Az őslakosok és a környezetvédők tiltakozása dacára Jair Bolsonaro engedélyezte az aranybányászat bővítését az esőerdőkben.
HIRDETÉSAz őslakosok és a környezetvédők tiltakozása ellenére Jair Bolsonaro brazil elnök jóváhagyta az amazóniai aranybányászat kiterjesztésének tervét. A kormány kisipari bányászatról beszél, a kritikusok viszont nagyhatalmú vállalkozókat látnak a háttérben.
A program célja a bányászati módszerek továbbfejlesztésének előmozdítása, különösen az Amazonas térségében - olvasható a kormány hivatalos közlönyében. Egy második rendelet célja, hogy megnehezítse az aranyásók megbüntetését.
- állította a Greenpeace környezetvédelmi szervezet. Az ökoszervezetek már régóta bírálják az erdőirtásokat és az őslakosok elleni támadásokat.
Az ügyészség szerint kapcsolat áll fenn az aranyásók és a szervezett bűnözés között. Aranyásók és helyiek közötti fegyveres összecsapásokról is érkeztek beszámolók.
Láncreakció
Az aranybányászat széles körben elterjedt az Amazonas vidékén. Az aranyláz 1984-ben kezdődött, miután a nemesfémet felfedezték a térségben. A Nemzeti Bányászati Ügynökség becslései szerint évente mintegy 30 tonna aranyat forgalmaznak illegálisan Para államban, mintegy 1,1 milliárd dollár értékben, ami körülbelül hatszorosa a legálisan bejelentett mennyiségnek.
Az illegális aranybányászat, amit Brazíliában "garimpo"-nak neveznek, gyakran egy olyan lánc eleje, amelyben fakitermelők, szarvasmarha-tenyésztők és mezőgazdasági vállalkozók követik az aranykeresőket, akik nagy területeket vágnak ki az erdőben.
Nagy cégek, profi felszereléssel
Bolsonaro az Amazonas gazdasági hasznosításának híve, és engedélyezni akarja a korábban illegális aranybányászatot az őslakos területeken. A kritikusok azzal vádolják, hogy olyan társadalmi légkört teremtett, amelyben az aranybányászok és más "betolakodók" felbátorodtak.
A kormányrendeletek kisipari bányászatról beszélnek; a terv kritikusai szerint valójában pénzügyileg erős vállalkozók fektetnek be az őslakos területek kiaknázásába, professzionális felszereléssel.
Az Amazonas vidékének Brazíliához tartozó részén amúgy is brutális méreteket öltött januárban az erdőirtás. A fákat a faanyagukért vágják ki, valamint azért, hogy a globális élelmiszeripari cégek ellátására szánt növények ültetéséhez területeket szabadítsanak fel. A tavalyi glasgow-i COP26 klímacsúcson több mint száz kormány tett ígéretet arra, hogy 2030-ig megállítja, és visszafordítja az erdőirtást.