Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Vészharangot kongatnak Szlovéniában: Orbán köreihez közel álló magyar kézbe kerülhetnek szállodáik

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Szlovénia kiárusítása – a magyar színekkel
Szlovénia kiárusítása – a magyar színekkel   -   Szerzői jogok  Fotó: Damjan Žibert, a 24ur.com engedélyével

A magyar piros-fehér-zölddel tiltakoztak a minap Ljubljana mellett más szlovén városokban is az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén idegenforgalmi lánc magyar kezekbe kerülhet. A helyi lapok arról írnak, hogy a Janša-kormány egyenesen Orbán bizalmasainak a kezére játssza a Száva-csoportot, amelynek termálfürdői és luxuskempingjei mellett előkelő szállodái vannak az Adrián. Ezekben évente összesen hatszázezer vendéget szállásolnak el. Az amerikai társtulajdonos kiszállt volna az üzletből, a szlovén állam azonban nemcsak, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni, hanem még saját üzletrészétől is megválna. A névleges magyar vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető – írták a szlovén lapok.

Szlovénia „kiárusítása” ellen tüntettek magyar színekkel – nem először – 2022 februárjának első péntekén immár nemcsak Ljubljanában, hanem sajtóhírek szerint Izolában, Celjeben, Slovenj Gradecben és más szlovén városokban.

A tiltakozás jelképe a magyar piros-fehér-zöld volt. Ezekkel a színekkel festették át Szlovénia térképét, rajta 12, szintén piros-fehér-zöld pöttyel. Ezek a Száva-csoport tulajdonában levő, a jelek szerint magyar, Orbán Viktor köreinek tulajdonába kerülő szállodákat jelölték.

A demonstrálók a hatalom és birtokátvétel szimbólumaként a magyar trikolórral világították ki a szlovén törvényhozás épületét is. A tudósítók megjegyezték: tévesen, a vízszintes helyett függőlegesen – bizonyára azért, mert a fényforrásokat műszaki okokból horizontálisan nem tudták elhelyezni.

A február 4-i demonstráció csak egyik erőpróbája volt az április 24-i szlovén parlamenti választások előtti egyre tömegesebb megmozdulásoknak. A magyar motívum visszatérő eleme a Janez Janša miniszterelnök elleni össztűznek. Kormányát azzal vádolják, hogy „az elmúlt hetekben választás előtti kiárusításba fogott (...), gyanús és korrupt üzleteket kötött”.

A Szávához tartozó szállodák eladásával kapcsolatban leszögezték: a cégcsoport 43 százalékos részesedésének vásárlója a Diófa magyar ingatlanalap, amelynek tulajdonosa az egyik leggazdagabb magyar. „Jellinek Daniel szorosan kötődik Janez Janša politikai szövetségesének, az Orbán Viktor vezette kormányzó Fidesznek az üzleti hálózatához” – áll a tüntetés előtti közleményben.

Mondjunk nemet Szlovénia elkótyavetyélésére! – írták a magyar színekre alapozott szórólapon, amelyen a magyar és a szlovén miniszterelnök a Brezsnyev és Honecker meghitt pillanatára emlékeztető intim közelségben áll egymás mellett.

Forrás: vecer.com
A február 4-i tüntetés szórólapjaForrás: vecer.com

Ezen felidézték, hogy a Száva szállodái mellett a Mol már megvásárolta az OMV szlovéniai kúthálózatát, az OTP bankokat vett, magyarok terjeszkednek a szlovén médiapiacon, és egyre türelmetlenebbül, még a Janša-kormány esetleges bukása előtt próbálnak hozzájutni a koperi kikötőhöz.

A tudósítók egyébként arra is felfigyeltek, hogy a ljubljanai Köztársaság téren a tüntetők között megjelent az első szlovén államfő, Milan Kučan is.

„Ne engedjük elkótyavetyélni a szlovén turizmus ékköveit”

A mostani tiltakozások előtt az egyik szakszervezet kongatta meg a vészharangot.

