Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nagy-Magyarország szelleme sejlik fel Szlovéniában a magyar gazdasági terjeszkedés nyomán

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
A Fidesz elnökségi ülése 2019 decemberében
A Fidesz elnökségi ülése 2019 decemberében   -   Szerzői jogok  Forrás: Facebook/Orbán Viktor

A mai magyar emlékezetpolitika, amellyel a politikai szereplők kül- és gazdaságpolitikájukat igazolják, a múlt jól meghatározott, de téves értelmezésén alapul. Az első világháború végéig létező Magyar Királyságban a magyarok az összlakosság alig 54 százalékát alkották, vagyis sok más nemzettel együtt éltek. A jelenlegi magyar vezetés azonban állhatatosan etnikailag homogén egységként, egykori magyar államként mutatja be, amit a trianoni békeszerződés 1920-ban igazságtalanul megfosztott területének kétharmadától. A mostani gazdasági terjeszkedést a térségben abból a történelmi perspektívából szemléli, hogy Magyarország visszatér megérdemelt pozíciójába, ezzel párhuzamosan pedig egyfajta kárpótlásban részesül a trianoni békeszerződés kiváltotta traumákért – emlékeztet egy, a doktori disszertációját Budapesten készítő horvát történész egy szlovén hetilapban. A Mladina szerint a gazdasági terjeszkedés is a Nagy-Magyarország szellemének feltámasztását szolgálja. A szlovén jegybank szerint Magyarország eddig másfél milliárd eurót invesztált Szlovéniában, és ezzel Németországgal együtt a második legnagyobb beruházó Szlovéniában Ausztria mögött, miközben a jóval fejlettebb Szlovénia csupán 33 millió eurót fektetett be Magyarországon. Miközben Budapest a regionális vezető szerepére pályázik, a történelmi Magyarország térképe egyre gyakrabban jelenik meg politikusok hátterében, ami megütközést váltott ki néhány szomszédos országban.

Egy újfajta regionális imperializmusnak, a Nagy-Magyarország megteremtésének vagyunk tanúi? – kérdezte a ljubljanai Mladina hetilap riportere nemrég egy Budapesten élő, fiatal horvát történésztől, aki a magyar elit érvelésével válaszolt.

Ennek legfontosabb üzenete, hogy a külföldi tőke gyarmatosította Magyarországot, ugyanakkor Magyarország soha nem volt gyarmatosító, még akkor sem, amikor a szomszédos országok gazdasági modelljei azonosak is a sajátjával. Magyarország az áldozat szerepét játssza – mondta Lucija Balikić.

Doktori disszertációját a budapesti Közép-európai Egyetemen készíti elő, ahol a politikai eszmék történelmével foglalkozik az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása előtt és a két világháború közötti Jugoszláviában. Májusig a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia kutatóközpontjának vendégeként Szlovéniában tartózkodik. Kutatásának témája, a kuk (kaiserlich und königlich), a császári és királyi monarchia az utóbbi években aktuálissá vált. Ez persze elsősorban az Orbán-rezsimnek köszönhető, amely újjáéleszti a Nagy-Magyarország gondolatát – írta a Mladina.

A történész szerint úgy tűnhet, mintha feltámadna az Osztrák-Magyar Monarchia, de a látszat csal. A császárság birodalmi nagyhatalom volt, amelyben természetes volt egyes térségek gazdasági függőségének bizonyos formája, de ezt általában nem nemzeti érdekek vezérelték. Teljesen ésszerű volt, hogy egyes részei jobban iparosodtak másoknál, vagy hogy a közös állam egyes területeit az erőforrások vagy nyersanyag miatt kizsákmányolták. Ezért nem állítható, hogy Ausztria kisemmizte a lengyel területet, vagy hogy Magyarország elnyomta a horvátot. Akik akkoriban azzal érveltek, hogy az osztrákok kifosztják a szlovénokat, kisajátítják erőforrásaikat, a gazdasági előnyöket, perifériára szorultak – holott ma nemzeti hősöknek tekintik őket. A kapcsolatoknak ez a nacionalista felfogása csak a 20. század fordulóján vált uralkodóvá. Ezek a politikai eszmék akkoriban elsősorban Magyarországon születtek.

