A papír drágulása olyan hétköznapi termékek árait is érinti, mint például a vécépapír vagy a szalvéta
HIRDETÉSEddig tudták lenyelni a magyar könyvkiadók a jelentős papírdrágulást és az elszállt nyomdai költségeket. Az áremelkedést ősztől a vásárlók is érezni fogják.
Formálódik a magyar könyvpiac, mivel évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül. A G7 a témát körüljáró cikkében azt írja, hogy előfordult már az is, hogy gyártás közben kellett változtatni egy könyv árán, mert mire a nyomda elkészítette a borítót, felment a belívpapír ára.
Egyelőre nem tudni, hogy hány százalékos áremelkedés jöhet a karácsony előtti hónapokban, mikor is az előző évek trendje szerint az éves forgalom harmadát bonyolítja a magyar könyvpiac.
Változó árak
A papírgyártáshoz cellulóz kel, a cellulózhoz pedig fa. 2021-ben a (Magyarországon is) betiltott műanyag termékek pótlása és az egyre több házhoz szállításhoz használt hullámkarton miatt a cellulózra elképesztő gyorsan megnőtt a kereslet szinte az egész világon. A nyomdákban hiány keletkezett, a hirtelen kaotikussá vált magyar papíripar október közepére pedig gyorsan válságüzemmódba kapcsolt. „Reméltük, hogy idén év közepére megnyugszik a papírpiac, és lecseng a válsághelyzet, de ennek semmi jele. Ősztől mostanáig folyamatosak voltak az áremelkedések, de legalább már nincs hiány ofszetpapírból és a keménykötésű könyvekhez használt szürkelemezből” – mondta a G7-nek Orgován Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke. Orgován úgy véli, hogy a cellulóz iránti hatalmas kereslet hosszú távon is ki fog tartani, és a drágulás is tartós lesz. Becslése alapján tavaly ősszel 50 százalékkal került többe az egy évvel korábbi árakhoz képest átlagosan a papír, míg idén januárra ugyanez az adat 100 százalék.
Az elnök a portálnak azt is elmondta, hogy a nyomdákban megszűnt a korábban elterjedt egy-három hónapra adott árajánlat, és átálltak heti, illetve a napi árképzésre.
Megfordult a trend
A G7 hosszasan sorolja a jövőbeni drágulás lehetséges okait a piaci változásoktól kezdve a minimálbér emelkedéséig, és azt is megjegyzi, hogy a könyvkiadók kiszolgáltatottá váltak a nyomdák felé: manapság ők házalnak teljesítés reményében az alapanyaggal ellátott nyomdáknál, miközben eddig a nyomdák keresték az ő kegyeiket.
Az áremelkedéssel kapcsolatban a Líra kiadói csoport kreatív igazgatója, Nyáry Krisztián azt mondta a portálnak, hogy nem tudja megmondani a drágulás lehetséges mértékét, és azt sem tudni, hogy mikor állnak helyre az ellátási láncok. Megjegyzi, hogy eddig elkényeztetett helyzetben voltak: hogy ha jól fogyott egy könyv, utánrendeltek a nyomdánál, most viszont elképzelhető, hogy erre nem lesz lehetőség, sőt az is előfordulhat, hogy a következő nyomást magasabb kénytelenek értékesíteni, mint az előzőt.
A Pénzcentrum által kikért KSH-adatok szerint 2012-ben a tíz legnagyobb példányszámban eladott könyv átlagára 3420, 2019-ben 3950, 2020-ban 4210, majd 2021-ben 4190 forint volt. Nyáry azt mondta, hogy a Líránál 2017-2019 között nem emelkedtek a könyvárak, de 2019-2020 között 7,5, majd 2020-2021 között 4 százalékos volt az emelkedés, míg a Libri-Bookline által forgalmazott művek átlagára az elmúlt öt évben mintegy 500 forinttal nőtt.
Túl az olvasáson
A cellulóz iránti hatalmas keresleten túl az orosz-ukrán háború is befolyásolja a helyzetet, ugyanis a háború miatt orosz és ukrán fa sem érkezik Európába. Ennek köszönhetően nemcsak a könyvek, de még a vécépapír, és több más higiéniai termék, illetve a csomagolópapír, a kartonpapír, a szalvéta, sőt még egy négyzethálós füzet ára is emelkedhet.