Az összefogás hat pártja egyetért abban, hogy valamilyen szinten fenn kell tartani az együttműködést, de a parlamenti jelenlét hasznosságát illetően már megoszlanak az álláspontok.
HIRDETÉSA választási vereség okait kutatja és a következő évek politikai stratégiáján dolgozik a magyarországi ellenzék. Egyetértés egyik témában sincs. Míg a DK és a Jobbik Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt felelősségét is hangsúlyozza, a Momentum és az MSZP elutasítja a bűnbakkeresést. A jövőt illetően pedig az tűnik megosztó kérdésnek, hogy egyáltalán van-e értelme a parlamenti politizálásnak. Egy jobbikos és egy momentumos politikust kérdeztük arról, hogy áll jelenleg a kárfelmérés és a kiútkeresés.
Az ellenzéki összefogás kiütéses, minden elemzői várakozásnál nagyobb vereséget szenvedett a vasárnapi választáson. A szövetség hat pártja nyolcszázezer szavazót veszített el 2018-hoz képest, mind a 106 egyéni választókerületben csökkent a szavazatarányuk, volt olyan hely is, ahol több mint húsz százalékkal. Egyéni mandátumot Budapesten kívül csak Pécsett és Szegeden tudtak nyerni, de a fővárosban is nagyjából tíz százalékot veszítettek az előző választás óta, több, korábban biztosnak vélt körzetben is szorosan alakult az eredmény.
Számos szakértő és érintett elemzi most azt, hogy mi volt a vereség oka, és mit tehetnek az ellenzéki pártok annak érdekében, hogy négy év múlva javítani tudjanak. Az Euronewsnak a Momentum és a Jobbik egy-egy politikusát sikerült elérnie.
Nem sikerült alternatív világképet nyújtani
A Momentum szóvivője, Tompos Márton azt mondta, a rossz eredmény egyik fő oka az volt, hogy a kormányzati médiatúlsúly mellett nem tudtak egy alternatív világképet adni az embereknek:
A Jobbik Márki-Zay Pétert is felelősnek tartja, ahogy azt a párt elnöke, Jakab Péter már a választás estéjén egyértelművé tette. Értékelésük szerint az az elv is megdőlt, hogy az egyes ellenzéki pártok támogatói gond nélkül leszavaznak az összefogás jelöltjeire:
„Mindannyian veszítettünk ezen a mostani választáson, mindannyiunknak volt olyan, aki nem ment el szavazni. Ez egyrészt a miniszterelnök-jelölt hibás kijelentései miatt történt, a másik rész pedig lehet, hogy abból a taktikai hibából fakadt, hogy rosszul gondoltuk azt, hogy összeadhatók ezek a szavazatok” - magyarázta Lukács László, a párt egyik alelnöke.
Valamilyen formában megmarad az összefogás
A kudarctól függetlenül a pártok egyetértenek abban, hogy további koordinációra van szükség, keddi közleményük alapján a választás tanulságait is közösen keresik meg a pártelnökök. Változások azonban várhatók.
„Azt meg tudom erősíteni, hogy lesz koordináció, lesz egyeztetés, lesz megbeszélés a parlamenti munkában. Azt, hogy ennek mi lesz a pontos formája, tehát hogy megint minden hatpárti szinten lesz-e, az összes közlemény, az összes gondolat, nem tudom. Több párt is szeretne önálló arcélt építeni, szeretne jobban megjelenni” - mondta Tompos Márton.
Lukács László szintén az önálló arcél megteremtéséről hangsúlyozta. Szerinte az eredményt úgy is lehet értelmezni, hogy a választók hiányolták az egyes pártok karakteres üzeneteit. A Jobbik nem mutatta meg, mitől konzervatív és jobboldali, és a baloldali és zöld ideológiát valló pártok sem mutatták be a világnézetüket. A Jobbik úgy látja, hogy ezen változtatni kell, de emellett folytatni kell az együttműködést is.
Mi lesz a parlamentben?
Az egyik fő kérdés az az újabb kétharmados Fidesz-győzelem után, hogy mennyire vesz részt az ellenzék a parlamenti munkában a következő négy évben. A Jobbik továbbra is fontos terepnek tartja az országgyűlést Lukács László szerint:
Hadházy Ákos független képviselő azonban teljes megújulásra szólította fel az ellenzéki pártokat, és azt javasolta, hogy már az alakuló ülésre is csak akkor üljenek be a képviselőik, ha garanciát kapnak például a közmédia vezetőjének konszenzusos kiválasztására. A politikus úgy véli, a látszatparlament látszatvitáiban nincs értelme részt venni.
Tompos Márton szerint a Momentum egyetért abban Hadházy Ákossal, hogy teljesen új alapokra kell helyezni az ellenzéki politizálást, és a parlamenti jelenlét helyett a terepmunkára kell fókuszálni. A következő időszakban a pártvezetők arról is fognak egyeztetni, hogy hogyan álljanak a parlamenti munkához. A szóvivő azonban arra kevés esélyt lát, hogy ha egy-két párt beül a parlamentbe és aktív politikai szerepet vállal, akkor lenne akár egy olyan politikai tömörülés is, amelyik nem tart majd velük.