Forrás: Facebook/Kovács Zoltán
Kovács Zoltán államtitkár 2022. február 26-án közzétett fotójaForrás: Facebook/Kovács Zoltán

A monarchia osztrák részében ugyanis Balikić szerint a nacionalisták soha nem játszottak komoly szerepet az állami intézményekben. A magyarban viszont igen, kivált az 1906-os választások után, és ezzel akár párhuzamot lehet vonni a mai magyarországi helyzettel. Ma a Fidesz és az Orbán-kabinet számos tagja – az ékes példa a történész szerint Kovács Zoltán kormányszóvivő – a térségbeli gazdasági terjeszkedést abból a történelmi perspektívából szemléli, hogy Magyarország visszatér megérdemelt regionális vezető pozíciójába, ezzel párhuzamosan pedig egyfajta kárpótlásban részesül az első világháború, azaz a trianoni békeszerződés kiváltotta traumákért. A mai magyar politikusok beszédmódja hasonlít a magyar nacionalisták – a maguk nemében protofasiszták – beszédstílusához a 20. század elején – mondta Balikić.

A mai magyar történelempolitika, vagyis az emlékezetpolitika, amellyel a politikai szereplők a jelenlegi kül- és gazdaságpolitikájukat igazolják, a múlt jól meghatározott, de téves értelmezésén alapul. Az első világháború végéig létező Magyar Királyságban a magyarok az összlakosság alig 54 százalékát alkották, vagyis sok más nemzettel együtt éltek. A jelenlegi magyar vezetés azonban állhatatosan etnikailag homogén egységként, egykori magyar államként mutatja be, amit a trianoni békeszerződés 1920-ban igazságtalanul megfosztott területének kétharmadától.

Ennek tipikus példája volt a trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóján, a Parlament előtt felállított egységemlékmű leleplezése. Az értelmezés szerint az egész, úgynevezett Kárpát-medence, illetve az egykori Magyar Királyság területe magyar etnikai tér. Ebből kiindulva figyelmen kívül hagyták a térségben élő számos más népet, nem utolsósorban az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi felállását, amely jobbára nem nemzeti alapon működött – emlékeztetett Lucija Balikić. A kor más birodalmi képződményeihez hasonlóan a császárság sem az ott élő nemzeti csoportok laza szövetsége volt, hanem történelmileg kondicionált, kulturálisan rendkívül összetett egységeken alapuló monarchia, amelyben a lakosság túlnyomó többségének nem volt egyértelmű nemzeti identitása.

Magyarország másfél milliárd eurót fektetett be Szlovéniában

Miközben a történész a múltat felidézve beszélt Nagy-Magyarország eszméjének ideológiai feltámadásáról, a Mladina ugyanabban a lapszámában Magyarország szlovéniai gazdasági terjeszkedésének példáit sorolta fel.

Magyarország az elmúlt években jelentős beruházásokat eszközölt Szlovéniában. Az ottani jegybank tavalyelőtti adatai szerint a befektetések tekintetében Ausztria az éllovas, 25 százalékos részesedéssel. Az északi szomszéd csaknem 5 milliárd eurót fektetett be Szlovéniában.

Ha azonban számításba vesszük a nemrégi magyarországi beruházásokat, kivált a maribori hitelbank, az NKBM egy milliárd eurós felvásárlását, és mellőzzük a pénzügyi központokból, Luxemburg és Svájcból származó befektetéseket, akkor Ausztriát a szlovéniai invesztíciók tekintetében megosztva Németország és Magyarország követi a második helyen.

Magyarország már több mint másfél milliárd eurót helyezett ki Szlovéniába, és ezzel az elmúlt években megelőzte Olaszországot, valamint Horvátországot. Ehhez képest Szlovénia mindössze 33 millió euró értékű beruházást eszközölt Magyarországon a szlovén nemzeti bank adatai szerint.

