Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Magyarországon is készen áll a vészforgatókönyv gázhiány esetére

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
Gázvezeték Vecsésnél
Gázvezeték Vecsésnél   -   Szerzői jogok  Koszticsák Szilárd/MTI

Nem kell tartani attól, hogy a magyar lakosságnak nem jut elég gáz a következő fűtési szezonban Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövet szerint. Az EU és Oroszország közötti energetikai hadviselés hátteréről és kilátásairól kérdeztük az évtizedek óta az energetikával foglalkozó szakértőt, aki arról is beszélt, hogyan tudna kimozogni egy uniós olaj- és gázembargót Moszkva.

Meglepődött azon, hogy Oroszország leállította a Bulgáriába és Lengyelországba irányuló földgázszállításokat?

Ez nyilván nem szokványos cselekedet, még akkor se, ha jelenleg háború zajlik Európában. Bizonyos fajta meglepetés azért volt, de hogyha az ember jobban mögénéz a dolgoknak, akkor látja, hogy nem éppenséggel a két legnagyobb európai felhasználót kapcsolták le. A bolgárok fogyasztása egy főre jutóan körülbelül 15 százaléka a magyar fogyasztásnak, másfél-kétmilliárd köbmétert használnak évente. 

A lengyelek elsősorban kőszénből állítják elő a villamosenergiájukat, ráadásul ők három éve rendelkeznek egy LNG-terminállal Szczecin környékén, tehát számukra ez egyáltalán nem katasztrofális, helyreállíthatatlan dolgot jelent. Az embernek az az érzése, hogy mintha az oroszok szándékosan választották volna ki két olyan vásárlójukat, akiknek egyáltalán nem okoz nagy gondot a leállás. Ráadásul a fűtési szezon gyakorlatilag véget ért, a lakosság oldalán az új helyzet nem okoz semmilyen problémát.

Moszkva célja ezek szerint az, hogy üzenjen a többi uniós tagállamnak?

Lehet ez egyfajta ijesztgetés a nagyobb fogyasztók felé. Nyilván ebben a háborúban nemcsak lőfegyeverekkel lőnek egymásra, hanem a virtuális térben is nagy csaták folynak. Másrészt viszont a rubellel való fenyegetés egy fából vaskarika. Rubelben úgy tudnának fizetni az európai fogyasztók, ha az orosz bankok nyitnának az európai nagybankokban rubel-számlákat, és ott váltanák át a pénzt. De nem ez történik, hanem a Gazprombank vált, az európai fogyasztók euróban indítják el a fizetéseket. Az valójában semmit sem jelent, hogy az oroszok maguknak azt deklarálják, hogy rubelben történt a fizetés.

Az oroszok egyébként régóta beszélnek arról, hogy a rubelt nemzetközi fizetőeszközzé szeretnék tenni, de ez csak vágyakozás valami olyasmi után, ami nem lehetséges. Oroszország GDP-je a világ GDP-jének 1-1,5 százalékát adja. Ezzel nem lehet világvalutát előállítani. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen dolog kétélű fegyver – nem véletlen, hogy a kínaiaknak nincs ilyen törekvésük, mert tudják, hogy kicsúszhatna a kezükből a jüan kibocsájtása feletti kontroll.

Euronews
Székely Árpád volt moszkvai nagykövetEuronews

Mennyire fontos a gázszállítás folyamatossága?

A gázipar nem egy egyenletesen teljesítő ipar, mint az acélgyártás vagy az élelmiszergyártás. Jellemzően az északi féltekén az október és április közötti időszakban van csúcson a gázfogyasztás.  Ezen kívül főleg a tárolói kapacitások feltöltése zajlik. Nyilván vannak ipari fogyasztók is, mint mondjuk Németországban a BASF vegyipari vállalat, ami a világ egyik legnagyobb egypontú földgázfogyasztója. A BASF éves fölhasználása kétszer akkora, mint Magyarországé. De ez a kivétel. A szállításokra persze szükség van ahhoz, hogy azok az országok, amelyek rendelkeznek tárolói kapacitásokkal, fel tudjanak készülni a téli szezonra. Magyarország nagy kapacitásokkal rendelkezik, az éves fogyasztás 60 százalékát be tudja tárolni földalatti tárolókba.

Mekkora a kockázata annak, hogy Bulgária megcsapolja a területén keresztül Magyarországnak küldött orosz földgázt?

Oroszország taktikája az, hogy kiengedi a földgázt, ami idézőjelben meg van pántlikázva, mondjuk a magyaroknak vagy a szerbeknek szánják, és ezért a szerbek, a magyarok fizessék is ki ezt, attól függetlenül, hogy megérkezik-e. 

Nyilván olyan szándék állhat emögött, hogy Putyin uniós tagállamokat ugrasszon egymásnak. De szerintem ez kizárt. Egyrészt azért, mert az unió tagállamai fognak egyeztetni. Másrészt pedig az unió tagállamai, bármily furcsán hangzik is ez egy magyar ember szájából, a jogállamiság talaján állnak, nem fognak jogsértő magatartást tanúsítani. Ergo, a bolgárok át fogják engedni azt a tranzitgázt, amit nekünk szántak az oroszok.

