Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Újabb környezetromboló döntést hozott a brazil elnök

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Illegális aranybányászat az Amazonas dzsungelében, Para államban
Illegális aranybányászat az Amazonas dzsungelében, Para államban   -   Szerzői jogok  AP Photo/Lucas Dumphreys

Az őslakosok és a környezetvédők tiltakozása ellenére Jair Bolsonaro brazil elnök jóváhagyta az amazóniai aranybányászat kiterjesztésének tervét. A kormány kisipari bányászatról beszél, a kritikusok viszont nagyhatalmú vállalkozókat látnak a háttérben.

program célja a bányászati módszerek továbbfejlesztésének előmozdítása, különösen az Amazonas térségében - olvasható a kormány hivatalos közlönyében. Egy második rendelet célja, hogy megnehezítse az aranyásók megbüntetését.

A gyakorlatban a rendeletek célja egy olyan rablógazdálkodási gyakorlat legalizálása, amely egyre jobban terjed és pusztítja a környezetet

 - állította a Greenpeace környezetvédelmi szervezet. Az ökoszervezetek már régóta bírálják az erdőirtásokat és az őslakosok elleni támadásokat.

Az ügyészség szerint kapcsolat áll fenn az aranyásók és a szervezett bűnözés között. Aranyásók és helyiek közötti fegyveres összecsapásokról is érkeztek beszámolók.

Láncreakció

Az aranybányászat széles körben elterjedt az Amazonas vidékén. Az aranyláz 1984-ben kezdődött, miután a nemesfémet felfedezték a térségben. A Nemzeti Bányászati Ügynökség becslései szerint évente mintegy 30 tonna aranyat forgalmaznak illegálisan Para államban, mintegy 1,1 milliárd dollár értékben, ami körülbelül hatszorosa a legálisan bejelentett mennyiségnek.

Az illegális aranybányászat, amit Brazíliában "garimpo"-nak neveznek, gyakran egy olyan lánc eleje, amelyben fakitermelők, szarvasmarha-tenyésztők és mezőgazdasági vállalkozók követik az aranykeresőket, akik nagy területeket vágnak ki az erdőben.

Nagy cégek, profi felszereléssel

Bolsonaro az Amazonas gazdasági hasznosításának híve, és engedélyezni akarja a korábban illegális aranybányászatot az őslakos területeken. A kritikusok azzal vádolják, hogy olyan társadalmi légkört teremtett, amelyben az aranybányászok és más "betolakodók" felbátorodtak.

A kormányrendeletek kisipari bányászatról beszélnek; a terv kritikusai szerint valójában pénzügyileg erős vállalkozók fektetnek be az őslakos területek kiaknázásába, professzionális felszereléssel.

Az Amazonas vidékének Brazíliához tartozó részén amúgy is brutális méreteket öltött januárban az erdőirtás. A fákat a faanyagukért vágják ki, valamint azért, hogy a globális élelmiszeripari cégek ellátására szánt növények ültetéséhez területeket szabadítsanak fel. A tavalyi glasgow-i COP26 klímacsúcson több mint száz kormány tett ígéretet arra, hogy 2030-ig megállítja, és visszafordítja az erdőirtást.