A szállodák értékesítése „a szlovén nemzetet és a szlovén állampolgárokat a külföldi tőke nyomorult rabságába taszítja” – ezt üzente a szomszédos ország idegenforgalmi dolgozóinak szakszervezete azok után, hogy kiderült: a szlovén turizmus egyik gyöngyszemét, a Száva-csoportot áruba bocsátják. A potenciális vásárlók magyarok, pontosabban – ahogy az ottani sajtó fogalmazott – az Orbán Viktor miniszterelnök bizalmi köréhez tartozó magyarok.

A Száva-csoport tulajdonában három muravidéki termálfürdő, változatos bledi pihenőhelyek és három tengerparti nyaralóhely van az előkelő Portorožban, Izolában és Strunjanban. A lánchoz összesen tizennyolc szálloda, öt apartman komplexum, négy kemping és két, ún. glamping (azaz glamour camping, luxuskemping) tartozik. A szállodai szobák száma meghaladja a 3000-et, a kempinghelyeké az 1200-at. A Száva öt aquparkjában, nyolcvanegy úszómedencéjében, huszonöt csúszdáján, egy golfpályáján, tíz wellness- és három egészségügyi központjában kezeltethetik magukat, lazíthatnak és pihenhetnek a vendégek. Számuk évente meghaladja a 600 ezret, és ebben nem kis szerepet játszik, hogy hatvan konferenciateremben évente 1300 üzleti és szakmai találkozót szerveznek.

Forrás: Faceboook/@SAVA Hotels & Resorts
A Száva-csoport Bledben is várja vendégeitForrás: Faceboook/@SAVA Hotels & Resorts

A csaknem 1500 alkalmazottat foglalkoztató cégcsoport éves bevétele nagyjából 100 millió euró, 36 milliárd forint, adózás előtti jövedelme pedig ennek az egyötöde. A szlovén állam – szlovén adófizetők pénzéből – 2017 és 2019 között csaknem 43,7, 2020-ban pedig további mintegy 28 millió eurót költött fejlesztésekre.

Egyszóval a Száva-csoport nem egy útmenti szálláshely, hanem egy nagymúltú idegenforgalmi nagyvállalat.

A szlovén szakszervezet arra szólította fel, a polgárokat: védjék meg országuk idegenforgalmát. Szerinte ugyanis a turisztikai potenciál értékesítése még nehezebb munkakörülményeket teremtene, és megfosztaná a fiatalokat a biztos elhelyezkedés lehetőségétől.

„Zárjuk össze sorainkat, és ne engedjük elkótyavetyélni a legértékesebb szlovén turisztikai cégeket, és hazánk legszebb részeit” – szólított fel a szakszervezet, amely az alkalmat kihasználva élesen bírálta a szlovén gazdasági és politikai elitet, mert „30 éve rabolják a nemzet vagyonát, hogy kielégítsék kapzsiságukat”.

A Száva-művelet

A nemzeti érdekek védelmére hivatkozva a szlovén állam évekkel ezelőtt megvásárolta a Száva idegenforgalmi lánc pakettjét, amelynek most 47 százalékos részesedéssel többségi tulajdonosa. A második legnagyobb részvényes York Funding, 43 százalékos tulajdonrésszel. Ez utóbbi, az amerikai alapkezelő azonban most megválna befektetésétől.

A többségi tulajdonosnak, a szlovén államnak elővásárlási joga van, de a jelek szerint nem kíván élni az opcióval, a tárgyalások ugyanis elakadtak az amerikai társtulajdonossal.

Tavaly nyáron csaknem megszületett a megállapodás a York tulajdonrészének állami megvásárlásáról, de a vevő közvetlenül a szerződés aláírása előtt szabotálta az egyezséget. Végül ez késztette az amerikaiakat arra, hogy másik vevő után nézzenek. A Janša-kormány ezzel párhuzamosan előkészítette a terepet, hogy saját tulajdonrészétől is megváljon, és a magyaroknak adja el.

Ilyen előzmények után számolt be a szlovén 24ur portál január derekán arról, hogy a York, a Száva-csoport kisebbségi tulajdonosa a magyar Diófa Alapkezelőnek adhatja el 43 százalékos részesedését.

A szlovén kormány tavaly még ezt tervezte, hogy erősíti tulajdonrészét az idegenforgalomban, a koncepció azonban idővel módosult. Janez Žlak, a szlovén nemzeti alapkezelő elnöke lehetséges új forgatókönyveket helyezett kilátásba: a többi között a Száva-csoport bővítését, és együttes értékesítését a York részesedésével.