Magyarország legnagyobb beruházásai közül néhány jól ismert. A magyar OTP két szlovén bank, az SKB és az NKBM tulajdonosa. Ezzel tavaly a második legnagyobb bankcsoport lett Szlovéniában, csaknem egyharmados piaci részesedéssel.

A második legnagyobb beruházás 120 egykori szlovéniai ÖMV benzinkút felvásárlása volt. A részben magyar állami tulajdonú MOL 301 millió eurót fizetett a hálózatért, és ezzel Magyarország a második legnagyobb olajkereskedő lett Szlovéniában.

Politikailag emlékezetesebb volt a korábban a szlovén Telekom tulajdonába tartozó Planet TV megvásárlása, amiért a magyar miniszterelnökhöz közelálló Vida József, a TV2 médiavállalat tulajdonosa 5 millió eurót fizetett.

A kormánypárthoz hű szlovéniai médiavállalkozásokba, például a Nova24TV-be öntötték a pénzt a magyar „befektetők”, a Necenzurirano tényfeltáró cikke szerint azonban az alacsony nézettségű televízió és a hasonlóan gyatra látogatottságú portálja, valamint egy hetilap kiadója csak azt a célt szolgálta, hogy rajtuk keresztül jusson el a becslések szerint 12 millió euró az eltelt négy évben Janša kormányfő pártjának és választási kampányának finanszírozására. A beruházásokat semmilyen gazdasági érdek nem indokolta, kivéve, hogy a politikai pártokról szóló szlovén törvény értelmében – Magyarországhoz hasonlóan – sem a pártok, sem kampányaik nem finanszírozhatók külföldről. Kellett tehát közvetítő, aki révén a tiltás megkerülhető. Ezekkel a szlovéniai pénzügyi injekciókkal egyébként Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette befolyását és szoros politikai szövetségét Janez Janša vezette SDS és a magyar kormánypárt, a Fidesz között.

A szlovén jegybank listáján a felsoroltak mellett több tucat kisebb beruházás is szerepel. A magyar Wallis például 2020-tól a BMW legnagyobb szlovéniai márkakereskedője lett, miután felvásárolta az A-Cosmos-t.

Aggasztónak tartott magyar beruházások Szlovéniában

A szlovéniai magyar befektetések több okból is aggodalomra adnak okot – írta a Mladina. Ezek közül a legfontosabb, hogy sem a mostani Janša-kormány idején, sem korábban nem volt olyan erős politikai hatalom Szlovéniában, amely kezelni tudta volna a külföldi befektetések stratégiáját.

Amikor például a magyar állami alap, a bemutatkozása szerint „saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával és üzemeltetésével” foglalkozó Comitatus Energia 2019-ben megvásárolta a lendvai gyógyfürdőt, a kormány ellenezte az üzletet. Túl nagy „befektetés volt egy etnikailag vegyes területen” – indokolta ellenérzéseit Zdravko Počivalšek, akkori gazdaságfejlesztési miniszter.

Ellenállása dacára az üzletet nyélbe ütötték.

„Turisztikai stratégiánk ellenére ilyen dolgok történnek. Ez azt jelenti, hogy a kormányzatban csak paravánként szolgálunk” – kesergett a miniszter a lapnak, és mosta kezeit, hisz nyilvánvalóan átnyúltak a feje felett. „Ilyen esetekben valaki más a felelős."

„Minden oldalról mészárolnak minket, és mi ezt hagyjuk” – így jellemezte a külföldi tőke beáramlását egy közgazdász. Szlovéniának nincs befektetési stratégiája – mondta Bogomir Kovač, aki példaként említette a horvát INA magyar felvásárlását.

„Horvátországban az invázióra reagáltak. Még a saját miniszterelnöküket is feláldozták érdekeik védelmében” – emlékeztetett a szakember Ivo Sanader megbuktatására, és börtönbe juttatására.

Merőben másként látja a történteket a horvátországi származású történész.