Mi történik, ha még sincs elég gáz Magyarországon?

Ilyen esetekre, amikor valamilyen oknál fogva – természeti katasztrófa, vagy politikai kockáztatok okán – nem kellő mennyiségű, nem elegendő földgáz érkezik a fogadó országokba, van egy úgynevezett korlátozási sorrend. Ez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalban is így van, az európai uniós szabályokkal összhangban. Egy ötfokozatú skáláról beszélünk. Először azokat az ipari felhasználókat korlátozzák, akiknek nem okoz a technológiai folyamatukban maradandó károsodást a földgázellátás csökkentése. 

Adott esetben mondjuk a péti nitrogénművek nem az ország napi életét befolyásoló tevékenységet folytat, a téli időszakban elvagyunk műtrágyagyártás nélkül. És ezért azt mondják, hogy naponta 5 helyett csak 2 millió köbmétert kap a gyár. A második fokozatban jönnek azok, akiknek gondokat okozhat a csökkentés, de hogyha ez előre programozott, akkor annak megfelelően tudják a technológiájukat alakítani. És ezen a skálán az utolsó helyen áll a lakosság korlátozása.

Magyarországon nehezen tudnék olyat elképzelni, hogy a lakosság ne jusson hozzá a téli időszakban ahhoz a körülbelül 2,5-3 milliárd köbméter gázhoz, amire szüksége van. Már csak azért is, mert az ország termelése körülbelül 1,5 milliárd köbméter, sőt, az elmúlt időszakban még nőtt is a kitermelés. Rövid időre, nem hosszú távon akár 2 milliárd köbméterre is fel lehetne vinni.

Milyen hatása lehet az orosz gazdaságra annak, ha az uniós tagállamok meg tudnak állapodni az orosz kőolaj behozatali tilalmáról?

Én úgy látom, hogy a kőolajembargó, a szénembargó, vagy akár a gázembargó csak korlátozott mértékben tud hatni az orosz gazdaságra, és még korlátozottabban tud hatni a politikai döntéshozókra. Az orosz költségvetésnek az elmúlt húsz évben 40-47 százalék közötti sávban mozgott az árbevétele a kőolajból. A kőolajat másképpen adóztatják Oroszországban, mint a földgázt, ezért származik abból nagyobb bevétele a költségvetésnek. 

A probléma viszont az, hogy Oroszország kőolajszállítása nem kötött kizárólag a csővezetékekhez, hanem az olajat nagy tankerekben gyakorlatilag a világ bármelyik pontjára el lehet szállítani, ahol van fogadó terminál. Márpedig fogadó terminál nagyon sok van a világban. És van jó néhány olyan ország, amely az ENSZ-ben sem szavazta meg az orosz invázió elítélését, a tagállamok körülbelül 25 százaléka ilyen. Ezek között vannak jócskán olyanok, amelyek kőolajimportra szorulnak. 

Tehát, azt nem mondom, hogy a kőolajeladások 100 százalékát át tudmák irányítani más desztinációkba, de egy jelentős részét igen. Sőt, még azt is hozzáteszem, hogy Oroszország hatalmas kedvezményeket ad az ilyen vevőknek, hogy még inkább vonzóvá tegye az eladásait. Ezzel lehet, hogy csökkennek az árbevételei, de mivel a kőolaj ára magasan van, ezt a 20-30, vagy akár 40 százalékos árkedvezményt is oda tudja adni az orosz költségvetés, és így is hozzájut azokhoz a bevételekhez, amikhez az elmúlt húsz évben átlagosan hozzájutott. A kőolajembargó ezen kiskapuk miatt kevésbé fog hatni. Ráadásul a termelés könnyebben elraktározható, logisztikailag megoldható a kitermelt kőolaj elhelyezése, a földgázzal ellentétben.

És mi a helyzet egy esetleges gázembargóval?

A földgáz elhelyezése nem olyan egyszerű, ahhoz kifejezetten erre a célra épített földalatti tárolókra van szükség, és az oroszok a saját termelésüknek kevesebb, mint 20 százalékát, évi 80 milliárd köbmétert tudnak tárolni. Mivel nincs megfelelő LNG-kapacitásuk, és nincs megfelelő hajóparkjuk sem, az oroszoknak vélhetőleg egy három-négy hónapos eladási tilalom után a földgázkútjaik egy részét be kellene robbantaniuk. Ezek újraindítása nagyon sok pénzbe kerülne.

Egy szelep van, ami Moszkva rendelkezésére áll. Az évente megtermelt, hozzávetőleg 550 milliárd köbméter földgázból 330 milliárdot használ fel Oroszország. Viszonylag egyszerűen meg tudnák növelni a belföldi felhasználást. Nyilván az erősen szubvencionált lakosságot nem szívesen bántanák, de az ipari fogyasztók számára valamilyen mértékig még árat is tudnának emelni. Nem világpiaci szintre, de magasabb szintre, mint ami most van. Ráadásul lehet, hogy a gázembargó nagyobb gondot okozna Oroszországnak, de Európa számára is nagyobb kihívást jelentene, mint az olajembargó.