Az állam tehát korábban a nemzeti érdekek védelme érdekében vásárolta meg a Száva szállodákat. Most, közvetlenül a választások előtt feladta ezeket a terveket, és megnyitotta az utat egy új magyar hatalomátvétel előtt. A kulcsszerep ezúttal is Orbán Viktor oligarcháié, akik több tízmillió eurót fognak keresni az üzletben – emlékeztetett a Necenzurirano.

Ki a magyar vevő?

A szlovén portál szerint már január végén szinte biztosra vehető volt, hogy a Száva-csoport amerikai részesedését nem a szlovén állam, hanem a magyarok fogják megvásárolni.

A vevő, pontosabban a finanszírozó a Jellinek Dániel tulajdonában álló Diófa Alapkezelő. Jellinek egyébként a Forbes szerint a tizedik leggazdagabb magyar: vagyonát 107,5 milliárd forintra becsülik. Vezetésével az Indotek – amelynek ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa – szép csendben az ország egyik legnagyobb ingatlanbirodalmát vásárolta össze bevásárlóközpontokból, irodaházakból és raktárakból. Már összesen 21 pláza tartozik a csoporthoz, és az övé az egykori Csepel Művek iparterület egy része is.

Önmagában semmi kivetni való sincs abban, hogy egy uniós országban ténykedő vállalkozó egy másik uniós országban szerez gazdasági részesedést, elvégre az alapelvek egyike a tőke szabad mozgása. A kérdés ez esetben inkább az, hogyan és milyen körülmények között jut tulajdonhoz.

A „Száva-saga” még 2015-ben kezdődött, amikor a cég kényszerfelszámolás felé sodródott. Az adósságtörlesztésről folytatott tárgyalások során két tulajdonosi tábor alakult ki. Az egyik az állam, a másik a York volt. Az amerikai vagyonkezelő sikertelenül próbálta megszerezni a Száva többségi tulajdonrészét. Végül az ingatlanban ragadt, a szlovén nemzeti vagyonkezelő ugyanis nem akarta eladni a részesedését, ugyanakkor nem akarta megvásárolni a York tulajdonrészét sem.

Az idő azonban vészesen múlott. A cégcsoportnak több mint 50 millió eurós tartozása van a legnagyobb tulajdonosaival szemben. A hitelek rövid lejáratúak, és magas kamatozásúak. A Száva-csoport 2021 végén indította el a szállodákat birtokló Sava Turizem cég eladását. Lapértesülések szerint 14 nem kötelező érvényű ajánlat érkezett, köztük olyanok is, amelyek több mint 200 millió eurót kínáltak a láncért. Miután a Száva-csoport jelenlegi adósságállománya nagyjából százmillió euró, az értékesítés után legalább ekkora összegen osztoznának jelenlegi tulajdonosai.

A Necenzurirano úgy tudja: az állam 35 millió eurós vételárban állapodott meg a Yorkkal a kisebbségi tulajdonrész fejében. Elfogadta, hogy ennél lejjebb nem alkuszik, és a Yorknak azt a kikötését is, hogy a szerződés ne tartalmazzon felfüggesztő kitételt.

A szerződés aláírása előtt azonban a szlovén állami vagyonkezelő megszegte ígéretét, és olyan kiegészítés beillesztését kérte, amellyel összhangban újbóli járványkorlátozások esetén újratárgyalhassák a vételárat. A meghiúsult üzlet után erősen elhidegült az állam és a York Alapkezelő kapcsolata. Az eladó azonnal más vevők után nézett, és megállapodott a magyarokkal.

Eurószázmillióban mérhető profit

Szerződéskötés esetén a szlovén állam 30 napon belül érvényesítheti elővásárlási jogát. Ennek azonban elenyésző az esélye.

A Janša-kormány ugyanis a napokban hagyta jóvá a szlovén nemzeti vagyonkezelő éves gazdálkodási tervét. Ebben a Száva már nem szerepel az állami turisztikai holdingban, sőt értékesítése is lehetséges. Ez új dimenziót ad a történetnek.