Noha az INA-MOL-ügy volt az egyik legégetőbb téma a jelenlegi horvát miniszterelnök, Andrej Plenković mandátumának kezdetén, pártja, a HDZ azon kevesek közé tartozott, amely tartózkodott a Fidesz néppárti tagságának kérdésében. Nem mondanám, hogy az INA-ügy jelentősen rontotta volna a horvát-magyar kapcsolatokat, vagy veszélyeztette volna a horvátországi magyar befektetéseket – mondta Lucija Balikić.

Ellenkezőleg: Magyarország és Horvátország együttműködése az elmúlt években intenzívebbé vált, például a mindkét ország számára stratégiai fontosságú Krk szigetén lévő gázterminál közös fejlesztésével. Lassan újraindulnak a tárgyalások a paksi magyar atomerőműbe történő közös beruházásról is. Balikić szerint Magyarországot tárt karokkal várják Horvátországban, és két ország közötti kereskedelem bővül. Az Orbánhoz közel álló vállalkozók, például Mészáros Lőrinc, Magyarország „legismertebb gázszerelője”, az eszéki futballklub tulajdonosa, egy ötcsillagos szállodát épít Ičićiben, egy kőhajításnyira a történelmi Lungomare sétánytól, az abbáziai riviéra kulturális örökségi helyszínétől. Úgy tűnik: Horvátország és Magyarország megtalálta a közös hangot a Boszniával való kapcsolatában – véli a történész.

Miközben Magyarország a beruházások tekintetében a szomszédos Szlovéniában már a második-harmadik helyre tornázta fel magát, a Horvát Nemzeti Bank adatai szerint Horvátországban mégis csak a 18. helyen áll a befektetések volumene tekintetében.

„Egy olyan kis ország számára, mint Szlovénia, végzetes lehet, amit teszünk. Végül is van történelmi tapasztalatunk, hiszen a 20. századig gazdaságilag megosztottak voltunk a szomszédaink között” – figyelmeztetett Bogomir Kovač.

Jóllehet a külföldi befektetések kölcsönösen előnyösek lehetnek, ugyanakkor végzetesek is, különösen az egykor gazdaságilag széttagolt Szlovéniában – szögezte le a Mladina. A lap felidézte, hogy Szlovénia egy évszázada túlnyomórészt mezőgazdasági ország volt. Ljubljanában az emberek viskókban éltek, a gyerekeknek nem volt cipőjük, az időseknek is legfeljebb csak egy pár. Szlovénia emigrációs társadalom volt. A kivándorlás már a 17. században megkezdődött; 1914-ben egymillió ember élt területén, és talán félmillió Szlovénián kívül. Ennek egyértelmű oka az volt, hogy Szlovénia elmaradott társadalom volt, munka és tőke nélkül.

Egy maréknyi euróért

A magyar nyugdíjalapok most szlovén szállodákat vásárolnak, miközben a szlovén bankpiac több mint egyharmada szintén magyar kézbe került.

Amint arról az Euronews is beszámolt: a magyar piros-fehér-zölddel tiltakoztak nemrég Ljubljana mellett más szlovén városokban is az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén idegenforgalmi lánc magyar tulajdonba juthat. A helyi lapok arról írnak, hogy a Janša-kormány egyenesen Orbán bizalmasainak a kezére játssza a Száva-csoportot, amelynek termálfürdői és luxuskempingjei mellett előkelő szállodái vannak az Adrián. Ezekben évente összesen hatszázezer vendéget szállásolnak el. Az amerikai társtulajdonos kiszállt volna az üzletből, a szlovén állam azonban nemcsak, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni, hanem még saját üzletrészétől is megválna. A névleges magyar vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető – írták a szlovén lapok.

Egyenlő versenyfeltételek mellett az a következtetés szűrhető le, hogy a legjobb nyer. A szlovén nyugdíjalapok viszont még Szlovénián belül sem rajtolhatnak ugyanazokkal a feltételekkel, mint a külföldiek. Az amerikai York alap például a Száva-csoportban szerzett 43 százalékos részesedését adja el annak a magyar Diófa nyugdíjalapnak, amit épp most vett meg Orbán Viktor veje, Tiborcz István. Két szlovén nyugdíjalap is érdeklődést tanúsított a Száva szállodái iránt, a szlovén állami vagyonkezelő azonban indoklás nélkül elutasította őket.

