Macron: Európa nem ismeri el a tálib kormányt

Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond Párizsban, novemberben
Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond Párizsban, novemberben Szerzői jogok MTI/EPA/AP pool/Francois Mori
Írta: Euronews és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Közös európai diplomáciai képviselet nyílna Kabulban, de még tisztázni kell a biztonsági kérdéseket.

HIRDETÉS

Több európai ország azon dolgozik, hogy közös diplomáciai képviseletet nyisson Afganisztánban, ahonnan a tálibok augusztusi hatalomátvétel után távoztak a nyugati diplomaták - mondta Emmanuel Macron francia elnök Katar fővárosában, Dohában.

Macron megjegyezte: szeretnék mielőbb megnyitni a képviseletet, de még tisztázni kell a biztonsági kérdéseket. Aláhúzta: a lépés nem jelenti azt, hogy elismerik a tálib kormányt vagy politikai párbeszédet kezdenek vele.

A párizsi külügy előtte közölte:  Franciaország pénteken újabb mintegy 330, veszélyben lévő embert menekített ki egy repülőgéppel Afganisztánból.

Egy európai uniós tisztségviselők és az ideiglenes afgán kormány képviselői közötti tárgyalásokat követően nyilvánosságra hozott uniós közleményben is szó esett a diplomáciai misszióról - idézi fel az MTI. Abban az EU azt írta: a minimális jelenlétet biztosító kabuli képviselet létrehozása a biztonsági helyzettől függ, valamint attól, hogy a helyi hatóságok képesek-e garantálni a diplomáciai létesítmények és az ott szolgáló személyzet biztonságát.

Az EU szintén hangsúlyozta: mindez nem járna a kabuli kormány elismerésével.

Csak férfiakkal nem fog menni

A nyugati kormányok a tálib hatalomátvétel óta latolgatják, hogy miként viszonyuljanak Afganisztán új kormányához. Többször jelezték a kabuli kabinetnek: azt várják, hogy lehetőleg minden társadalmi réteget, vallási és etnikai kisebbséget képviseljen, különös tekintettel a nőkre. A jelenlegi ügyvivő kormányban csak férfiak vannak, és a kabuli vezetők kivétel nélkül a tálibok - többnyire a pastu népcsoportból kikerülő - emberei.

Az afganisztáni tálibok vezetője. Hibatulla Ahundzada molla pénteken rendeletben mondta ki: intézkedéseket kell hoznia az afgán kormánynak a nők jogainak tiszteletben tartására, kiemelten a kényszerházasságok tiltására.

A nők jogainak biztosítása alapvető feltétele annak, hogy Afganisztán a nemzetközi közösségtől pénzügyi segítséget kaphasson.

Éhezés, hideg, munkanélküliség

Humanitárius válság fenyeget Afganisztánban, a belső menekülteket a hideg tél , az egész országot az éhezés fenyegeti.

- A hőmérséklet akár mínusz huszonöt fokra is csökkenhet - mondja Babar Baloch, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. - Sok család kényszerült elhagyni az otthonát, és sokan nem rendelkeznek megfelelő szállással, ami nélkülözhetetlen a túléléshez a kegyetlen afgán télben. A humanitárius vállághelyzet napról napra súlyosabb Afganisztánban, soha nem látott szintre nőtt az éhezők száma. Majdnem huszonhárom millió ember, a népessség több mint fele szélsőséges élelemhiánnyal néz szembe, kilencmillióan pedig az éhezés lehetőségével.

A gazdasági nehézségek miatt az afgánok minden bevételi lehetőséget kénytelenek megragadni - Kandaharban diákok napszámban dolgoznak a mákföldeken.

- Korábban délelőtt dolgoztam, hogy egy kis pénzt keressek a szüleimnek, aztán fél napot az iskolában voltam, estig a felvételi vizsgára készültem. Most olyan a helyzet, hogy muszáj pénzt keresnem, így hát mákföldön dolgozom, ópiumot termesztek - mondta egy afgán diák, Ahmad Wali az AP hírügynökség riporterének.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megérkezett Oslóba tárgyalni a tálib delegáció

Elkészült az Euronews Afganisztánban forgatott egyórás riportfilmje a tálib hatalomátvételről

Lezuhant egy orosz bejegyzésű kisrepülőgép Afganisztánban