapcsolata több mint feszült, miután Algéria minden diplomáciai kapcsolatot megszakított Marokkóval.

Több mint 7500 katona részvételével tíznapos, közös katonai hadgyakorlatot tartanak Afrikában. A Brazília, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, afrikai részről pedig Csád, Ghána, Szenegál, Tunézia és Marokkó haderejének csapataihoz a NATO katonai megfigyelői és 15 partnerország is csatlakozik - a partnerek között első alkalommal van jelen Izrael.

A hadgyakorlatot ugyan Marokkóban, Agadirtól délre kezdték el, de a következő napokban Tunéziát, Szenegált és Ghánát is érinteni fogják. Ehhez hasonlóan nagyszabású gyakorlatot még nem rendeztek az afrikai kontinensen. A cél az, hogy "megerősítsék a közös védelmi kapacitásokat a nemzetközi fenyegetésekkel és a szélsőséges erőszakszervezetekkel szemben" - olvasható az Africom sajtónyilatkozatában.

A marokkói haderő második számú vezetője, Belkhir El Farouk tábornok éppen ezért arra szólította fel a résztvevőket, hogy számoljanak be egymásnak az általuk tapasztalt biztonsági kihívásokról. Az évente megrendezett hadgyakorlat június 30-áig tart.

Algéria egyáltalán nem örül a hadgyakorlatnak

Marokkó és a szomszédos Algéria kapcsolata jó ideje több mint feszült. A konfliktus mélyén a Nyugat-Szahara ügye áll: az egykori spanyol gyarmatot ugyanis Spanyolország 1975-ben Marokkónak és Mauritániának adta. A legnagyobb helyi nemzetiségi mozgalom, a Polisario Front viszont ezt nem fogadta el, egy évvel később kikiáltotta a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot és gerillaháborút kezdett.

A felek 1991-ben, ENSZ-közvetítéssel tűzszüneti megállapodást kötöttek azzal a kikötéssel, hogy Marokkó függetlenségi referendumot ír ki a vitatott területre.

Az ötven éve vitatott fennhatóságú és mindössze félmilliós lakosú körzet csupán presztízs- és eszmei okokból tűnik jelentősnek, mivel sem gazdasága, sem bármilyen más tulajdonsága nem indokolja megszerzését. James Baker amerikai diplomata és korábbi külügyminiszter már 2000-ben népszavazási menetrendet dolgozott ki a terület függetlenné válásának kérdésében, de ez rendre zátonyra futott. A marokkói király tömör véleménye szerint a szent szaharai földből egy homokszemet sem fognak terrorista lázadóknak átengedni, a felkelők viszont egyetlen rögöt sem kívánnak átadni Marokkónak.

A népszavazást a mai napig nem írták ki, a Polisario Front pedig tavaly novemberben kihirdette a tűzszünet végét.

2020. decemberében, még Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok elismerte Marokkó fennhatóságát a terület felett - cserébe pedig a marokkói-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét kérte. A szomszédos Algériának ez nagyon nem tetszett, miután attól tart, hogy a marokkói-izraeli kapcsolat megerősödése odáig vezethet, hogy Marokkó megveszi az izraeliek Vaskupola rendszerét. 

A fenti fejlemények után pedig 2021 augusztusában minden diplomáciai kapcsolatát megszakította Marokkóval, azzal vádolva Rabatot, hogy "ellenséges lépéseket" hajt végre, a "cionista entitás" vagyis Izrael miatt pedig Algír minden katonai és védelmi együttműködésben is visszamondta részvételét. 

Olaj volt a tűzre, hogy 2021 novemberében a marokkói katonaság vélhetően lelőtt három, a Nyugat-Szaharából Algériába igyekvő algíri férfit. A férfiakat feltételezhetőleg egy drón vagy vadászgép bombázhatta le, miközben teherautójukkal vágtak át Nyugat-Szaharán. Az áldozatok a mauritániai fővárosból, Nouakchottból tartottak Algéria közepe felé a sivatagot átszelő egyetlen autópályán. Bár ezt a hatóságok nem erősítették meg a marokkói haderő minden bizonnyal azért támadt a furgonra, mert nyugat-szaharai szeparatisták ülhettek benne.