Négy éve a legnagyobb szlovén bankban próbáltak részesedést szerezni, akkor az értékpapír-felügyelet azzal vetette el ajánlatukat, hogy a nyugdíjalapok az államhoz kötődnek, az állam pedig nem vásárolhat banki részvényeket. A korlátozás nem uniós, hanem a szlovén nyugdíjbiztosítási törvény egy elfeledett cikkelye.

Következéséképpen amerikai, horvát, sőt magyar nyugdíjalapok is vásárolhatták a Nova Ljubljanska Banka részvényeit, de szlovénok nem.

Az ok, amiért a Szlovéniánál fejletlenebb magyar, horvát vagy cseh alapok szlovén cégeket vásárolhatnak, a szlovén piaci szabályozásban keresendő – írta a Mladina, de arra nem tért ki, hogy ez szándékos vagy mulasztásos rendelkezés.

Ilyen körülmények között „Orbán lakájai” – egy filmcímre hajazva – maréknyi euróért árverezik el Szlovéniát.

Forrás: Twitter/Mladina
„Orbán lakájai” – a Mladina címoldalaForrás: Twitter/MladinaForrás

A ljubljanai Mladina a címlapját is a témának szentelte, amelyen azonosítható a trónon ülő Orbán Viktornak hajbókoló szlovén kormányfő, Janez Janša.

A címoldal feltűnően emlékeztet a HVG egy hónappal korábban megjelent borítójára, amelyen a magyar miniszterelnök kedélyesen suvikszolja a trónon ülő orosz elnök tankszerű lábbelijét.

A magyar ellenzék változásokat ígér

Az egységes magyar ellenzék tisztában van azzal, mit csinál Magyarország Szlovéniában.

„Tudjuk, hogy a jelenlegi magyar kormány mit művel Szlovéniában. Tudjuk, hogy beavatkozik az önök belügyeibe, még a választások előtti versenyben is. Tudjuk, hogy sok magyar beruházás Szlovéniában politikai indíttatású” – idézte a Mladina Szent-Iványi Istvánt. „Sajnáljuk, harcolunk ellene, és ha győzünk, véget vetünk ennek” – ígérte a volt európai parlamenti képviselő, az SZDSZ alapítója, aki 2010 és 2015 között volt szlovéniai nagykövet, jelenleg pedig a Márki-Zay Péter vezette külpolitikai kabinet vezetője, ellenzéki győzelem esetén potenciális külügyminiszter.

„Amit Orbán csinál, az nem Magyarország. Amit Orbán itt művel, az az ő magánprojektje, az oligarchái projektje. Ez a pártja politikája, nem a magyar államé.” Szent-Iványi szerint Orbán Viktor – nemcsak Szlovéniában, hanem Észak-Macedóniában és Boszniában is – olyan politikusokat keres, akik anyagilag és politikailag tőle függenek, neki alárendeltek, „de ez nem az ország politikája”. Amennyiben a magyar ellenzék megnyeri a választásokat, változásokat jósol, és azt sem tartja kizártak, hogy adminisztratív intézkedésekkel tiltják be az ellentmondásos gyakorlatot.

Szent-Iványi a gazdasági kapcsolatokban legalább három politikailag vitatható beruházást lát: elsőként a szlovén kormánypárthoz köthető média, a Nova24TV magyar finanszírozását, a Planet TV-be történt magyar befektetést, végezetül pedig a Száva-csoport megvásárlására tett kísérletet.

Ezek a befektetések politikai jellegűek. Az elvtársak hatalmas összegekhez jutottak, amelyek egy részét ellopták, egy részét pedig a magyar költségvetésből szipkázták el. Szeretnék a pénzt biztonságban és barátságos környezetben befektetni. Számukra Szlovénia eszményi környezet tőkéjük fialtatására. „De ez lopott pénz” – állítja Szent-Iványi, és külön vizsgálatokat lengetett be, amelyekkel megpróbálják visszaszerezni a vagyont.

