A Marokkó, Tunézia,Ghána és Szenegál területét is érintő hadgyakorlatnak a Marokkóval szomszédos Algéria egyáltalán nem örül.
HIRDETÉS"Afrikai Oroszlán 2022" néven kezdett minden korábbinál nagyobb szabású, közös katonai hadgyakorlatba tíz ország, köztük az USA hadereje. A Marokkó, Tunézia,Ghána és Szenegál területét is érintő védelmi gyakorlatoknak a Marokkóval szomszédos Algéria egyáltalán nem örül. A két ország kapcsolata több mint feszült, miután Algéria minden diplomáciai kapcsolatot megszakított Marokkóval.
Több mint 7500 katona részvételével tíznapos, közös katonai hadgyakorlatot tartanak Afrikában. A Brazília, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, afrikai részről pedig Csád, Ghána, Szenegál, Tunézia és Marokkó haderejének csapataihoz a NATO katonai megfigyelői és 15 partnerország is csatlakozik - a partnerek között első alkalommal van jelen Izrael.
A hadgyakorlatot ugyan Marokkóban, Agadirtól délre kezdték el, de a következő napokban Tunéziát, Szenegált és Ghánát is érinteni fogják. Ehhez hasonlóan nagyszabású gyakorlatot még nem rendeztek az afrikai kontinensen. A cél az, hogy "megerősítsék a közös védelmi kapacitásokat a nemzetközi fenyegetésekkel és a szélsőséges erőszakszervezetekkel szemben" - olvasható az Africom sajtónyilatkozatában.
A marokkói haderő második számú vezetője, Belkhir El Farouk tábornok éppen ezért arra szólította fel a résztvevőket, hogy számoljanak be egymásnak az általuk tapasztalt biztonsági kihívásokról. Az évente megrendezett hadgyakorlat június 30-áig tart.
Algéria egyáltalán nem örül a hadgyakorlatnak
Marokkó és a szomszédos Algéria kapcsolata jó ideje több mint feszült. A konfliktus mélyén a Nyugat-Szahara ügye áll: az egykori spanyol gyarmatot ugyanis Spanyolország 1975-ben Marokkónak és Mauritániának adta. A legnagyobb helyi nemzetiségi mozgalom, a Polisario Front viszont ezt nem fogadta el, egy évvel később kikiáltotta a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot és gerillaháborút kezdett.
A felek 1991-ben, ENSZ-közvetítéssel tűzszüneti megállapodást kötöttek azzal a kikötéssel, hogy Marokkó függetlenségi referendumot ír ki a vitatott területre.
Az ötven éve vitatott fennhatóságú és mindössze félmilliós lakosú körzet csupán presztízs- és eszmei okokból tűnik jelentősnek, mivel sem gazdasága, sem bármilyen más tulajdonsága nem indokolja megszerzését. James Baker amerikai diplomata és korábbi külügyminiszter már 2000-ben népszavazási menetrendet dolgozott ki a terület függetlenné válásának kérdésében, de ez rendre zátonyra futott. A marokkói király tömör véleménye szerint a szent szaharai földből egy homokszemet sem fognak terrorista lázadóknak átengedni, a felkelők viszont egyetlen rögöt sem kívánnak átadni Marokkónak.
A népszavazást a mai napig nem írták ki, a Polisario Front pedig tavaly novemberben kihirdette a tűzszünet végét.
2020. decemberében, még Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok elismerte Marokkó fennhatóságát a terület felett - cserébe pedig a marokkói-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét kérte. A szomszédos Algériának ez nagyon nem tetszett, miután attól tart, hogy a marokkói-izraeli kapcsolat megerősödése odáig vezethet, hogy Marokkó megveszi az izraeliek Vaskupola rendszerét.
A fenti fejlemények után pedig 2021 augusztusában minden diplomáciai kapcsolatát megszakította Marokkóval, azzal vádolva Rabatot, hogy "ellenséges lépéseket" hajt végre, a "cionista entitás" vagyis Izrael miatt pedig Algír minden katonai és védelmi együttműködésben is visszamondta részvételét.
Olaj volt a tűzre, hogy 2021 novemberében a marokkói katonaság vélhetően lelőtt három, a Nyugat-Szaharából Algériába igyekvő algíri férfit. A férfiakat feltételezhetőleg egy drón vagy vadászgép bombázhatta le, miközben teherautójukkal vágtak át Nyugat-Szaharán. Az áldozatok a mauritániai fővárosból, Nouakchottból tartottak Algéria közepe felé a sivatagot átszelő egyetlen autópályán. Bár ezt a hatóságok nem erősítették meg a marokkói haderő minden bizonnyal azért támadt a furgonra, mert nyugat-szaharai szeparatisták ülhettek benne.