Felmerül a kérdés, hogy a magyarok a York és az állam újabb meghiúsult megállapodása után miért vásárolnak részesedést a Szávában, és miért kockáztatják, hogy ugyanabba a helyzetbe kerüljenek, mint a York hosszú évek során. Ennek csak akkor van értelme, ha előre tudták, hogy a szlovén állam kész kivonulni a Száva-csoport tulajdonosi köréből. A malmukra hajtja a vizet, hogy a szlovén vagyonkezelő csak rövid határidő alatt érvényesítheti elővásárlási jogát.

A járvány okozta idegenforgalmi válság már a Száva-csoport sikeres megvásárlásával is magas profitot termelne. Ezek a többszörösére nőnének, ha az új tulajdonos a portfólió részei, vagyis egyes szállodák eladása mellett döntene. Szakértők szerint 200 millió euró helyett akár 300 milliót, sőt még többet kereshetne. Az előkelő helyszíneken lévő szlovén szállodák, valamint a profit a magyar kormányhoz szorosan kötődő cégek kezébe kerülnének.

Forrás: Faceboook/@SAVA Hotels & Resorts
A Száva-csoport egyik gyöngyszeme, az ötcsillagos Bernardin PortorožbanForrás: Faceboook/@SAVA Hotels & Resorts

A Szávát felvásárló, de inkább finanszírozó Diófa a harmadik legnagyobb magyarországi ingatlanalapot kezeli. A társaság több mint 440 milliárd forintos vagyont kezel az intézményi és a lakossági ügyfelek számára, míg az ingatlanalapokban kezelt vagyon értéke 2020 végén elérte a 252 milliárd forintot. Portfóliójában irodaházak, bevásárlóközpontok és ipari központok találhatók. A Necenzurirano a magyar 24.hu segítségével begyűjtött információk alapján arra emlékeztet, hogy a Diófa Alapkezelő felügyelőbizottságának elnöke tavaly nyár óta Nagy Márton, Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója.

A Diófa tulajdonosa a közelmúltig Vida József, a Fidesz üzleti hálózatának egyik meghatározó oligarchája volt. A bankárt Orbán üzleti elitjének új feltörekvő csillagának nevezték. A magyar TV2 tévétársaság tulajdonosaként 2020-ban megvásárolta a Planet TV-t a szlovén Telekomtól, és ezzel egyidejűleg kivonult az alapkezelőből, amit a 45 éves Jellinek Dánielnek, az Indotek tulajdonosának adott el. Jellinek ingatlancége 2019-ben vásárolta meg a Gellértet, Budapest egyik ikonikus szállodáját. A vásárlást teljes egészében az MFB, a magyar állami bank finanszírozta.

Jellinek egy évvel később Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével üzletelt, akitől megvette az Appeninn ingatlanbefektető céget.

A „reptéri privatizáció ellentétes volt Magyarország stratégiai érdekeivel” állapította meg az Orbán-kormány, majd úgy döntött, hogy megkísérli visszavásárolni a Liszt Ferenc repülőteret. A kanadai tulajdonosokkal a tárgyalásokat a magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium vezette, a vásárlói konzorciumot pedig a Mol és a Jellinek tulajdonában levő az Indotek képviselte.

A leplezett szlovén szállodavásárlás

Orbánék el akarják titkolni, hogy szlovén szállodákat vásárolnak – ezzel a címmel jelent meg a szlovén tényfeltáró portál, a Necenzurirano újabb cikke a szállodavásárlásokról. Ebben azt írták, hogy a Száva-csoport jelentős részesedésének névleges vevője a mindössze két alkalmazottat foglalkoztató budapesti Atlantis Property, amelynek vagyona 2020 végén még a 2 millió eurót sem érte el. Ilyen feltételekkel nem is pályázhatott az ennél sokkal értékesebb Száva-csoport megvásárlására.

A portál szerint az elit helyszíneken lévő szlovén szállodák nagy valószínűséggel olyan cégekhez kerülnek a szlovén parlamenti választások előtt, amelyek szorosan kötődnek a magyar vezetéshez. Az ügyletben néhány szlovén befolyásos személy is segítségükre lesz, az eurómilliós üzlethez vezető utat pedig a Janša-kormány fogja kikövezni.