A többi magyarországi beruházást, például a bankvásárlást szerinte tisztességes szándék vezérelte. Csányi Sándor vezérigazgató Szent-Iványi szerint mindenekelőtt kiváló üzletember. „Ismerem Csányit, még szlovéniai nagykövetként is támogattam az ötletét, hogy belépjen a szlovén bankpiacra. Ő üzletember, független Orbántól és a haverjaitól, és más stratégiája van. Az a célja, hogy az OTP legyen a térség bajnoka” – mondta az ellenzék külpolitikai kabinetjének vezetője.

Magyarország a regionális vezető szerepére pályázik

A közelmúltban, a trianoni szerződés 100. évfordulójának egyik ünnepségén többek között Szijjártó Péter külügyminiszter is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak vissza kell szereznie fontos regionális vezető szerepét – emlékeztetett Lucija Balikić. A regionális gazdasági terjeszkedés is ezt a célt szolgálja. A régiós szerep kulcsfontosságú elemei a keresztény-nemzeti értékek.

A Fidesz alapstratégiája a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségekbe történő hatalmas befektetésekre épül, miközben Magyarország leegyszerűsítette a kettős állampolgárság megszerzését. Ezzel egyrészt erősítik a határon túli területek gazdaságát és infrastruktúráját, másfelől egységesítik a nemzetet, és új, jelentős szavazótábort hoznak létre Magyarországon kívül – mondta a történész, aki szerint ezzel a magyar nemzet jelképesen terjeszkedik saját országán kívülre is.

Ha visszatekintünk a történelemben, látszik, hogy az ország balkáni gazdasági térhódítását propagáló magyar politikai eszmék hagyománya a 19. század végére nyúlik vissza, amikor a marginalizált nacionalista politikai szereplők a liberális monarchia eszközeivel kívánták biztosítani a gazdasági és kulturális-civilizációs dominanciát a térségben. Ezt soha nem sikerült elérni. Ma ugyanezek a gondolatok azonosíthatók az EU nyugat-balkáni országokkal történő bővítésének magyarországi támogatásában.

Magyarország gazdasági terjeszkedése a kisebb és szegényebb országokat használja ki, ahol a magyar tőke be tud hatolni a kulcsfontosságú iparágakba. Ez jól látható például Montenegróban – mondta Balikić, aki szerint ide sorolható egyes helyi médium magyar kézbe kerülése Szlovéniában és Észak-Macedóniában. A fiatal horvát történész azonban hozzátette: a magyar közvetlen külföldi befektetések természetesen a globális kapitalizmus összefüggésében is értelmezhetők.

Nagy-Magyarország térképe

Botrányosnak nevezte a román sajtó azt a fényképet, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2018-ban lengyel vendégének, Mateusz Morawieckinek mutatta Magyarország első világháború előtti határait.

Forrás: Facebook/Orbán Viktor
Orbán Viktor Mateusz Morawieckinek mutatja a történelmi Magyarország határait, 2018-baForrás: Facebook/Orbán Viktor

Diplomáciai incidenst okozott Horvátországban az ezt a cikket is illusztráló fotó, amelyen Orbán Viktor pártelnökként egy Nagy-Magyarország térkép árnyékában vezette a Fidesz elnökségi ülését 2019-ben, advent idején.

Andrej Plenković egyenesen felháborodott. „Ha jól tudom, nem ez az első alkalom, hogy ezt a térképet mutatták Fidesz-tanácskozás során. Horvátország határai ott vannak, ahol vannak” – szögezte le a horvát kormányfő.

A 444 figyelt fel arra, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió után vezető magyar politikusok Nagy-Magyarország térképe előtt teszik közzé üzeneteiket.

A pillanat valószínűleg nem a legalkalmasabb a régiós vezető szerep népszerűsítésére.