Magdalena Andersson miniszterelnök "rossz ötletnek" nevezte a referendumot, mivel az több, bizalmas nemzetbiztonsági információt is érint.
HIRDETÉSA svéd Baloldali Párt vezetője, Nooshi Dadgostar népszavazást sürgetett az ország várható NATO-csatlakozásáról. A svéd Ekot rádiónak adott interjújában az ellenzéki párt vezetője az őszi parlamenti választások utáni népszavazás lehetőségéről beszélt.
"Ez lenne a legelőnyösebb, de arról is beszélhetnénk, hogy a választások napján tartsuk meg. A pártok megosztottak. Ez is egy ok arra, hogy népszavazást tartsunk. Ha a svédek csatlakozni akarnak, természetesen tiszteletben tartjuk" - mondta Dadgostar a rádióban.
A riporter azon felvetésére, hogy Oroszország megpróbálhatja majd befolyásolni a népszavazási kampányt, Dadgostar azt mondta: "Ez egy nagyon nagy döntés.
A Baloldali Párt ellenzi Svédország NATO-tagsági kérelmét, és úgy véli, az el nem kötelezettség a legjobb alapja egy független külpolitikának a béke és a leszerelés érdekében.
Dadgostar azzal is érvelt, hogy a választók többsége olyan pártokra szavazott, amelyek azt ígérték, nem csatlakoznak a NATO-hoz. Idézte Peter Hultqvist védelmi miniszter fél évvel ezelőtti nyilatkozatát, amikor a miniszter azt ígérte, hogy Svédország soha nem csatlakozik a NATO-hoz.
A svéd miniszterelnök azonban kizárta egy népszavazás megtartását a NATO-csatlakozásról. Magdalena Andersson újságírók előtt "rossz ötletnek" nevezte a referendumot, s leszögezte: mivel a NATO-csatlakozás kérdése több, bizalmas nemzetbiztonsági információt is érint, nem alkalmas arra, hogy népszavazás tárgya legyen.
A népszavazás ötletét elvetette a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson is. A pártelnök az Aftonbladet című svéd napilapnak azt mondta, a szavazóknak nincsenek illúzióik Oroszországgal kapcsolatban, s egészen nyilvánvalóan megértették, mi történt február 24-én, a háború kezdetekor, "és levonták a következtetést".
Andersson szociáldemokrata pártja mind ez idáig hevesen ellenezte a NATO-csatlakozást. Svédországban és Finnországban is, e két, hagyományosan el nem kötelezett országban az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt azonban alaposan megváltozott a közvélemény. Májusban a két ország - az orosz fenyegetések dacára - közösen kéri majd felvételét a NATO-ba, ahol a kérelem gyors elbírálását ígérték.