A Száva hivatalos tulajdonosává váló Atlantis Property birtokosa és igazgatója Komonczi Zsolt magyar üzletember. A kevéssé ismert ingatlanügynök látszólag nem kötődik Orbán köréhez, de éppen a miniszterelnök kormányzási ciklusai alatt lett a legnagyobb üzletek szereplője.

Komonczi közeli üzlettársa Szivek Norbert, a több mint 45 milliárd eurós érték felett őrködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója. Szivek 2015 óta a Mol felügyelőbizottságának a tagja, amelyben az államé a döntő befolyás. Az üzletemberek új generációjának tagja, aki a Fidesz hatalomra kerülése után gazdagodott meg. Komonczi több Szivek cég igazgatója volt.

Komonczit a Száva megvásárlásában a francia állampolgárságú Michel Marie Caillard segíti, akivel a közelmúltban megalapította a Prestige Tourism céget. Partnerük itt Jean-Luc Jourdan luxemburgi pénzügyi tanácsadó. Komonczi és csapata azonban a Necenzurirano szerint csak álca az üzlet mögött megbúvó nagyjátékosok számára. Budapesten úgy mérték fel, hogy Orbán bizalmasainak nyílt érkezése a szlovénok ellenszenvét válthatja ki, kivált a közelgő választások előtt.

Amint a tiltakozásokból látni, ebben nem tévedtek.

A szlovéniai szállodavásárlásban – a Necenzurirano szerint – minden szál az Orbán családhoz, pontosabban vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, Magyarország egyik „legbefolyásosabb üzletemberéhez” vezet. A Száva-csoport vevője, az Atlantis Property és finanszírozója, a Diófa Alapkezelő is vele üzletel.

A Necenzurirano felidézi, hogy amikor 2019-ben Orbán veje átvette a Budapest melletti, visegrádi, befejezetlen Duna-parti, Hiltonnak épülő szálloda irányítását, egyik névleges, hivatalos tulajdonosa a Komonczi Zsolt által vezetett cég lett, és ezzel segítette a tényleges tulajdonos eltitkolását. Nem sokkal később Orbán veje nagy haszonnal adta tovább a projektet Szíjj László építőmágnásnak, az egyik leggazdagabb magyarnak. Tiborcz rövid idő alatt több millió eurós nyereségre tett szert, holott „egy téglát sem kellett leraknia” – idézte a szlovén portál a magyar sajtót.

Arra is újból emlékeztettek, hogy a Diófa tulajdonosa, Jellinek Dániel egyik ingatlancéget Orbán vejétől vette meg, amikor pedig az Orbán kormány úgy döntött, hogy megkísérli visszavásárolni a Liszt Ferenc repülőteret, a konzorciumba Jellinek ernyőcégét is bevonták. (A repülőtér visszavásárlását közben a magyar választások utánra halasztották.)

A Necenzurirano ugyanígy, név szerint sorolja fel azokat a befolyásos szlovén tisztségviselőket, akik a Száva-csoport eladását egyengetik a magyar vevő számára.

Hogy a magyarok mennyit fizetnek Yorknak, azt hivatalosan nem tudni.

Az eltelt hónapokban mellesleg nyugdíjalapok és más szlovén pénzügyi befektetők érdeklődtek a Száva részvénycsomag állami megvásárlásának finanszírozása iránt, amelyek abban voltak érdekeltek, hogy a szállodacsoport szlovén nemzeti tulajdonban maradjon.

Fogytán azonban az idő: az államnak egyre rövidül a lehetősége az elővásárlási jog érvényesítésére. A jelek szerint nem is nagyon törekszik erre. A minap leváltották a szlovén nemzeti vagyonkezelő felügyelőbizottságának elnökét – úgy hírlik a Száva-csoport eladásával kapcsolatos nézeteltérések miatt.

A szlovén parlamenti választásokat napra pontosan három héttel a magyar után rendezik meg. A Politico közvélemény-kutatása szerint a Janša vezette Szlovén Demokrata Párt 27 százalékos támogatottsággal január végén magabiztosan vezetett a szétforgácsolt, 13 párt mezőnyében, az utolsó hetekben azonban rendkívül megnőtt a 2021 májusában alapított Szabadság Mozgalom népszerűsége, amely 16 százalékos támogatottsággal az utolsók közül a második helyre kúszott fel.