A divat, a luxus világa tavasz-nyár derekán újra lélegzethez jutott, de hogy meddig lesz ez így, azt senki nem tudja, főleg most, hogy felbukkant az omikron.
2021-ben minden kulturális eseményt és helyszínt érintett a világjárvány. A helyzetre adott válaszok gyakran digitális formában öltöttek testet, főleg a divat és a művészet világában, amely jelentős etikai és technológiai átalakuláson ment keresztül a pandémiának köszönhetően. Íme az Euronews visszatekintése a kultúra eme nagyon különleges évére.
Az év kedvezőtlenül indult az európai színházak, múzeumok és galériák számára, amelyek Madrid kivételével mind zárva voltak. Londontól Párizsig, Athénig vagy Amszterdamig a nagy kultúrintézmények csak tavasszal és májusban nyitották meg kapuikat, egységes szigort célozva, de végül az adott ország egészségügyi korlátozásaival összhangban.
Az Európai Parlament a világjárvány okán 2,4 milliárd eurós kulturális költségvetés szavazott meg 7 évre, ez az összeg csaknem kétszerese az előző időszak költségvetésének. Az EP képviselői valóban elismerik a kulturális ágazat fontosságát, és úgy tekintenek rá, mint alapvető értékre, amely pénzt és munkahelyeket is hozhat.
Ami a divatvilágot illeti, a változás folyamatban van. A környezetszennyező iparágként megadóztatott ágazatnak, különösen a divathetek idején, újra meg kellett találnia önmagát, ami az év első hat hónapjában virtuális bemutatókat jelentett.
Szeptemberben Milánótól Párizson át New Yorkig aztán újraindultak a divathetek, és az egészségügyi korlátozások feloldásával a luxus világa is újra lélegezni kezdett, de hogy meddig lesz ez így, hogy mit tartogat 2022, azt senki nem tudja.
Mindenesetre, ha van egy ágazat, amely jól megy, az a műtárgypiac, ahol az aukciók idén is rekordokat döntöttek: januárban például több mint 80 millió euróért kelt el egy Boticelli.
Az idei év nagy trendje azonban az NFT-k (a nem-pénzre váltható tokenek), a dematerializált (és blokklánc-garantált) műtárgyak robbanásszerű terjedése. Ezek most rekordokat döntenek az aukciókon. A leghíresebb közülük a Beeple, melynek Human One című alkotása a múlt hónapban több mint 25 millió dollárért talált gazdára.
Végül, az év egyik legfontosabb kulturális eseménye a korábban gyarmatosított országokból származó, a megszálló hatalmak által kifosztott vagy rekvirált műalkotások lassú visszatérése volt. A mozgalmat Nagy-Britannia indította el azzal, hogy megszervezte egy bronz hazaszállítását Nigériába. A példát követte Németország, Franciaország pedig Emmanuel Macron elnök jelenlétében látványosan átadott Beninnek 26, a származási helyükről elvitt műalkotást, méghozzá törvényesen.