A svédországi Gotland szigetén már készülnek egy orosz támadásra

HIRDETÉS

Svédország NATO-csatlakozása egyre aktuálisabb téma Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt. A szándék, úgy néz ki, mára megszületett - szinte már csak az a kérdés, hogy lesz-e népszavazás a témában. Az Euronews riportere, Hans von der Brelie a stratégiai fontosságú svéd szigeten, Gotlandon járt, ahol megnézte az esetleges orosz támadásra készülő svéd hadsereg gyakorlatait, és felmérte a helyiek hozzáállását a NATO-hoz. Az ő írása következik most, fent pedig a helyszínen készült, tízperces riportját tekinthetik meg.

Orosz támadásra készülnek

A nedves hó szitáló esővé változik. Némi diplomáciai segítségnek és a stockholmi német és francia nagykövetség támogatásának köszönhetően végre engedélyt kaptam a svéd fegyveres erők főparancsnokságától, hogy belépjek abba a katonai létesítménybe, amely Gotlandon, a Balti-tenger közepén fekvő, stratégiailag fontos szigeten található.

A sáros talajba guggolva igyekszem a lehető legjobban megfigyelni a tűlevelű erdőben állomásozó fiatal katonák feszült arcát, amint elhaladnak egy rejtett tank mellett, pár másodpercre megállnak néhány szikla mögött, majd csendben továbbhaladnak egy árok felé, amely egy kis gerincet választ el egy nagy réttől. Olyan ez, mint egy koreografált háborús balett, minden egyes harcos pontosan illeszkedik a szakasza jól begyakorolt mechanizmusába. Hirtelen néhány sötét sziluett jelenik meg az előttük elterülő füves területen. Benjamin szakaszvezető parancsot ad: „Tüzet nyiss!"

Szerencsére van nálam jó füldugó, a résztvevők éles lövedéket használnak a mai kiképzésen. Egész nap hivatásos katonák, újoncok és sorkatonák masíroznak kisebb csoportokban a hatalmas erdőterületen. A lényeg a tanulás. Az, hogy megtanulják, hogyan kell kezelni a kellemetlen meglepetéseket. És hogyan kell visszaverni az ellenséges ejtőernyősöket, akik egy repülőtér elfoglalásával próbálkoznak.

Egy ideig egyetlen katona sem volt a szigeten

A hidegháború vége után Svédország demilitarizálta Gotlandot. Abban bíztak, hogy kitört az örök béke. De aztán Oroszország elfoglalta a Krímet, 2014-ben. A svéd kormány ráébredt a sziget sebezhetőségére, és több száz katonát küldött ide. Most, hogy Putyin Ukrajnát támadja, Svédország felgyorsította az újrafegyverkezést. Magnus Frykvall gotlandi ezredparancsnoknak van néhány értékes perce egy rövid interjúra. „Mi van a kívánságlistáján?" - akarom tudni, és: „Képes-e megvédeni Gotlandot bármilyen támadás esetén?".

„Erősebb légvédelmet szeretnék, és több tankot" - válaszolja Frykvall. „De hangsúlyoznom kell, hogy ezeket a képességeket jelenleg is építjük ki. Magas készültségben vagyunk. Gotlandot meg lehet védeni, és meg is fogjuk védeni".

Reális a veszélye annak, hogy Oroszország elfoglalja Gotlandot? Stockholmban Hans Wallmarknak, az egyik legnagyobb ellenzéki párt, a Moderaterna külügyi szóvivőjének teszem fel a kérdést: „Ki tud zárni bármilyen katonai akciót orosz részről a balti államok, az önök országa és Gotland ellen?". Wallmark egyenes, rövid és határozott válaszokat ad: „Nem, és ez az oka annak, hogy be kell lépnünk a NATO-ba".

„Mikor csatlakozik Svédország a NATO-hoz?" - kérdezem Wallmarkot. Válasza: „Nos, remélem, hogy még a nyár előtt meg tudjuk tartani a szavazást a parlamentben, hogy a június végi madridi csúcstalálkozón csatlakozhassunk a szövetséghez."

Gotland az orosz hadsereg fontos célpontja lehet

Az oroszok 1808-ban egyszer már megszállták Gotlandot, de akkor a svédek négy hét alatt kipucolták őket. És ma? Ha Svédország csatlakozik a NATO-hoz, Moszkva nukleáris robbanófejekkel szerelheti fel az Iszkander rakétáit a közeli orosz enklávéban, Kalinyingrádban.

A találgatások szerint Oroszország Gotlandot azért szeretné elfoglalni, hogy ott Sz-400-as rakétákat helyezzen el. Ez lehetővé tenné Moszkva számára, hogy az egész Baltikumot ellenőrzése alá vonja. De a NATO-tagsággal Svédország biztonságban érezhetné magát Oroszországtól.

Svédország és Finnország tagja az Európai Uniónak, de a NATO-nak nem. Putyin ukrajnai háborúja felforrósítja a vitát: egyre többen akarnak a nyugati védelmi szövetség védőpajzsa alá kerülni a két országban. Ez a közelgő svéd választási kampány egyik forró témája.

Putyin ukrajnai háborúja váltotta ki a közvélemény változását Svédországban és Finnországban. Évtizedeken keresztül mindkét ország büszke volt katonai elzárkózására, most azonban egyértelmű többség van a nyugati védelmi szövetséghez való csatlakozás mellett.